Online tájékoztatás

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) feladat és hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ában meghatározott tevékenységekre, jellemzően
- az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatására;
- a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátására;
- az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
- a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
- a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása terjed ki.

Ezért az adózással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal illetékességi körén.

Javasoljuk, hogy a kérdéseivel forduljon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyileg illetékes kirendeltségéhez.

További, a szellemitulajdon-jogokat érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Tisztelettel,


Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy mielőtt egy cégnek felajánlják megvételre az Önök által kidolgozott játékot, azt szabadalmaztatni kellene, mindenekelőtt a szellemi alkotások jogi védelmének lehetőségeiről tájékoztatjuk röviden.

A szellemi alkotások védelmét jellemzően két jogterület biztosítja világszerte, az iparjpogvédelem, és a szerzői jog.

Az iparjogvédelem körébe tartoznak az alábbi oltalmi formák.
Amennyiben a játékhoz valamilyen új, feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás (pl. eszköz) kapcsolódik, a védelemre a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
A játékhoz kapcsolódó valamely tárgy, eszköz külső megjelenése (pl. bábuk, játéktábla, kártyák rajzolata) formatervezésiminta-oltalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
A játék neve, illetve az azonosítására szolgáló megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játékot nem védi, "csupán" annak azonosítására, a piacon lévő többi hasonló játéktól (pontosabban az azokhoz kapcsolódó termékektől és/vagy szolgáltatásoktól) történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására ad lehetőséget a használatára vonatkozó kizárólagos jog alapján.

A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, és hatósági eljárás eredményeképpen születik.


Egy játék tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amellyel kapcsolatban szóba jöhet a szerzői jogi védelem .

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Ennek megfelelően a játékhoz kapcsolódó egyéni, eredeti jellegű sík- és térbeli grafikai, vagy ábrás elemek, figurák, szövegek szerzői jogi védelem alatt állhatnak, de annak megállapítása, hogy ezek az alkotások ténylegesen a Szjt. hatálya alá tartoznak-e, minden tény és körülmény figyelembe vételét igénylő szakértői feladat.
(Ide kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) 06/2009. sz. szakvéleményét / http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2009/2009PDF/szjszt_szakv_2009_06_01.pdf , amely a következőket fejti ki:
„1.3. A társasjátékok szabályainak, menetének leírása elvileg, adott esetben, amint erre az SzJSzT-42/07/1. számú szakvéleménye is rámutat, önmagában lehet egyéni eredeti módon kifejtett irodalmi alkotás, vagyis szerzői mű. Az erre vonatkozó jogok azonban élesen elválnak az 1.2. pontban leírt tartalomra, játék-menetre vonatkozó jogosultságoktól: ugyanaz a tartalom, cselekmény, gondolat, akár játékszabály is másképpen, más által a szerzői jog szempontjából szabadon, engedély és díjfizetés nélkül leírható, felhasználható. Az egyéni-eredeti módon történt játékszabály leírás viszont csak a szerző engedélyével többszörözhető, adható ki, közvetíthető a nyilvánossághoz. ..")



A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele ugyanakkor semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.


Megemlítjük még, hogy az elgondolásához kapcsolódó "speciális ismeret" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető.

Ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el.



Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolása védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.



A kérdésére válaszolva jelezzük, hogy a visszaélések megelőzésére mindenképpen célszerű lépéseket tenni a jogok védelmében, mielőtt bárkinek információt szolgáltatnak a megoldásról.

A fentiek alapján a lehetséges lépések - attól függően, hogy maga a játék milyen jogi eszközzel védhető - különösen:
- iparjogvédelmi bejelentés benyújtása, amellyel a megoldás elsőbbségét megalapozhatják, amennyiben a megoldás, vagy annak valamely része megfelel a követelményeknek
- a megoldás szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmainak (pl. grafika, szoftver, egyéni, eredeti jellegű szövegek) önkéntes műnyilvántartásba vétele,
- titoktartási szerződés aláíratása a féllel, mielőtt bármilyen információ átadásra kerül.

Végezetül tájékoztatjuk, hogy a hasznosítással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal hatáskörén.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

(A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található),


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésére, amelyben saját készítésű természetfotók jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf (Szt.) 115/G §-át.)

A fentieket előrebocsátva a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes megvilágítás, színhatás, stb), vagy a felvételhez választott beállításból.

Amennyiben az egyéni, eredeti jelleg fennáll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Már nyilvánosságra jutott fotók esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.

Amennyiben szeretné, hogy a fotóinak a másodlagos felhasználására a HUNGART ne adhasson engedélyt, az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kell tennie.

(Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)


Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2017.08.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Tájékoztatjuk, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók. (Az Szjt. hatályos verziójának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.)

A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Említi, hogy a felolvasásról készült videófelvételt a Youtube csatornára kívánja feltölteni, ezért jelezzük, hogy az Szjt. 26. §-ának (1) bekezdésére értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

A fentieket összegezve amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.

Amennyiben a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, nincs jelentősége, hogy a részlet felolvasva mindössze 1 percnyi, az említett felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.

Mivel a kérdése alapján külföldi szerzők műveit tervezi felolvasni, felhívjuk a figyelmét, hogy szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].

Így amennyiben a művek részleteit nem az eredeti nyelven olvassa fel, a jogszerű felhasználáshoz a fordító engedélyét is be kell szereznie, amennyiben a fordító még él, illetve a halálától még 70 év nem telt el.

Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara: http://www.magyarugyvedikamara.hu/.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.08.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben festmények másolása, többszörözése kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A szerzői jogi védelem feltétele egyrészt az, hogy a mű a szerzőé legyen, azaz a művet a szerzőhöz személyes kapcsolat fűzze, az szubjektíve eredeti legyen, és ne mástól vegye át, ne egy másik mű szolgai másolata legyen. Az egyéni, eredeti jelleg azt jelenti, hogy a mű más alkotásoktól való megkülönböztethetősége a tartalmi és formai elemek kifejezésének módjában kell, hogy megnyilvánuljon.
Az Szjt. 9. §-a kimondja, hogy a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.

Az Szjt. 31. §-a rendelkezik a védelmi időről. Eszerint a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt főszabály szerint a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A védelmi idő elteltével a mű közkinccsé válik, azt bárki engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja (kiadhatja, előadhatja stb.), sőt átdolgozhatja, meg is változtathatja. A védelmi idő hossza az Európai Unióban főszabály szerint azonos, de más országokban (pl. Egyesült Államok) ez eltérhet, így külföldi szerző esetében figyelembe kell venni az adott ország védelmi időre vonatkozó szabályait.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A megkeresése alapján Ön már létező műveket többszöröz, átdolgoz és terjeszt. Még szerzői jogi védelem alatt álló művek esetében ezek mind az eredeti szerző kizárólagos vagyoni jogainak számítanak, így engedélyköteles felhasználásnak minősülnek.

A szerző személyhez fűződő jogai közé tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a név feltüntetésének joga, valamint a mű egységének védelme.

A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

Az átdolgozás vagyoni joga és a mű egységének védelme személyhez fűződő jog szorosan összekapcsolódik. Az átdolgozás lényege, hogy a mű oly módon kerül megváltoztatásra, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, amely szintén egyéni, eredeti jelleggel bír. Egy festmény lemásolása, és a kisebb változtatások nem minősülnek átdolgozásnak, mivel nem jön létre új, egyéni-eredeti jelleget tükröző alkotás, csupán az eredeti festménynek egy másolata (többszörözés). Az Szjt. 13. §-a azonban kimondja, hogy a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Így amennyiben az ön által eszközölt változtatások akár elérik, akár nem az átdolgozás mértékét, a szerző személyhez fűződő jogát sérthetik, amely jogsértés esetén a szerző – többek között – sérelemdíjat is követelhet. A jogsértés megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor fontos rendelkezés az Szjt.-ben, hogy a név feltüntetéséhez való jog az egyetlen személyhez fűződő jog, amelyet a védelmi idő lejárta után is érvényesíteni lehet. E jog védelmében a védelmi idő után az Szjt. 14. § (1) bekezdésében megjelölt személyek mellett az érintett közös jogkezelő vagy érdek-képviseleti szervezetek is jogosultak fellépni. Tehát a védelmi idő eltelte után sem lehet egy mű szerzőségét magáénak állítani, azaz bitorolni.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.07.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen […] e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül”.

Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

A Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése a mű szerzőjét a következőképpen definiálja: „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”

A közösen létrehozott művek vonatkozásában az Szjt. különbséget tesz aszerint, hogy a mű egyes részei önállóan felhasználhatók-e, vagy az egyes műrészek nem alkalmasak az önálló felhasználásra. Az Szjt. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.” Ugyanakkor ezen paragrafus (2) bekezdésének első mondata úgy szól, hogy „ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók”.

Álláspontunk szerint általánosságban egy szöveges zenemű esetében a szöveg és a zenei alap önállóan felhasználható műrészek, a több szerző által alkotott zenei alap egyes részei azonban alapvetően nem használhatóak fel önállóan, mert azok egységben, egymásra épülve alkotják a zenei művet.

További fontos, ugyanakkor a zenemű és a körülmények ismeretének hiányában nehezen megállapítható kérdés, hogy a zenei alap készítőjének (aki az Ön által kitalált hangokat rögzítette, feljátszotta) tevékenysége egyéni, eredeti jellegű-e. Abban az esetben ugyanis, ha az Ön által kitalált dallamot az Ön iránymutatásai alapján csak szolgai módon, egyéni eredeti jelleg híján, pusztán hangszeres tudását alkalmazva játszotta fel a zenei alap készítője, akkor dal előadóművészeként (és nem szerzőjeként) az előadóművészekre vonatkozó szomszédos jogi jogosultságok illetik meg. Azonban, ha a zenei alap készítője a zenei mű hangszerelése során egyéni eredeti jellegű tevékenységével járult hozzá a mű elkészítéséhez, társszerzőnek tekinthető, és a szerzőkre vonatkozó szerzői jogi jogosultságok illetik meg.

Amennyiben a zenei alap készítője - tevékenységének egyéni, eredeti jellege miatt - szerzőnek minősül, az őt megillető vagyoni jogokat nem ruházhatja át és azokról nem mondhat le. Az Szjt. 9. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „a vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.” Amennyiben az Önök között létrejött megállapodás ezzel ellentétes kitételt tartalmaz, a megállapodás azon része semmis.

A szerzőség tehát – a szerzőtársak közötti szerződéstől függetlenül – nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A szerzőségi részarányt a közös műnél az alkotói munkában való részvétel határozza meg. A zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság ugyanakkor eltérhet a szerzőségi részaránytól.

Összefoglalva az előző bekezdést: az Artisjus műbejelentő lapján feltüntetett százalékos arányszám a szerzők vagy társszerzők között a bejelentett zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság arányát tükrözi, amely a felek (szerzők) megállapodásán múlik. Egy esetleges későbbi jogvita során azonban a jogalkalmazó (a bíróság és esetlegesen a bíróság által kirendelt szerzői jogi szakértők) a vagyoni jogokkal kapcsolatos megállapodáson túl a szerzőtársak tényleges szerzőségi részarányát is vizsgálat alá helyezi, amely – mint arra előbb utaltunk – ténykérdés, és nem függ a szerzők megállapodásától.

Az Artisjusnak azonban nagy gyakorlata van a műbejelentéssel kapcsolatban, ezért javasoljuk, hogy vegye fel velük a kapcsolatot. Az Artisjus műbejelentő lapját az alábbi linken éri el:
http://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2017/06/mubejelentes_eredeti.pdf

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.07.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a védjegyhasználattal kapcsolatos vitás kérdések kívül esnek a Hivatal feladat- és hatáskörén, ezért a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha ilyen jellegű kérdésekben tanácsot adna, vagy állást foglalna.

A fentieket előrebocsátva a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.

Az előzőeket összegezve a fentiek szerint jogszerűen forgalomba került termékek továbbforgalmazásához a jogtulajdonos engedélye nem szükséges.

Itt kell jeleznünk, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

A továbbforgalmazással kapcsolatos vitás kérdésekben a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.

Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, mindenképpen célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.

Végezetül jelezzük, hogy a felmerült problémával ajánlatos szakjogászhoz fordulnia, mivel szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) a szellemi tulajdon területén jártas szakemberek feladata.

A hivatásos képviselet ellátására jogosult képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján érhető el.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Ezen túlmenően az Szt. 115/G §-a alapján a doménnevek és védjegyek ütközésével, valamint ezek használatával kapcsolatos vitás kérdések rendezése, illetve az esélyek, kockázatok megítélése kívül esik a Hivatal hatáskörén, ezért a Hivatal a kérdést illetően nem jogosult állást foglalni.

Egy, az Amerikai Egyesült Államok területén hatályos védjegy és egy .com kiterjesztésű doménnév ütközését illetően, valószínűleg az Ön által is jelzett - a WIPO-nál működő - Alternetív Vitarendezés ( http://www.wipo.int/amc/en/ ) lehet az illetékes fórum.

Az előzőeket összegezve a felmerült kérdésben a szellemitulajdon-védelem területén jártas szakember adhat tanácsot. A szakemberek névjegyzékét eléri a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Szabadalmak kutatásával kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.

Külföldi szabadalmi dokumentumok kutatására az Interneten díjmentesen elérhető adatbázisok közül az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/?locale=en_EP) adatbázist ajánljuk figyelmébe, amely több mint 90 000, az Európai Szabadalmi Hivatal, valamint több mint 90 ország által publikált szabadalmi, illetve használati minta dokumentumot tartalmaz - beleértve a nemzetközi szabadalmi bejelentéseket is.

A kutatás általában speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21.) szakreferensei személyes megkeresés esetén a kutatás elvégzéséhez támogatást tudnak adni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a Frecskay János Szakkönyvtár június 21 – július 31-ig szerdai napokon 9-13 óráig tart nyitva, más napokon a nyitva tartás a szokásos rend szerinti (http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas); augusztus 1-31-ig ZÁRVA tart.

Az espacenet adatbázis nem tartalmaz évvényességi adatokat, ezért az adatbázisból nem derül ki, hogy adott dokumentum alapján érvényes szabadalmi oltalom fennáll-e. Arra vonatkozóan, hogy az adatbázisban feltárt esetlegesen releváns megoldás ténylegesen szabadalmi oltalom alatt áll-e valamely országban, az adott ország illetékes szervezeténél szerezhető hiteles információ.

Jelezzük továbbá, hogy a kutatással megbízhat hivatásos képviselőt, akitől tanácsadást, vagy a netán felmerülő jogi ügyletek lebonyolításához is segítséget kérhet. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érheti el.

E mellett tájékoztatjuk, hogy az adott kérdésre választ adhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által térítés ellenében végzett szabadalomtisztasági vizsgálat, amellyel kapcsolatban további részleteket talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/szabadalomkutatas/szabadalomtisztasagi internetes oldalon.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

A felvetett kérdés elsősorban szerzői jogi aggályokat vet fel.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.

Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Az érdeklődésével kapcsolatban jeleznünk kell, hogy annak védjegyjogi vonatkozásai is vannak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

Az érdeklődésével kapcsolatban jelezzükl, hogy az e-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) a "Védjegyoltalmat" választva, és a "Megjelölés" rovatba beírva a "Harry Potter" megjelölést több nemzeti védjegy is adódik találatként, és a Magyarország területén is érvényes európai uniós védjegyeket tartalmazó eSearch Plus adatbázis (https://euipo.europa.eu/eSearch/) is 31 találatot hoz a "Harry Potter" megjelölésre történő keresésre.

A fentieket összegezve, a név használata gazdasági tevékenység körében, így például Harry Potter ajándéktárgyak árusítása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
A magyarországi védjegy bejelentés ügyében a képviseletet az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda; Budapest Fő u. 19. 1011 (HU) látta el, javasoljuk, hogy érdeklődjenek az irodánál a felhasználási engedélyt illetően.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivalata

(2017.07.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].

Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet [Szjt. 1. § (6) bekezdése].

