Az ELTE kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a környezeti hőmérséklet, a napsütéses időszak hossza, vagy éppen a csapadék függvénye-e a virágzás beindulásának.
A havi átlagos adatok erős torzítást eredményeznek, ugyanis egy olyan hónap, amelynek az első fele anomálisan hideg, a második fele anomálisan meleg, az "normális" hónapnak látszik. Az ELTE kutatói ezért gépi tanulási algoritmust hívtak segítségül, amely kiszámolta a lehető legkevesebb számú bemenő paramétert, így pontosan meg tudták határozni a virágzási dátumok évről-évre bekövetkező ingadozását.
A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a tél közeledte beindít egy órát a növényekben. Kimutatták, hogy egy nagyon bonyolult hőmérséklet-érzékelési mechanizmus zajlik bennük, amely megbecsüli a tél hosszát és végét, majd ehhez mérten időzíti a növény virágzását. Ennek köszönhető például, hogy egy váratlan februári meleg-betörés esetén a növény visszafogja a virágzását.
Jánosi Imre, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora és kutatótársai, Silhavy Dániel, Tamás Júlia és Csontos Péter a New Phytologist című tudományos szaklapban jelentették meg a növények belső biológiai óráját vizsgáló tanulmányukat.
Renate A. Wesselingh, a belgiumi Louvain-i Katolikus Egyetemen növényi evolúciós ökológia professzora szerint a magyar kutatók felfedezése új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és az állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületén.
Forrás:
HOGYAN MŰKÖDIK A NÖVÉNYEK BIOLÓGIAI ÓRÁJA? – elte.hu – 2020. szeptember 15,
Kép forrása: https://pxhere.com/hu/
RSS
