A szellemi tulajdon védelme
 

ELTE országos innovációs nap

A A A    Nyomtatható verzió

2012. február 29-én rendkívüli érdeklődés mellett rendezte az ELTE a sorban immár hatodik innovációs napot.

Cséfalvay Zoltán államtitkár (NGM) a Nemzeti reformprogramban rögzített célok közül kiemelte a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítandó nemzeti jövedelem növelését. Míg 2010-ben a GDP mindössze 1,14%-át fordítottuk K+F-re, 2020-ra ezt az arányt 1,8%-ra kell emelni. (Az uniós átlag jelenleg 1,9%, amelyet 2020-ra 3%-ra terveznek növelni.)

A megvalósítás egyik fontos eleme a hazai kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) rendszer képessé tétele az egyre több külső forrás fogadására. A vállalati bázist úgy kell erősíteni, hogy a szektorban legalább 15 ezer innovatív munkahely legyen, ezért támogatni fogják a kkv-k – közülük kiemelten a „gazellák” – kutatói munkahelyteremtését.

A forrásokról néhány adat: a nemzetközi K+F programokhoz kapcsolódásra 5,5 Mrd, a vállalati technológia fejlesztésére 23,3 Mrd, a vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek közötti K+F+I együttműködésre 17,5 Mrd, a K+F projektekre és a vállalatok támogatására 28,3 Mrd – összesen 74,6 milliárd forint a keret. Ez a hatalmas összeg két forrásból tevődik össze, az EU-s strukturális alapokból 38,6, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 36 milliárd forintra számít a kormányzat.

Kardon Béla, a NEFMI főosztályvezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a magasabb állami ráfordítás önmagában nem eredményez áttörést: a kutatói attitűdben van szükség alapvető változásra. Tudvalévő, hogy Magyarország a mérsékelt innovátorok és technológiatranszfer implementátorok egyike, az átlagos teljesítményszinttől elmaradó teljesítménnyel. Nálunk nem jellemző a tudományos vállalkozói tevékenység, e téren az aktivitás meglehetősen gyenge.

Ami a kutatóegyetemi pályázatok folytatását illeti, vidéken megoldottnak látszik a helyzet, de a közép-magyarországi régióban kérdéses, hogyan tudják támogatni a projekteket. A kutatóegyetemek tudás- és technológiatranszfer megközelítései alapvetően helyesek, de ahol nincs piac, ott nehéz innovációs fejlesztést végezni.

Dányi Gábor, az NFÜ elnökhelyettese a KTIA megújult pályázati rendszerének ismertetése előtt kiemelte, hogy 2011. január 1-jétől az alap fölött a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendelkezik. Az elmúlt időszakban sok kritika érte az ügynökséget a pályázati források „befagyasztása” miatt. Ennek oka főként az NIH és NFÜ közötti átadás-átvétel elhúzódása volt, melynek során 6928 projekt 1,2 millió papírlapból álló dokumentációját vették át; ezek között szerepelt mintegy 3800 elő-projekt és 2600 benyújtott, de még nem értékelt pályázat.

Az idei tervekről szólva Dányi Gábor közölte: a KTIA projektek kezelési feladatait két közreműködő szervezet, a MAG Zrt. és az OTKA látja el. A március végéig 28,5 Mrd forint értékben kiírandó pályázatokban előnyben részesülnek az Új Széchenyi Terv kiemelt iparágaiban pályázók, a piacközeli megoldásokat benyújtók, továbbá akik a kötelezőnél nagyobb önerőt vállalnak.

A Széchenyi Programiroda vezetője, Görözdi-Nagy Eszter bemutatta országos hálózatukat: 22 irodájukban 165 ember foglalkozik személyes tanácsadással. Céljuk, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek, országosan egységes információt juttassanak el a potenciális pályázókhoz, és megfelelő szakmai támogatást nyújtsanak. 2011-ben 15 600 – főként a kkv-k köréből kikerülő – ügyféllel foglalkoztak.

ELTE campusAz irányított fehérjeevolúció terén elért világraszóló tudományos eredményéért Pál Gábor, a Biokémiai Tanszék egyetemi docense kapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat. „Tősgyökeres ELTÉ-s”, aki a Radnóti Gimnáziumban kezdte, majd a TTK biológus szakán folytatta tanulmányait, doktori fokozatát 1997-ben szerezte. A Kiváló Oktató cím viselője, akinek a tanítványai sorra nyerik az elismeréseket. Eddig 3 szabadalmi bejelentés és 26 nemzetközileg jegyzett publikáció fűződik a nevéhez.

 

 

Tószegi Zsuzsanna