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az előzőeket összegezve a szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, de ez a védelem nem terjed ki a műben testet öltő elgondolásra, elvere, így a vélhetően a mű stílusára sem.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál, amelynek 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díja van (további részletek a szolgáltatással kapcsolatban a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon olvashatók).

(Az Szjt. 94/B. §-a értelmében

(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.

(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)182 Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki.

(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.)

Végezetül még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, így a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat



(2017.07.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.

A felmerült kérdéskörrel kapcsolatban javasoljuk, forduljon szakjogászhoz, aki minden tény és körülmény ismeretében adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel adjon a cég engedélyt a fényképek felhasználására, valamint segítségükre lehet a szerződés megszerkesztésében is.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.

Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.07.04)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet. A jelen tájékoztatás ezért nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek, és a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Amennyiben a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható.

Ha a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az előzőek alapján nem engedélyköteles a felhasználás abban az esetben, ha az eredeti mű kizárólag ihletként szolgál, és az átdolgozás eredményeként egy teljesen új, az eredetitől független mű jön létre.

Az „ihlet” értelmezésével kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő testület 23/214 sz. szakvéleményét (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakvelemeny_23_2014.pdf)

Ha az Ön által készített képregényben az eredeti mű bárki által könnyen felismerhető (pl. a karakterek, nevek, helyszínek azonossága, vagy hasonlósága alapján), akkor csak származékos, az eredeti művel kapcsolatban álló átdolgozásról lehet szó, Az átdolgozás a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, nem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélyét célszerű megszerezni.

Az átdolgozás esetében fontos kiemelni, hogy ha engedély nélkül végzi valaki, az nem csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fűződő jogait is sértheti. Karakterek, elnevezések,

Végezetül jelezzük, hogy amennyiben külföldi szerző művét kívánja felhasználni, a védelmi idő ettől eltérő is lehet.

Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.




Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatal

Ügyfélszolgálat
(2017.06.26)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben saját kezűleg Star Wars szobrok forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett - figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Star Wars figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.06.16)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A külföldi írók műveinek jogi védelmével kapcsolatos kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.

Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő. (A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény /Szjt./ 31.§-a alapján). Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik.

Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a regényekben szereplő karakterek neve akár védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisokban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

Figyelemmel arra, hogy a védelmi idő országonként változó, illetve, hogy a felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban, illetve védjegyjogban jártas szakemberhez. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.


Üdvözlettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat


(2017.06.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, illetőleg magyarországi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon)

A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.

Az Szjt. alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. hatálya alá tartoznak az 1.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében az irodalmi művek (beleértve mindennemű írásos alkotást). Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer .... nem részesülhet védelemben [Szjt. 1.§ (6) bekezdése].

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik, fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

A fentieket összegezve egy közismert játékok leírását tartalmazó írásmű is szerzői jogi védelem alatt állhat, ha a játékok ismertetése egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik (pl. a nyelvezet, a szóhasználat, stb. alapján).

Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, arról másolat is engedély nélkül készíthető, így annak bármely részlete kitehető akár az internetre is. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.

Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].

A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.

Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."

Megjegyezzük továbbá, hogy a gyűjteményes művek – azok egyéni, eredeti jellegű szerkesztési elve alapján - önálló szerzői jogi oltalomban részesülhetnek [Szjt. 7. §-a], így egy teljes gyűjteményes mű egészének, vagy jelentős részletének felhasználásához nem csak az azt alkotó művek szerzőinek hozzájárulása szükséges, hanem a gyűjteményes mű szerzőjének engedélye is. Igaz ez akkor is, ha a gyűjteményes műben felvett művek oltalmi ideje már letelt, azonban a gyűjteményé még nem.

Ehhez hasonló az adatbázisok oltalma is, amiket szerkesztési elve alapján akkor is egyfajta oltalomban részesít a törvény, ha az nem minősül gyűjteményes műnek: tehát nem, vagy nem kizárólag szerzői műveket foglal magában, szerkesztett formában, valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezve [Szjt. 60/A. §-a]. Nem szükséges az adatbázis előállítójának engedélye a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személynek arra, hogy az adatbázis egy jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen – kimásolja, vagy újrahasznosítsa [Szjt. 84/B. §-ának (1) bekezdése], azonban az adatbázis egészének, vagy jelentős részének többszörözése, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele az adatbázis előállítójának engedélyéhez kötött felhasználás [Szjt. 84/A. §-ának (1) bekezdése], amelyért az előállítót főszabály szerint díjazás illeti meg [Szjt. 84/A. §-ának (3) bekezdése].

Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.06.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amely elsősorban a védjegyoltalmat érinti.

Jogszabály senkit nem kötelez arra, hogy az általa gazdasági tevékenység körében használt nevet / logót védjegyoltalommal védje, de az azonos, vagy összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használó versenytárssal szemben érvényes védjegyoltalom alapján lehet a leghatékonyabban fellépni.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A védjegybejelentéssel kapcsolatos információkat megtalálja ezen a felületen (Online tájékoztatás), a 2017.02.04-én, a grafikus által készített logó felhasználásával kapcsolatban a 2017.02.20-án érkezett kérdésre adott részletes válaszunkban.

További kérdések esetén kérjük, hogy keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.

Üdvözlettel:

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.06.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Szerzői műben szereplő sajátos név felhasználásával kapcsolatos kérdésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. alapján maga a mű, a mű valamely azonosítható része [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése] - adott esetben akár a műben szereplő karakter neve - és a mű címe [Szjt. 16. §-ának (2) bekezdése] is szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben az eredetiség jegyeit mutatja.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Ebbe a körbe tartozik a kérdés is, hogy az előzőleg említett művek, illetve azok részlete vagy címe szerzői jogi védelem alatt áll-e.

Az előzőek alapján könnyen lehet, hogy a név használatával szerzői jogokat sért, de azt, hogy ténylegesen sérülnek-e szerzői jogok csak bíróság állapíthatja meg.

Ezért mielőtt egy műben szereplő - nem közismert nevet - egy más műben felhasználnak, célszerű egyeztetni az eredeti mű szerzőjével a felhasználást illetően.
Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a korábbi mű szerzője nem járul hozzá a felhasználáshoz, egy bírósági jogvita elkerülésére megfontolandó új név választása.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.

Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt György Beáta!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti és fotóművészerti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Amennyiben tehát a felhasználni kívánt kép (fotó, reprodukció) nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, vagy a védelmi idő már lejárt, a felhasználásához nem szükséges a szerző engedélye. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy egy kép (fotó) egyéni, eredeti jellege számtalan körülményből adódhat (megvilágítás, beállítás, fényviszonyok, lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 35/2006 sz. szakvéleménye).

Ha a felhasználni kívánt képek (fotók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz - függetlenül attól, hogy honnan kerül letöltésre - főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges.

Már nyilvánosságra jutott szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művek (kép, fotó) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt kép képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html



(2017.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy amennyiben a játékkal kapcsolatosan valamely iparjogvédelmi oltalom (formatervezési mintaoltalom, szabadalom, védjegy) áll fenn Magyarországon, a hasznosítás (előállítás és forgalomba hozatal, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázisban kereshetők. Formatervezési minták, illetőleg védjegyek vonatkozásában az európai uniós védjegyek, illetőleg formatervezési minták oltalma is kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.

A keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi a hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.06.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben fényképekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének i) pontja védelemben részesíti a fotóművészeti alkotásokat, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek. Ennek megfelelően védelem illetheti fotóművészeti alkotásokként a portrékat is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ez a személy a mű szerzője. Ő léphet fel a fénykép engedély nélküli vagy engedélytől eltérően történő felhasználása esetén. (Szjt. 16. §) Ez azt jelenti, hogy az Önről készült kép, illetve az arról készült másolat szerzői jogai a fényképek készítőjét illeti, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek, tehát esetében szerzői művekről beszélhetünk.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés Attól függetlenül azonban, hogy ki a felhasználó, a szerző személye (tehát a fotós) változatlan marad. ]. Erre tekintettel függetlenül attól, hogy Ön megvásárolta-e a képet, a szerzői jogokkal (másolatkészítés, internetre való feltöltés) a fotós rendelkezik, amennyiben nem kötöttek írásbeli felhasználási szerződést. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Szjt. 72. §-ának értelmében „megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.” Így tehát a fotós sem gyakorolhatja a szerzői jogait az Ön beleegyezése nélkül.
A zenék rögzítése telefonra magáncélra magáncélú másolásnak minősülhet, így feltehetőleg a szabad felhasználás esetkörébe tartozván nem engedély és jogdíjköteles, feltéve, hogy közvetve sem céloz jövedelemszerzést, vagy -fokozást. „Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.” [Szjt. 35. § (1)] Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor nyilvános előadást rögzítenek, pl. koncertet, ilyen esetben nem alkalmazhatóak a szabad felhasználás szabályai.
Az Szjt. 29. §-ának második mondata alapján átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Ennek megfelelően feltehetőleg a fénykép feliratokkal való ellátása is átdolgozásnak minősül. Az Szjt. 29.-ának első mondata értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Megjegyzendő, hogy a kép szöveggel való ellátása engedély nélkül akár a szerző becsületére, vagy hírnevére is sérelmes lehet, így személyhez fűződő jogot is sérthet. Ennek megfelelően tehát a fényképésztől kell engedélyt kérni a szövegnek a képen való elhelyezéséhez.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.

Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Sándor!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmszöveg részletének zeneszöveg részleteként történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.

Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf

Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §).

A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználói szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)

Meghatározott feltételek mellett a törvény lehetővé teszi az alkotások felhasználását külön engedély nélkül. Az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozó felhasználási módok kapcsán az általános feltételeken túl [például hogy e szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni – Szjt. 33. § (3) bek.] a törvény meghatározza az egyes felhasználási módok mértékét és feltételeit is. A szóban forgó felhasználási mód – egy film részletének zeneszövegrészletkénti felhasználása – feltehetően az idézés kategóriájába tartozhat, melynek feltétele, hogy az átvevő műben – a zeneműben – a felhasználási cél által indokolt arányos terjedelmű legyen, és feltüntessék az „idézet” mellett a forrást és a szerzőt [Szjt 34. § (1) bek.]. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a felhasználás a szerző külön engedélye nélkül, szabadon megtörténhet.

Fontos utalni az előzőeken túlmenően arra, hogy az alkotás, például film részletének felhasználása más jellegű, más műtípusú származékos műben átdolgozásnak is minősülhet (Szjt. 29. §), amely különösen azért engedélyköteles felhasználási mód, mert alkalmas lehet a szerző személyhez fűződő jogainak, különösen pedig jó hírének befolyásolására (Szjt 13. §). Átdolgozásról van szó abban az esetben is, ha adott mű alapulvételével, annak megváltoztatásával történik az új, egyéni eredeti jellegű alkotás létrejötte. Ebben az esetben az új (átdolgozott mű) felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének engedélyére is szükség van. Ha azonban a változtatás olyan mértékű, hogy az eredeti mű csupán inspirációnak tekinthető és az új műben az lényegében emiatt nem is fedezhető fel, akkor az eset akként is minősíthető, hogy átdolgozásra, engedélyköteles szerzői jogi felhasználásra nem is került sor. Az idézésen túlmutató részlet vagy a mű egészének elhanyagolható módon megváltoztatott formában történő felhasználása többszörözésnek (Szjt. 18. §), vagyis engedélyköteles felhasználásnak minősül.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.

Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztel Sólyom Eszter!

A fenti érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) alapján a védelmi idő alatt (a szerző életében, és a halálát követő 70 évben) a szerzőnek kizárólagos joga van

a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése, 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerző kizárólagos joga ezen belül is, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű …… minden …. olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].


Egy ismert mesefigurának horgolási technikával való létrehozása nagy valószínűséggel a mű átdolgozását valósítja meg, amihez a fentiek szerint a szerző engedélye szükséges.

Ha mástól vásárol mintát, és az eladó engedélye a minta árusítása mellett további felhasználási módokra is kiterjed, nem feltétlenül kell további engedélyt kérnie a szerzőtől, de mivel minden egyes felhasználás után díj illeti meg a szerzőt, és kevéssé életszerű, hogy a minta eladója előre kifizette a jogdíjat olyan felhasználás után, amellyel kapcsolatban a bevétel nem őt illeti, ez valószínűtlen.

Ha maga tervez ilyen mintát, jogszerűen akkor jár el, ha a szerző engedélyét az átdolgozásra, és - a szükséghez képest - a felhasználás egyéb eseteire is megszerzi.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a jellegzetes, eredeti mesefigurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. a mesefigura ábrázolását tartalmazó textil áruk, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

A mesefigurák (könyv illusztrációk, rajzfilmek, animációs filmek....) szerzői jogi jogosultjainak a felkutatásában a segítségére lehet a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon található kutatási adatbázis.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre a vonatkozó jogszabályok szerint a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki.

Fentiekre tekintettel, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. / https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezései alapján tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogi védelem alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1), (3)].

Az Szjt. 1.§ (6) bekezdése szerint valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Összegezve, a szerzői jog a megformált tartalmat védi. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet önmagában nem áll szerzői jogi védelem alatt.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.05.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben regények ISBN száma kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Először is szeretném leszögezni, hogy az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) szám használatának kérdése nem tartozik a szerzői jog körébe. Az azonosító kiadására az Országos Széchenyi Könyvtár ISBN irodája jogosult. Az ISBN azonosítóval összefüggésben további információt a következő oldalon talál: http://www.oszk.hu/isbn_keres

A tájékoztató alapján amennyiben a kiadvány tartalma vagy címe megváltozik, új ISBN-t kell kiutalni, ez azonban nem érinti a kiadóval kötött felhasználási szerződést.

Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Az 56. § szerint a kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével - kizárólagos.
A kiadó joga kizárólagos, így a kiadói szerződés fennállása alatt a szerző nem jogosult a művön változtatni, és nem jogosult sem ő maga felhasználni, sem másnak a felhasználást engedélyezni.

Az 51. § rendelkezik a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó kiadói szerződés felmondásának feltételeiről. Ez alapján a szerző felmondhatja a szerződést, ha
• a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
• a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző a fent említett felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

Kizárólagos felhasználási (kiadói) szerződés esetén a szerző is megsértheti a jogosult (jelen esetben a kiadó) szerződéssel szerzett jogait, aki polgári jogi igényérvényesítést kezdeményezhet.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.05.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Kedves Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik […] „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1.§ (3) bekezdés első mondata]. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése példálózó jelleggel sorol fel olyan műtípusokat, amelyek védelem alá esnek. Ilyen nevesített műtípus például a zenemű, a filmalkotás és más audiovizuális mű, valamint grafikai mű is.

A szerzőt megillető jogok egyfelől személyhez fűződő jogokból, másfelől vagyoni jogokból állnak. Az Ön által feltett kérdés megválaszolása szempontjából a vagyoni jogok bírnak jelentőséggel.

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályként az Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.” Az Szjt. 17.§-a szerint a mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18-19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás (24-25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).

Zeneművek felhasználása
Az Szjt. 29.§-a alapján „a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.”
A zeneművek filmhez történő társítása esetén új, eredeti mű jön létre, amelyek az eredeti zeneművek átdolgozásának minősülnek. Az ilyen zeneművek felhasználását megelőzően tehát a felhasználót az Szjt. 29. §-ában meghatározottak szerinti előzetes engedélykérési kötelezettség terheli a zeneművek átdolgozására. Az átdolgozás a szerző engedélyéhez kötött felhasználási mód, amelyre a szerzők képviseletében eljáró közös jogkezelő szervezet nem, kizárólag közvetlenül a szerző adhat engedélyt.

Filmes karakterek felhasználása
A film szerzői mindazok, akik a film egészéhez alkotó módon járultak hozzá. A filmben megjelenő jellegzetes alakok építő elemei a filmnek, és a kreatív alkotó munka eredményei, így tehát szerzői jogvédelem alá tartoznak.
A zeneművek felhasználásához hasonlóan, egy már meglévő, szerzői jogi védelem alatt álló filmes karakter saját műben történő felhasználása szintén engedélyköteles tevékenység. E felhasználás megvalósíthatja az Szjt. szerinti átdolgozás, többszörözés [Szjt. 18. §] vagy terjesztés [Szjt. 23. §] cselekményét is.

