A szellemi tulajdon védelme
 

Pataki Dávid

A A A    Nyomtatható verzió

formatervező iparművész, Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti ösztöndíjas

A Fényszobrok, tárgy- és fényjelenségek ellentétes viszonyára épülő világító struktúrák beleilleszkedik a kiváló magyar fényművészet Kepes Györgytől Csáji Attiláig és Mengyán Andrásig húzódó alkotóinak tevékenységi, alkotási sorába. Mi az Ön alkotásának inspirálója, és mitől olyan különleges ez a tárgy és fény együttes?

Először is megtisztelő a munkámat ilyen nevek alkotásaival egy sorban olvasni. A munkám elején kisméretű, tenyérben elférő tárgyak víziója jelent meg előttem, amelyeket minél nagyobb fényjelenség, „aura” vesz körül. Ledek használatával a fény-árnyék játék, amellyel kísérleteztem, miniatürizálható volt, így létre tudott jönni az általam kezdetben elképzelt jelenség. A kisméretű világító egységekből, „kavicsokból” összeállított együttes által keltett fényjelenség (esti fényviszonyok mellett) betölti a körülvevő térrészt. A különböző áttört mintás darabok és a ledek színének variálásával, összeállításával különféle hangulatok, fény-árnyék hatások érhetők el.

A fénnyel való alkotás, a ledek világa egyre népszerűbb, Ön szerint elég markánsan jelenik-e ez meg a hazai belsőépítészeti kultúránkban?

Azt gondolom, a ledek egyre erőteljesebben és közérthetőbben vannak jelen környezetünkben. Egyre több a meglévő rendszereinkbe illeszthető, mindenféle módosítás nélkül használatba vehető energiatakarékos és hosszú élettartamú megoldás. De be kell látnunk, ezzel nem aknázzuk ki a ledekben rejlő lehetőségeket. Az igazán izgalmasak azok a kísérletek, amelyek a led technológia határait feszegetik. Ezek időről-időre felbukkannak a hazai belsőépítészetben is, de egyelőre sajnos nem elég markánsan. Maga a fénnyel való tervezés, komponálás jelen van, de a jól bevált „biztonságos” és sokszor unalmas megoldásokat alkalmazva. 

 Valamilyen különleges életérzést árasztanak a fényszobrok. Hogyan lehetne ezt szavakkal megfogalmazni? Ez lenne a 21. század fénykeresése, vagy bizonytalansággal teli sejtelmesség? Vagy talán a "varázstalanított világ" ismét varázslatra vágyik, amit a fényszobrok nyújtanak?

Számomra a fény mindig is misztikus és megfoghatatlan csoda volt, rendkívül izgalmas a kézzelfogható tárgyat, anyagokat ezzel az anyagtalan jelenséggel összegyúrni, amikből valami más, új matéria jön létre, ami nem csak a világítótestről és a tárgyról szól. A létrejövő fényjelenség sem funkcionális, hacsak nem az a funkciója, hogy megünnepeljük ezt a misztikus csodát. Napjainkban körülöttünk minden annyira „ki van találva”, annyira professzionális, úgy érzem, jó és szükséges rácsodálkozni újra apró dolgokra.

Mik a tervei alkotásának jogvédelmére is gondolva , vannak-e konkrét ajánlatai, vagy tovább keresi a művészi utakat?

Elsősorban be szeretném fejezni az általam tervezett tárgy együttest, valamint egy olyan kivitelezési technológián dolgozok, amivel könnyen reprodukálhatók a darabok úgy, hogy közben meg tudják tartani a személyes, egyedi jellegüket a rajtuk elhelyezett mintákkal, feliratokkal. Emellett folytatom a kísérletezést, amelyben az újra megnyert Kozma ösztöndíj is segítségemre lesz olyan, számomra izgalmas irányokba, amelyek felmerültek a fényszobrokkal való munkám kapcsán, de nem fértek bele az általam felállított keretbe. Eddig nem foglalkoztam alkotásaim jogvédelmével, de azt hiszem, elgondolkodom rajta.