Ma lenne 169 éves hazánk egyik legnagyobb természettudósa, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője, a rendkívül sokoldalú, vallás- és közoktatásügyi miniszterként is közismert báró Eötvös Loránd.
Középiskoláit 1857-től a pesti piaristáknál, illetve magántanulóként végezte. Ugyan beiratkozott jogi fakultásra, de érdeklődése mindinkább a természettudományok felé fordult. A második év után jogi tanulmányait megszakítva beiratkozott a heidelbergi egyetemre, ahol tanulmányai folyamán – az akkoriban a természettudományok három világhírűvé vált tudósa – Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt.
Hazatérve a budapesti egyetem laboratóriumában kísérletekbe kezdett, majd Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után – már 30 évesen – átvette a kísérleti fizika tanszék vezetését. Az Akadémia 1873-ban levelező, majd 1883-ban rendes taggá választja. Az Akadémia elnökének tisztjét 1889-ben nyeri el.
Jelentős elméleti munkássága a fizika fejlődésére meghatározó jelleggel bírt, melynek során behatóan foglalkozott a kapilláris jelenségekkel, a mágnesességgel és a gravitációval.
Ő alkotta meg az Eötvös-féle törvényt, majd az 1880-as évek elején a gravitáció és a tömegmozgás törvénye felé fordult az érdeklődése. A korábban Henry Cavendish és Coulomb által megalkotott torziós inga Eötvös tökéletesítése nyomán vált geodéziai eszközzé, mely alkalmasnak bizonyult a mélyben rejtőző ásványok felkutatására. Találmánya világszerte keresett lett, használatával az első világháború előtt jelentős lelőhelyeket fedeztek föl. Ide sorolhatjuk például a Morvamezőn és Texasban található hatalmas olajmezőket vagy Kanada egyes vasérctelepeit.
Az Eötvösről elnevezett inga a fizika más területein is forradalmi újításokat hozott, az általános relativitáselmélet kísérleti alapkövét jelentették a későbbiekben. A magyar tudós későbbi vizsgálatait a földmágnességre is kiterjesztette, a mérésekhez műszert szerkesztett.
Eötvös Loránd mind a Monarchiában, mind külföldön fejedelmi kitüntetések tucatjait vehette át.
A magyar géniusz 1919. április 8-án hunyt el Budapesten. Emlékét egy ásvány (lorándit), egy tudományos díj, a róla elnevezett Geofizikai Intézet és – 1950 óta – az ország legnagyobb egyeteme is őrzi.
Források:
Eötvös Loránd születése (1848. július 27.) – 3szek.ro – 2017. július 27.
Magyar feltalálók és találmányaik, Eötvös Loránd – sztnh.gov.hu
Jeles Napok, Július 27. – Eötvös Loránd születésnapja – 1848 – jelesnapok.oszk.hu
Kép forrása: http://blog.xfree.hu
RSS