Az Szjt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” A rendelkezés feltételeinek fennállása esetén tehát a karakterek felhasználását nem a karakterek közvetlen szerzői, hanem a filmelőállító engedélyezheti.

A fent leírtak alapján javasoljuk a filmelőállítók megkeresését a felhasználási engedély megszerzése céljából.

Bizonyos figurák a szerzői jogi oltalmon kívül (valószínűleg) védjegyoltalomban is részesülnek. Mivel ezen oltalmi forma meghaladja a szerzői jogi tájékoztatás kereteit, ezért arról csak rövid tájékoztatást tudunk nyújtani az alábbiakkal.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12.§-ának (1) bekezdése szerint „a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára”. A szerzői joghoz hasonlóan szerződéssel a védjegyek esetében is jogot szerezhetünk a használatra. A védjegyoltalom lajstromozással, azaz hatósági aktussal keletkezik.

Javasoljuk, hogy a kérdéses figurák felett fennálló védjegyoltalommal kapcsolatban az alábbi linken tájékozódjon:
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU

A fenti link a lajstromozott védjegyeket tartja nyilván, de abban is segítségére lehet, hogy kit kell megkeresnie a figurák felhasználásának engedélyezése miatt.

Jó- és rosszhiszeműség szerzői jogi felhasználások esetén
A szerzői jogi felhasználások és a felhasználásokkal kapcsolatos esetleges jogsértések megállapítása tekintetében nincs relevanciája a felhasználó jó- vagy rosszhiszeműségének. A minősítő kérdéseket a Büntető törvénykönyv (Btk.) XXXVII. Fejezete szabályozza. Büntetőjogi kérdésekkel kapcsolatban azonban nem áll módunkban tájékoztatást adni.

Összegzés
Az Ön által említett felhasználások tehát engedélyköteles tevékenységek. Az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján „felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.” Felhasználásra engedélyt tehát zeneművek esetén a szerző, filmes karakterek felhasználása esetén pedig a filmelőállító adhat felhasználási szerződéssel, írásban.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.05.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kovács Marianna!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben dekorációs falfestéshez mesefigurák felhasználásának szerzői jogi kérdései felől érdeklődött.

Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).

A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf)

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi védelem a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn (Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése).

Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, így arról másolat is engedély nélkül készíthető. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.

Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.

Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás körében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Amennyiben a dekorációkat más számára készíti, a felhasználás kívül esik a szabad felhasználás körén.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű (maga a grafika vagy az arról készült fényképfelvétel mint többszörözött műpéldány) szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.

Elképzelhető, hogy a HUNGART a jelzett felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt egyeztesse a szervezettel. Amennyiben így van, engedély közvetlenül a szerzőtől szerezhető.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.05.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben üzleti információ jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.

A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf oldalon).

Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma. A védjegy a hasznosítás hathatós eszköze azzal, hogy segíti a fogyasztók tájékozódását az áruk és szolgáltatások, valamint gyártók és szolgáltatók azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének a lehetősé tételével, de hangsúlyozni kell, hogy a védjegy nem „védi” az árut, vagy szolgáltatást (pl. másolás ellen), amellyel kapcsolatban használják.

A fentiek alapján egy üzleti információ védelmére a fenti oltalmi formák közül legfeljebb a védjegyoltalom jöhet szóba azzal, hogy magát az információt természetesen nem védi.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Kiemelendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

A szerzői jog a formába öntött művet (pl. az üzleti információval kapcsolatos tényeket és körülményeket egyéni, eredeti jellegű írásmóddal rögzítő tanulmányt) védi, a védelem azonban nem terjed ki a tanulmányból kirajzolódó elgondolásra, ötletre, eljárásra, elvre. Ha tehát valaki a tanulmányt felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Megemlítjük még, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok kezelése során körültekintően járjanak el.

A fentieket összegezve egy „üzleti információ” jogi védelem alá helyezésére nincs mód, de amíg azt titokban tudják tartani, a monopolhelyzet fenntartható.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.05.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben ppt előadások kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

A tanórai felhasználásra készített ppt állhat szerzői jogi oltalom alatt. Az Szjt. 1. §-a szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A 4. § kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Az előadás (akár tábla vázlat, akár ppt., prezi vagy bármilyen más technikai módon megvalóuló) akkor minősül szerzői műnek, ha az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik, például a szöveg szerkesztésének módja egyedi, vagy a szerző ötlete alapján összeállított táblázatot, egyedi kifejezésmódot tartalmaz.

A tanár által elkészített előadás alapesetben a szerzőt, tehát a tanárt illeti meg. Amennyiben munkaviszonyban alkotott műről van szó, azt az Szjt. 30. §-a szabályozza. Ha az illetőnek munkaviszonyból folyó kötelessége a ppt-k elkészítése, úgy a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy nyelviskolában megbízási szerződés alapján oktató tanár előadásáról van szó, az nem minősül munkaviszonyban alkotott műnek. A munkaviszonyból folyó kötelezettség tartalmát a munkajogi szabályokat és kapcsolódó joggyakorlatot alapul véve kell megítélni, amely alapján a munkaszerződés/ kinevezés és a munkaköri leírás tartalma az irányadó, és nem a szerző szándéka, vagy az alkotás helye, illetve hogy munkaidőben vagy azon kívül került rá sor. Mindezek alapján a tanár szerzői jogainak egésze vagy egy része felett rendelkezhet a munkáltató intézmény is. Javasolt a hatályos munkaszerződést/ kinevezést és munkaköri leírást megnézni. Szeretném felhívni továbbá figyelmét arra, hogy ma már a legtöbb oktatási intézmény – így különösen felsőoktatási intézmények – rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal, amely szintén tartalmazhat erre nézve rendelkezéseket. Kiegészítésképpen megjegyzendő, hogy a munkaszerződés/ kinevezés külön rendelkezése hiányában az előadás ppt-i valószínűleg nem minősülnek munkaviszonyban alkotott műveknek, hiszen a tanárnak alapvetően az oktatás és a tantervben kitűzött tanulási eredmények elérése a feladata, amelynek nem kötelező eszköze a ppt. előadás, az pusztán egy általa választott opció, amely számos kreatív, egyedi ötlet beépítését teszi lehetővé.

Ami a diákok által történő szabad felhasználást illeti, az Szjt. 33. §-a szerint a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás esetei alá tartozik a mű iskolai oktatás megkönnyítése céljából történő felhasználása. A 35.§ (4) bekezdés alapján oktatás célját szolgáló intézmény a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
• tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
• nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
• megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
• külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi (ilyen törvényi rendelkezés megalkotására eddig nem került sor).

A másik oktatási intézmény számára fennálló lehetőség az Szjt. 38.§ (5) bekezdése, amely alapján az intézmény a gyűjteményének részét képező műveket az intézmény helységeiben elhelyezett számítógépes terminálok képernyőjén megjelenítheti kutatás vagy egyéni tanulás céljára, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja kitétel a szerzői mű fenti felhasználására és nem az oktatási tevékenység egészére vonatkozik, így a tanár által kapott fizetés vagy egy oktatási intézmény finanszírozási formája nem releváns ebből a szempontból.
Mindezek alapján, ha az előadás szerzői mű és jogosultja a tanár, akkor az iskola a fenti korlátozásokkal használhatja fel szabadon az előadást. Amennyiben az előadást az iskola gyűjteményébe tartozó műnek lehet tekinteni, akkor a nyilvánossághoz közvetítés is lehetséges, ha nem, akkor csak a többszörözés a fent részletezett korlátokkal.

A mű szabad felhasználása nem érinti a szerzőség kérdését, a mű ugyanúgy a szerző szellemi tulajdona marad. A szerző szabadon kiadhatja saját művének másolatát a diákoknak. Amennyiben igazolhatóan munkaviszonyban alkotott műről van szó, akkor a munkáltató rendelkezik a vagyoni jogokkal és így ő adhatja ki az előadást. A kiadott ppt. előadással a diák annyiban rendelkezik szabadon, hogy azt a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban idézheti, többszörözheti.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.04.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.

