A szellemi tulajdon védelme
 

Mihály Gyula keramikusművész, Ceramic designer

A A A    Nyomtatható verzió

Hogyan jut eszébe egy keramikusművésznek kerámia alapú akusztikus ütőhangszerek készítése? Zeneszeretet is társul az ötlethez?

10 évig zongoráztam egy fiatalokból álló dzsesszzenekarban. Mivel nem voltam tehetséges zongorista, döntenem kellett a zene és a kerámia között. A kerámiát már akkor 12 éve űztem, és iparszerűen is abból éltem. A kerámiát választottam, viszont a zene és a zenészbarátságok megmaradtak, és amikor Magyarországon kezdett igazán teret hódítani a kimondottan ütőhangszeres zene, megismertem az Afrika hangszereiből átvett hangszert, az udut.

Az országban kapható hangszerek viszont drágák, nehezen hangosíthatók és sérülékenyek voltak, és formájuk, arányaik, valamint a rajtuk való játék is nehézkesebb volt ingatagságuk miatt.

Készítettem néhány prototípust, és stúdiókísérletek mellett sikerült egy olyan darabot létrehozni, amely hamar elterjedt, ezáltal a nevemet is megismertette a hazai zenei és zenészvilággal. Azóta kb. 150 hangszert készítettem ugyanabból a típusból, és nemcsak a hangszer, hanem maga a hangja vált a védjegyemmé.

Ezután évekig nem is foglalkoztam vele. A Moholy Egyetem ideje alatt Lovas Ilonától felkérést kaptam Hangok és Formák címmel kiállításra a nagy múltú budapesti Fészek Klubba, amely igen nagy sikerrel zárult. (2005)

Részt vettem a Design Match elnevezésű design biennále Prague-Bratislava-Kosice-Budapest kiállítás-sorozatán. (2008)

A kerámia szakirány befejezését követően a Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíj keretében elkezdtem a hangszer továbbfejlesztését. Az ösztöndíj ideje alatt kiállítási lehetőséget kaptam a Magyar Formatervezési Díjon (2009), Ljubljanában a Formatervezési Biennálén (2010), és a Párizsi Magyar Intézetben a Nemzetközi Kecskeméti Kerámia Stúdió válogatott művészeivel. (2010)

Minden évben meghívást kapok Kármán Sándor ceglédi dob gálájára, hogy bemutassam az újabb, és a régebbi sikeres darabjaimat, és állandó helyet kaptam egyik klasszikus munkámmal az itt található dob gyűjteményben, amely Európa egyik legnagyobbja. Mára a hangszer egy teljesnek mondható hang és forma repertoárral rendelkezik, számos hazai nagylemez sok eltérő műfajában megjelent, és a kétezres évek közepének magyar, világ-, zsidó, folklór és dzsesszzenei szegmensének meghatározó részese.

Sikerült megalkotni egy olyan hang- és formavilágot, amely jelenlegi formájában játék közben önmaga kísérete; alkalmas továbbá kortárs tánc és színházi (Bárka Színház: Jean Genet: Négerek, zeneszerző Sáry László; Weöres Sándor: Theomachia, zeneszerző Sáry László) alkalmazásra, valamint zeneterápiás fejlesztési gyakorlatokra sérültek számára.

A kerámia többfunkciós felhasználásában gondolkodik? Tehát nemcsak a megszokott kaspókultúra foglalkoztatja, hanem esetleg más területen is gondolkodik? Például építészeti felhasználás?

A kerámia ma már az üveg mellett a jövő egyik anyaga. Most, amikor a gyári termelés hanyatlása lassan bekövetkezik, kizárólag csak a kézműves, meleg és emberközeli kerámiaművesség 3000 éves múltja képes minden korban kiszolgálni a „tömeges” egyéni igényeket.

Ehhez megfelelő szakmai tudás, és designgondolkodás szükséges, és mi a jelenleg hazai pályán lévő kevés számú kollégával ezen dolgozunk. Persze nem gondolom, hogy mindenhová ebből az anyagból kellene dolgozni, de alkalmazhatósága igen széleskörű. Nem csak díszítési, hanem egyéb mechanikai-kémiai előnyeinek köszönhetően – pl. a szaniterek, és a speciális burkolatok kialakításában – elkerülhetővé tette a jelenleg tévesen értelmezett efemer anyagok használatát (az építőiparban, középületeknél és magán tervezésű épületeknél egyaránt).

Tervezőként az foglalkoztat, hogy a kerámia határait átlépve milyen messze tudok eltávolodni a tradicionális formai és funkcionális hagyományoktól, megtartva az anyagszerűséget a kor jelenével kommunikáló kerámiaanyagok kreativitásának végletekig való kiaknázásával.

Az általam tervezett Bio21 formatervezési díjat kapott (Ljubljana, 2008), kórházi edénykészletem is az új speciális igényeket igyekszik kielégíteni: a megváltozott piaci körülmények között az új vásárlói réteg tényleges szükségleteit szeretné kiszolgálni, a táplálkozási igények, megváltozott vagy akut mozgási állandók mellett időskori magatartásban játszana fontos szerepet.

Gondolkodott már az eddigiek során ötletei, tervei jogi oltalmán? Természetesen napi szinten.

Természetesen napi szinten, azonban nem tudom megfizetni, ezért rettegek a konkurencia megjelenésétől, ami bármikor bekövetkezhet. A kórházi edénykészlet esetében különösen fontos lenne állami segítség a szabadalom megszerzéséhez.