Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council-ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC elsődleges célja, hogy fokozzák az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának előmozdítását. A programban a kutatók által javasolt kutatási projekteket támogatják, melynek lényege az egyedülálló kutatócsoportok által végzett felderítő kutatás támogatása a tudomány és technológia minden területén, mely magába foglalja a mérnöki, társadalmi és humán tudományokat is.
A program részeként két ösztöndíjrendszert dolgoztak ki: a Starting Grant a fiatal kutatók támogatását célozza, egyenként 1,5 millió eurót biztosítva számukra öt évre; a másik a tapasztalt kutatókét, akiknél a maximális támogatás elérheti a 3,5 millió eurót. Az ERC pályázataira az egész világból lehet jelentkezni, mindenki számára elérhetővé tették ezeket az ösztöndíjakat azzal a feltétellel, hogy a pénzt valamelyik uniós tagországban kell elkölteni.
Az idei Starting Grant pályázaton három magyar kutató öt évre szóló, egyenként 1,5 millió eurós támogatást nyert. Mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Programjának kutatócsoport-vezetői: Hangya Balázs az Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéről (MTA KOKI), Janáky Csaba a Szegedi Tudományegyetemről és Kóspál Ágnes az Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjáról (MTA CSFK) nyerte el a támogatást.
A 2016. szeptemberi döntés alapján támogatást nyert projektek:
„Hogyan dolgoznak össze az agy különböző kéregalatti, úgynevezett neuromodulátoros rendszerei a tanulás során, erre kíváncsi Hangya Balázs. A vizsgálatok során két idegsejttípusra, a tanulásban és figyelemben szerepet játszó kolinerg, valamint az agy belső jutalmazási rendszerét szabályozó dopaminerg idegsejtekre fognak fókuszálni kutatócsoportjával. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak majd a Parkinson- és az Alzheimer-kórban tapasztalt kognitív zavarok jobb megértéséhez.
Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Janáky Csaba kutatási programjának alapját egy fotoelektrokémiai módszer adja, melynek során félvezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektron-lyuk párok segítségével hajtanak végre csoportjával reakciókat. Olyan bioinspirált összetett elektródokat állítanak elő, amelyekben minden komponensnek precízen meghatározott és szabályozott szerepe és feladata van. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására. A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (fotoelektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari szén-dioxid-forrásokat, például füstgázokat felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani.
Kóspál Ágnes a fiatal csillagok körüli porkorongban születő új bolygókat fogja vizsgálni kutatócsoportjával. Azt tűzte ki célul, hogy realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillagkörüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták. A kutató arra keresi a választ, hogy az inhomogén korongszerkezet miként okoz fluktuációkat a csillagra való anyagráhullás ütemében. A kutatás másik fő kérdése az, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillagkörüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, ásványtani és kémiai összetételére.”- olvasható az innoteka.hu oldalán.
Forrás:
Magyar kutatók a régió élmezőnyében – innoteka.hu – 2016. október 7.
Kép forrása: http://pik.elte.hu/ercstgadgsy
RSS