Fentiek ismeretében a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Amennyiben a saját nyomtatású zenekaros pólók, bögrék, párnák alatt az egyes zenekarok neveinek, logóinak felhasználását érti, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bek.].

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Az előzőeket összegezve, amennyiben a felhasználni kívánt nevek, logók védjegyoltalom alatt állnak, azok használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű bármilyen használati tárgyon, terméken.

Amennyiben az adott zenekarokról készült fotók, képek felhasználását tervezi, tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján, az egyéni eredeti jelleggel rendelkező fotóművészeti alkotások szerzői jogi védelemben részesülnek [Szjt. 1. §.(2) bek. i) pont; (3) bek.].

Ha a felhasználni kívánt képek esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (pl. kép, fotó) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Ilyen esetben engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerzői mű (pl fotó) kereskedelmi hasznosítása (így például azok bögrére nyomása és értékesítése) a jogosult egyedi engedélyezése körébe tartozik.

Ha a képeken személy(ek) képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.04.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SZTNH) Ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
A szolgáltatás részleteiről honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon talál információkat.

Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben. A beadványnak tartalmaznia kell a szabályszerűen kitöltött kérelmet, a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie), valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva). Személyes megjelenés estén a tanúsítványt azonnal átadjuk, az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.


Amennyiben a személyes ügyintézésre semmiképpen nincs mód, postai úton a beadványt a 1374 Budapest, Pf. 552 levélcímre kell eljuttatni.
Postai benyújtás esetén az SZTNH a beadvány fogadását követően egy határozatot juttat el a kérelmezőhöz (képviselet esetén a képviselőhöz) postai úton, amelyben felhívja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve a beadvány egyéb hiányosságai esetén azok pótlására. A határozatban szereplő díj átutalással, illetve készpénz átutalási megbízással az SZTNH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizethető meg az azonosítási adatok (ügyszám, a határozatban található - ebben az évben - Y1700... formátumú szám) és a rendeltetés (műnyilvántartás) feltüntetésével.

Amennyiben a beadványban feltüntetésre kerül a kérelmező telefonszáma/e-mail címe, az eljárás rövidíthető azáltal, hogy gyorsabban visszajelezhetjük az ügyszámot, pontosíthatjuk az esetleges hiányosságokat.

Amint a befizetett összeg az SZTNH számláján jóváírásra került, hiánytalan beadvány esetén az SZTNH kiállítja a tanúsítványt, és a műpéldánnyal együtt postai úton továbbítja a kérelmezőhöz (több kérelmező esetén az elsőként megadott szerzőnek, illetőleg képviselet esetén a képviselőnek).

Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy a mellékelt műpéldány fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában sem garantálni, sem ellenőrizni. Előfordulhat, hogy a postai úton érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását, illetve az sem zárható ki, hogy a szállítás során a küldemény megsemmisül.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.04.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel vettük megkeresését, amelyben kiadónak átadott könyv kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 4. paragrafusa kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdődően szerzői jogok illetik meg, melyek lehetnek személyi és vagyoni jogok. Az Szjt. 9. § (2) bekezdése szerinti szerzői vagyoni jog gyakorlásának rendeltetésszerű módja a felhasználási szerződés kötése, amely alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
Ennek egy specifikus fajtája a kiadói szerződés, amely alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni. A szerződés tartalmáról a felek főszabály szerint szabadon rendelkezhetnek. A kiadói szerződés során a felhasználó, azaz a kiadó jogosult lesz a vagyoni jogok egy részének vagy összességének gyakorlására, és a szerző nem lesz jogosult e jogokat gyakorolni a szerződés fennállása alatt. A kiadói szerződés alapján a kiadó felhasználási joga kizárólagos, ez a jog azonban csak a magyar nyelvű kiadásokra terjed ki.
Megállapítható tehát, hogy a szerző személyhez fűződő és a szerződéssel nem érintett vagyoni jogai ugyanúgy a szerzőt fogják megilletni, a szerződés tárgyát képező vagyoni jogok (jellemzően a többszörözés és a terjesztés joga) pedig a kiadóé lesznek, a szerződés megszűnéséig.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel,
SZTNH

(2017.04.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Tóth Tibor!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemi tulajdonjogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Az alábbi megkeresés alapján ismert festők, grafikusok képeinek, illetve ismert filmes karakterek megváltoztatott formában történő felhasználásának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik.

Válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h] pontja], illetve a filmalkotásokat és más audiovizuális műveket [Szjt. 1. § (2) bekezdés g] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

Az említett, felhasználni kívánt alkotások az előzőek alapján minden bizonnyal szerzői jogi védelem alatt állnak.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Mivel a kérdése alapján a műveket "minimális változtatással" kívánja felhasználni, felhívjuk a figyelmét, hogy a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is [Szjt. 17. §-ának f) pontja].

(A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik [Szjt. 29. §-a]. )

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az átdolgozásra a szerző adhat engedélyt, így átdolgozásra a HUNGART által adott felhasználási engedély feltehetően nem jogosít, de a részleteket mindenképpen a HUNGART-tal kell egyeztetni.


A horrorfilm karakterek felhasználásával kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

Tudomásunk szerint a HUNGART ilyen jellegű felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt is egyeztesse a szervezettel.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.04.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmalkotások jogosulatlan felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Szjt. 1.§-a alapján a törvény védi az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokat. A (2) bekezdés g) pontja mondja ki, hogy a filmalkotások is ilyen védelmet élveznek, így szerzői műnek minősülnek. A szerzői jogi védelem fennállásának két feltétele van: egyrészt az, hogy a mű az 1.§-ban felsorolt valamely kategóriába tartozzon, másrészt, hogy a szerzőtől származzon, azaz egyéni-eredeti jellege legyen. Az egyéni-eredeti jellegnek ki kell fejeződnie a művön, vagyis az egyéni, eredeti jelleggel a tartalom gondolati kifejezésének, a tartalom megformált szövedékének kell bírnia.

A 94/B. § alapján a mű szerzőjének ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazható, ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A Hivatal által kiadott igazolás hatósági bizonyítványnak minősül, így jogvita esetén bizonyítékul szolgálhat a szerzőség igazolására, de nem keletkeztet szerzői jogot. Ez egy vélelem, azaz be lehet bizonyítani az ellenkezőjét is.

A szerző személyhez fűződő jogaként tünteti fel az Szjt. 12. §-a a névfeltüntetés jogát. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni, amennyiben a szerző neve ismert és lehetőség van rá, vagy az a szakma szokásai szerint elvárt.

Az Szjt. 37. §-a szerint egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Ennek a szabad felhasználásnak az a célja, hogy az eseményekről való tudósítási tevékenységet ne akadályozza az előzetes szerzői jogi engedélykérés. A mű a tudósításnak csak mellékes, de soha nem fő tárgya. A bemutatás, megjelenítés megengedett mértékére nincs konkrét szabály, ezt végül is a tájékoztatási alkalom szabja meg, s általában nem lehet több mint ami a mű, az esemény, a szereplők azonosításához feltétlenül szükséges részlet (koncertről készült híradófelvételnél). Jelen ügyben a felhasznált 15 másodperc, mely a 2020-az eucharisztikus világkongresszusról szóló híradás részét képezi, szabad felhasználás tárgya lehet.

Javasoljuk, hogy próbáljon meg egy konzultáció keretében egyezségre jutni a televíziós csatornákkal, amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy forduljon bírósághoz.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által bemutatott felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.03.30)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Az alábbi megkeresésben ismert figurák megváltoztatott formáben történő felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Az Szjt. 17-ának f) pontja szerint a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is.

Az Szjt. 29. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.

A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe, pl. jövedelemszerzést nem valósít meg), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.)

