A szellemi tulajdon védelme
 

Csonka János ma lenne 168 éves

A A A    Nyomtatható verzió

Élete során rendkívüli kreativitásáról tett tanúbizonyságot az 1852. január 22-én Szegeden, a családban hetedik gyerekként napvilágot látott Csonka János, akinek feltalálói tevékenysége számos műszaki területet érintett. 19 éves koráig édesapja kovácsműhelyében dolgozott, majd a maga erejéből külföldi tanulmányútra indult, melynek során bejárta Ausztriát, Svájcot, de megfordult Párizsban és Londonban is. Az ott szerzett tapasztalatot, tudást kamatoztatta, amikor hazatérését követően a Műegyetem tanműhelyének vezetőjeként számos újítással és találmánnyal kapcsolatos kísérletet végzett. 1879-ben egy külföldön megismert gázmotort tökéletesített, a hazánkban elsőként megépített berendezés kifogástalanul működött. Majd ezt követte 1882-ben a vegyes üzemű gáz- és petróleummotor.

Sikeres alkotásainak hírét vette a feltalálóként is ismert Mechwart András, a Ganz gyár akkori vezérigazgatója, és Csonkát kérte fel a külföldről vásárolt motorok feljavítására. Ez a fordulat döntőnek bizonyult a fiatal szakember életében, ugyanis innentől kezdve szoros munkakapcsolatba került az akkori Ganz gyár fiatal mérnökével, Bánki Donáttal. Együttműködésüket közös szabadalmak egész sora igazolja. Legnagyobb jelentőségű találmányuk a karburátor (porlasztó) volt, amelyen tűszabályozást, féklevegő bevezetést és pillangószelepet alkalmaztak. Még a manapság használatos porlasztók is ezen az elven alapulnak. Később Csonka egy általa automatikus csőgyújtónak nevezett, rendkívül egyszerű szerkezetet dolgozott ki, amely lehetővé tette, hogy a motor táplálására petróleum helyett – a robbanás veszélyének kiküszöbölése céljából – benzint használhassanak.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy tervezett és készített papír- és szövetszakító gépet, számos műszert és mérőberendezést és szívesen foglalkozott az akkor újdonságnak számító gépjárművekkel. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit – ez utóbbi 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautó-motort, személygépkocsit és autóbuszt. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Összeállította az első magyar automobil szakszótárat és nagy érdeme volt a műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésében.

Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch is.

Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.

Utolsó szabadalmi bejelentését 84 éves korában nyújtotta be, amely egy gépcsoportra, hordozható, szétszedhető láncfűrész berendezésre vonatkozott.

Csonka János 1939 október 27-én hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. Az emlékét őrző köztéri szobor Kelenföldön található, de neveztek el róla kisbolygót is „131762 Csonka” néven. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

 

Forrás:
Jelesnapok.oszk.hu – Csonka János

Kép forrása:  http://www.szellemitulajdon.hu/