A szellemi tulajdon védelme
 

Romvári Péter építészmérnök, Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjas

A A A    Nyomtatható verzió

Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj

 

Generatív funkcionalitás

 Az építészet és a design világában mind szélesebb körben terjed el az a különleges tervezési mód, amit Ön is alkalmazott, és amit parametrikus tervezésnek hívnak. Mit jelent ez érthetőbben? Mennyiben más, mint a megszokott tervezési módszerek?

A parametrikus tervezés egyszerre jelent hatékonyságot a megszokott tervezési feladatok elvégzésében, és teszi lehetővé eddig nem látott formák kezelését. Elméleti szinten arról van szó, hogy a geometriát számok (ún. paraméterek) vezérlik, és ezek a számok egymással kölcsönös összefüggésben vannak. A hatékonyságot az teszi lehetővé, hogy egyetlen dolgot megváltoztatva minden elem magától változik, nem kell azt kézzel újra és újra átrajzolni.

 A 3D-s tervezés ma már mindent lehetővé tesz, de ugyanilyen könnyű ezt megvalósítani a gyakorlatban? A kivitelezés megoldható költséghatékony módon?

A költséghatékony gyárthatóság az ösztöndíjas munkámban már a kezdetektől szempont volt. Ezért olyan algoritmusokkal dolgoztam – és fejlesztettem ezeket tovább –, amelyek tetszőleges kétszergörbült felületet képesek felosztani úgy, hogy az alkotóelemek kizárólag síkokból álljanak. Ezek az elemek aztán egy egynemű anyagból – legyen az rétegelt-lemez vagy akril üveg – egyszerű lézeres vágóval kivághatóak. A szerelés pedig a szélekre gravírozott jelek segítségével könnyen elvégezhető akár otthoni körülmények között is.

 Az Ön non standard építészeti megoldása egy sajátos, cellarendszerekből álló téri elem. Milyen épületekben, esetleg otthonokban látná szívesen ezt az egyedi megoldást? Mik az előnyei, a látványosságon túl?

Kétféle rendszert terveztem. A vShelf nevű polcrendszer egy nyitott eszköz, amivel bárki megtervezheti saját igényei szerint a polcát, és mi a tömeges testre szabás eszközeivel azt le is gyártjuk. Így válik lehetségessé, hogy ezzel a rendszerrel nem születik két azonos polc, mindegyik termék egyedi. A tervező a V-FAB.COM honlapon már elérhető. A másik rendszer, a vFlow egy komplexebb térbeli szerkezetet eredményez. Egy tetszőleges görbült felületet lekövetve hoz létre síkokból felépülő – a természet működése ihlette – sejtszerű, gazdaságosan gyártható, statikailag kedvező tulajdonságú térelválasztó elemet. A rendszert különleges belsőépítészeti igényt támasztó helyeken tudom elképzelni, pl. designboltok, éttermek belső dekorációjaként, vagy akár vásárokon ideiglenes pavilonok szerkezeteként.

Tovább halad ezen az úton, vagy esetleg más irányba kanyarodik a számítógépes tervezés és programok segítségével?

Ezt az irányt folytatom, és mindemellett szeretném új eszközökkel gazdagítani a tervezői eszköztáramat. Rengeteg olyan tervezési módszer van születőben, amelyek lehetőségeit csak most kezdjük felfedezni. Ide értendőek az algoritmuson alapuló, vagy biomimetikus, evolúció alapú tervezési eszközök.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a projektek az egyéves munka végére nem csak egy személyre korlátozódtak. A vFlow rendszerben egy houstoni, digitális gyártásra szakosodott egyetemi fejlesztőcsapat látott lehetőséget (University of Texas at Arlington, School of Architecture), és pár diák egy tanár vezetésével – velem együttműködve – fejleszti tovább a rendszert. A vShelfnél pedig egy villamosmérnök barátom, Dézsi Zoltán volt a segítségemre, hogy a honlappal megvalósuljon a teljes interaktivitást lehetővé tevő tervezőeszköz.

Fotó

Az interjút készítette: Sipos Júlia