Az előzőeket összegezve nem csak közismert, pl. a Walt Disney figurák, hanem bármilyen egyéni, eredeti jellegű figura is szerzői jogi védelem alatt állhat, készüljön bármiből. E miatt bármely, interneten látható figura esetében a fent vázolt helyzet állhat fenn, azaz a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött, de ismételten jelezzük, hogy az engedély abban az esetben szükséges, ha a felhasználás a szabad felhasználás körén kívül esik, azaz jövedelemszerzési céllal történik.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Utalva az alább említett unikornisra, amennyiben az interneten látott műből (eredeti figura) csupán ihletet merít, és az Ön által készített változatról az eredeti figura nem ismerhető fel, az Ön által készített mű vélhetően nem sért az eredeti figurához esetlegesen fűződő szerzői jogokat.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.03.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Tóth Márta!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Jelezzük, hogy az alábbi válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:

http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.

Szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás.

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].

Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja [42. § (1) bek. ].

Az előzőeket összegezve egy Ön által írt irodalmi alkotás megfilmesítésére csakis Ön adhat engedélyt, és az engedély fejében jogdíj illeti meg. A felhasználási engedélyt írásba kell foglalni, és a felhasználási engedélyben kell kikötni a felhasználás feltételeit és díját (jogdíj, ami lehet konkrét összegű, a keletkezett haszon %-ában megadott, forgalmazás függvényében megállapított, más módon meghatározott), amit a szerződő felek szabadon határozhatnak meg.

Az Önt megillető jogok sérelme nélkül a forgatókönyv írónak is keletkezhetnek szerzői jogai a forgatókönyvre, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)



Üdvözlettel:



Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.03.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Jelezzük, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:

http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.


Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő

rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.


A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés [Szjt. 17. §-ának a) pontja].

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

- a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

- egy vagy több másolat készítése a rögzítésről [Szjt. 18. §-ának (1) bekezdése].


Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.

Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e – , ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].

Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].


A fentieket összegezve a kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy teljes irodalmi művek fénymásoló szalonban való másoltatása - függetlenül attól, hogy milyen céllal történik - jogsértő, kivéve, ha a szerző engedélyével történik.


Ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó szerző (örökös) esetén árva műről beszélünk. Az árva művek felhasználásának (pl. többszörözésének) engedélyezését a Hivatal az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet szerint végzi. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/arva-mu )


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke elérhető a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)

Tisztelettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.03.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

A "patrónus" szó cégnévként történő használatával kapcsolatban szerzői jogi aggályok nem merülnek fel, ugyanakkor a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.



A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.



Amennyiben a patrónus szó, vagy azzal összetéveszthető megjelölés Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll, a használata védjegy jogokat sérthet.



A rövid tájékoztatás alapján logóként egy szarvast ábrázoló saját grafikát kívánnak használni.
Amennyiben a szarvas valóban saját grafikai alkotás, s nem valamely más szarvas ábrázolásról (pl. más grafikai alkotás, rajzfilm figura, stb.) került átvételre vagy átdolgozásra, logóként való használata szerzői jogokat vélhetően nem sért, ennél fogva jogdíjat sem kell fizetni utána. De ettől még a hasznosítás védjegy jogokat sérthet.

A védjegyhez fűződő jogok megsértése védjegybitorlási pert vonhat maga után, ezért amikor valaki cégnevet / logót választ, célszerű ellenőriznie, hogy a név / logó nem áll-e védjegyoltalom (védjegy bejelentés) alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és védjegy bejelentések az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A TMview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)



Tisztelettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.03.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Czajlik József!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Mindezeket előrebocsátva a kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A 015281413 regisztrációs számú "Divadlo Thália Színház" ábrás megjelölés európai uniós (EU) védjegyoltalom alatt áll.

Az EU védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában egységesen fennáll.

Amíg az EU védjegy érvényben van, a védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja az adott tagországban a vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott feltételek mellett és módon felléphet azzal szemben, aki a megjelölést gazdasági tevékenysége körében - az árujegyzékre figyelemmel.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozása a jogait sérti, a lajstromozott védjeggyel szemben törlési eljárást indíthat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál.

Kétféle törlési ok létezik az EU védjegy törlésére: feltétlen és viszonylagos. Feltétlen érvénytelenítési okok a lajstromozási eljárás során hivatalból vizsgált kizáró okok. A viszonylagos törlési okok azokat a korábbi jogokat érintik, amelyek az „elsőbbség" alapelvével összhangban az EU védjegy vonatkozásában elsőbbséget élveznek.

Az EU védjegy feltételen okokra hivatkozva a következő esetekben törölhető:

· Ha az EU védjegyet feltétlen kizáró ok fennállása ellenére lajstromozták (különösen, ha az nem alkalmas a megkülönböztetésre vagy leíró jellegű).

· Ha a bejelentő a bejelentést rosszhiszeműen nyújtotta be. Ez főként olyan esetekre vonatkozik, amikor a bejelentő céljai a védjegybejelentés benyújtásakor jogellenesek.

Az EU védjegy viszonylagos okokra hivatkozva a következő esetekben törölhető:

· Ugyanazon okok, mint amelyek esetén felszólalás nyújtható be.

· Ha létezik egy másik korábbi jog egy másik tagállamban, amely lehetővé teszi a szóban forgó védjegy további használatának megtiltását. Ilyen jog különösen a névhez fűződő jog, a képmáshoz fűződő jog, a szerzői jog és az iparjogvédelmi jog, mint például az ipari formatervezésiminta-oltalmi jog.

Az európai uniós védjegy törlésével kapcsolatban további információt talál a https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/invalidity-and-revocation?inheritRedirect=true internetes oldalon.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A magyarországi hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján, de mivel az említett színház Kassán működik, valószínűleg szlovákiai ügyvéd, vagy ügyvivő lehet a leginkább a segítségére.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat




(2017.03.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Varga Péterné!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Az alábbi érdeklődésével kapcsolatban jeleznünk kell, hogy az e-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) a "Védjegyoltalmat" választva, és a "Megjelölés" rovatba beírva a "Harry Potter" megjelölést több nemzeti védjegy is adódik találatként az említett európai uniós védjegyek mellett.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(A kérdése a rövid ismertetése alapján vélhetően egy az EU egész területére kiterjedő hatályú (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala /EUIPO/ euipo.europa.eu/ohimportal/hu/ által lajstromozott ) ún. európai uniós védjegyre vonatkozik.)

A fentieket összegezve, amennyiben az alkotónapot gazdasági tevékenysége körében rendezi, a név használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.

A magyarországi bejelentés ügyében a képviseletet az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda; Budapest Fő u. 19. 1011 (HU) látta el, javasoljuk, hogy érdeklődjenek az irodánál a felhasználási engedélyt illetően.

Nem egyértelmű, pontosan milyen tevékenységet takar az Ön által említett „alkotó nap”, ezért azzal kapcsolatban a kérdés szerzői jogi vonatkozásait illetően a következőkre hívjuk fel a figyelmet.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen a nyilvános előadás [ Szjt. 24. és 25. §-ok], illetve az átdolgozás [Szjt. 29.].

Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.

Az Szjt. 34. §-a alapján a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

Az előzőeket összegezve az alkotó napon feltehetően a mű olyan jellegű felhasználása (is) megvalósul, amely a szerző engedélyéhez kötött.

Ezért a felvetett probléma védjegy- és szerzői jogi vonatkozásai miatt mindenképpen javasolt a kapcsolatfelvétel a jogtulajdonossal. Az esetleges díjakat illetően nem rendelkezünk információval, azt a felek szabadon határozzák meg

Rátérve a „Főnix Akadémia” szóösszetétel cégnévként való felhasználására, a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A Vt. fentebb hivatkozott 12. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében egy megjelölés jogszerű használatát (valamint lajstromozását) illetően az a döntő, hogy a korábbi védjegy és annak az árujegyzéke vonatkozásában az összetéveszthetőség fennáll-e.

Ezzel kapcsolatban további támpontokat kaphat a védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetében, ahol a viszonylagos kizáró okokat tárgyaló részben (a 104. oldaltól kezdődően) példákkal alátámasztott támpontokat talál az összetéveszthetőség vizsgálatának szempontjait illetően. A példákból (is) érzékelhető, hogy annak megítélése, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés ütközik-e más korábbi védjeggyel, az összes kapcsolódó körülmény együttes figyelembevételével dől el.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.03.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Sárvári László!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Jelezzük, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:

http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.

