5.1. Peres eljárást megelőző lépések
5.2. Polgári eljárás
5.3. Mit tehet a szerző, ha a jogsértés interneten történik?
5.4. Hogyan erősíthetjük meg szerzői pozíciónkat egy jogvitában?
Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat – például a mű engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel – számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.
5.1. Peres eljárást megelőző lépések
A jogsértővel szembeni fellépésre természetesen perben is lehetőség van, de érdemes először más megoldásban gondolkodni. Ennek két útja lehetséges: Egyik lehetőség, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző. Ebben az esetben természetesen mérlegelni kell a körülményeket (pl. elképzelhető-e egy jó együttműködés).
Másik lehetőség az ún. közvetítői eljárás („mediáció”) igénybevétele. A „mediáció” a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban a közvetítő („mediátor”) segíti elő, hogy a jogsértővel egyezséget tudj kötni.
A „mediációról” további információt találhatsz a http://www.mediacio.net oldalon.
5.2. Polgári eljárás
Végső soron pedig a szerző a polgári jog keretében, többek között a bíróság előtt követelheti, hogy a jogsértő:
-
hagyja abba a szerzői jogaidat sértő tevékenységét;
-
szolgáltasson adatokat a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatairól;
-
térítse vissza a jogsértéssel elért gazdagodást – tehát fizesse meg legalább azt az összeget, amit jogszerű felhasználás esetén, jogdíjként amúgy is meg kellett volna fizetnie a szerző számára –, illetve
-
ezen felül, ha indokolt, fizessen megfelelő összegű kártérítést.
A szerzői jogok megsértésének súlyosabb eseteit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény is büntetni rendeli.
5.3. Mit tehet a szerző, ha a jogsértés interneten történik?
Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni. Az ún. „értesítési-eltávolítási eljárás” keretében ugyanis elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön.
Ennek módja, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítés kell küldeni a szolgáltatónak, amiben pontosan meg kell határozni, hogy az eltávolítás kérelme milyen jogokat sértő információra irányul.
Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.
5.4. Hogyan erősíthetjük meg szerzői pozíciónkat egy jogvitában?
Erre nyújt lehetőséget az ún. önkéntes műnyilvántartás. A szerzői jogi törvény kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön a szokásos módon feltüntették. Az olyan műtípusok esetében, ahol a névfeltüntetés nehézkes vagy általában a szerzőség bizonyításának megkönnyítése célszerű lehet, a szerző kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH), hogy művét úgynevezett önkéntes műnyilvántartásba vegyék.
Az SZTNH ezt közokirattal igazolja, amit – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. Az okirat kiállítása díjköteles. Hogyan működik ez? A mű eredeti vagy másolati példányát az SZTNH Ügyfélszolgálatán egy A/4-es méretű, speciális, számozott, lezárt borítékban helyezik el. Ha a szerző kilétéről vita támad, akkor a borítékban elhelyezett, keltezett mű bizonyítékként használható fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanúsítvány és az ahhoz hozzáfűzött, lezárt borítékban elhelyezett műpéldány a szerzőségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a boríték zárt, sérülésmentes állapotban van.
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatos információk elérhetők az SZTNH honlapján a Szerzői jog – Önkéntes műnyilvántartás menüpontról, vagy közvetlenül a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html címen.
Továbbá lehetőséget biztosít az Artisjus által nyújtott igazolás, ami azonban nem közokirat, hanem magánokirat. E szolgáltatás célja ugyancsak a szerzőség bizonyításának megkönnyítése.
Fontos! Sem a tanúsítvány, sem az igazolás nem keletkeztet szerzői jogi védelmet!