Az egyéni-eredeti jellegű festményekre nézve a szerzői jogi védelem a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn (Szjt. 31.§). A védelmi időt követően a festmény szabadon felhasználható, így arról másolat is engedély nélkül készíthető. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerint közös jogkezelést végző szervezet felléphet.

Tekintve, hogy Eugène Delacroix több mint 150 éve elhunyt, az előzőek értelmében a festményei szabadon felhasználhatók.

Szükséges azonban kitérni arra, hogy a felhasználni kívánt festmény (mint műtárgy) a szerzői jogoktól függetlenül állhat múzeum vagy más személy tulajdonában. Így ha a védelmi idő letelt, a vizuális mű (pl. festmény) felhasználásához már nem kell a szerző engedélye, ugyanakkor az említett dologi jogi jogosult (tulajdonos) engedélye még szükséges lehet a felhasználáshoz. A múzeumok általában meghatározzák, hogy az ott kiállított művekről készülhet-e fotó. A fotózási tilalmat nem feltétlenül kizárólag a műtárgyak minőségének romlását elkerülendő írják elő, hanem esetenként a műtárgy jogosultja azt nem engedélyezte.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke elérhető a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.03.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előre bocsátva, autómárkák logójának kulcstartókon (vagy más termékeken) történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (pl. logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Az előzőeket összegezve, amennyiben az autómárka logója védjegyoltalom alatt áll, annak felhasználása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.

(Tájékoztatásul megjegyezhető, hogy az autómárkák logói jellemzően védjegyoltalom alatt állnak.)

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Ügyfélszolgálat


(2017.03.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

A kérdése a rövid ismertetése alapján vélhetően egy az EU egész területére kiterjedő hatályú (az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala /EUIPO/ euipo.europa.eu/ohimportal/hu/ által lajstromozott ) ún. európai uniós védjegyre vonatkozik.

Ezért jelezzük, hogy amennyiben a megjelölés lajstromozására ténylegesen sor került, az európai uniós védjegy - a Tanács 207/2009/EK rendelete értelmében - sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem változtatható meg.

További, az európai uniós védjeggyel kapcsolatos, egyedi ügyet érintő kérdésekkel javasoljuk, hogy forduljon védjegy jogban járatos ügyvédhez, vagy szabadalmi ügyvivőhöz (elérhetőségek: http://www.magyarugyvedikamara.hu/, http://www.szabadalmikamara.hu/).

Egyéb, a védjegyeket érintő általános kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.03.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előrebocsátva Mézga Aladárt ábrázoló figura illusztrációjának egy tanári kézikönyvben való felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az előzőek alapján a Mézga Aladár rajzfilm figura jelenleg vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll, s mint ilyen, a felhasználása a szerzői jogok jogosultjának az engedélyéhez kötött.

Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

Az Szjt. 34. §-a alapján

(1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.

A fentieket összefoglalva, a Mézga Aladár rajzfilm figura egy példányban való felhasználása tanári kézikönyvben vélhetően a szabad felhasználás körébe esik.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.03.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk az alábbi, "smiley" figurák felhasználásának jogi hátterére irányuló kérdését.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.

A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például az egyéni, eredeti jellegű figurák, mint a "smiley" figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. használati cikkek, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák védjegyoltalom alatt is állhatnak.
A TMview adatbázisban (elérhetősége: https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=HU#) tájékozódva [beállítások: Védjegy hivatalok: EM (EUIPO); Bejelentő neve: Smiley; Bécsi Osztály 02.01.97 ] összesen 89 db "smiley" ábra adódik, amelyek túlnyomó része jelenleg is oltalom alatt álló európai uniós védjegy. Az európai uniós védjegyek hatálya Magyarország területére (is) kiterjed, így a védjegyek Magyarországon jogi védelem alatt állnak.
A védjegyoltalom alapján a jogtulajdonos - a kutatási eredmény alapján a "The Smiley Company sprl." - adhat engedélyt a figurák gazdasági tevékenység körében történő hasznosítására, amilyen többek között az Ön által említett hasznosítási mód.

A jogi kérdések tisztázása érdekében javasoljuk, hogy első lépésként tanulmányozza a Smiley Company honlapján ( http://www.smiley.com/) megadott felhasználási feltételeket (http://www.smiley.com/terms-and-conditions).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)

Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.03.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Alábbi, az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkkal kapcsolatos érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
Elérhetőség, nyitvatartás: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja - művenként - 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.

A beadványnak tartalmaznia kell:

· a szabályszerűen kitöltött kérelmet,
· a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie /a hordozó lehet papíralapú, elektronikus adathordozó, de akár fénykép vagy egyéb is),
· valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).

Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy POS-terminálon), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.
(Az eljárásnak legalább félórás átfutási ideje van, ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb zárás előtt egy órával érkezzenek.)

Végül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, hanem bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.03.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű […]”. Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdése alapján „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” Az irodalmi művek tehát, szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben azok egyéni, eredeti jellegűek. „A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Ezért az esetleges nyelvi, stilisztikai, gondolatmenetbeli hibáknak nincs jelentősége az eredeti szerző szerzői minőségének megállapítása tekintetében.

A feltett kérdéssel kapcsolatban az első tisztázandó kérdés, hogy az Ön által részletezett szerkesztői tevékenységre alkalmazhatóak-e az átdolgozásra vonatkozó szerőzi jogi rendelkezések. Az Szjt.4.§-a az (1) bekezdésben rögzíti, hogy „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző),” azonban a (2) bekezdés szerint „szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.” A másik lényeges törvényi rendelkezés az Szjt. 29.§-a, amely szerint „a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.” Véleményünk szerint e két bekezdésre, és az Ön által leírtakra tekintettel a pusztán nyelvi, stilisztikai változtatások nem felelnek meg az átdolgozás Szjt. 29.§-a szerinti törvényi definíciónak, ugyanis nem keletkezik egy – eredetitől eltérő – származékos mű, az Ön által javított mű és az eredeti mű nem tekinthető két különböző műnek.

Az Szjt. 7.§.-ának (1) bekezdésének első mondata szerint „szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű).” A szerkesztői tevékenység általános értelmezését tekintve okkal adhat alapot az ilyen tevékenység következményeként létrejött műnek gyűjteményes műként való kezelésére, azonban az Ön által kifejtettek alapján egyéni, eredeti jelleget tükröző összeválogatási, kiválogatási folyamatok nem történtek, így véleményünk szerint a nyelvi, stilisztikai, szerkezeti lektorálás során létrejött mű nem tekinthető gyűjteményes műnek, így ilyenként nem terjed ki rá a vonatkozó szerzői jogi védelem. Az eredeti mű és a szerkesztett mű tehát – hasonlóképpen a fent kifejtett eredeti és átdolgozott mű vonatkozásában - nem tekinthető két különálló, eredeti és gyűjteményes műnek.

Amennyiben azonban az Szjt. 1.§ (3) bekezdésére tekintettel a szerkesztői tevékenysége során Ön alkotó módon járult hozzá a mű fejlődéséhez, vagyis egyéni, eredeti jelleget tükröző, saját, önálló gondolatokat, mondatokat ültetett át a lektorálás során, ezen mondatok tekintetében véleményünk szerint megállapítható a szerzői minősége. Ha tehát az Ön által leírt változtatások, vagyis a „szerkezet, tagolás, címek, nyelvi-stilisztikai megfogalmazás, gondolatmenet rendbetétele” tükröz egyéni, eredeti jelleget, akkor Ön ezen részek tekintetében – amennyiben azok önállóan is felhasználhatóak - szerzőnek, az egész művet tekintve szerzőtársnak tekinthető. Amennyiben a szerkesztői munka elválaszthatatlan a szerkesztett műtől, valamint egyéni, eredeti jelleggel járult hozzá, akkor az Szjt. 5.§-ának (1) bekezdése irányadó, amely szerint „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.”

Amennyiben az Ön tevékenysége – az egyéni, eredeti jelleg hiányában – nem esik szerzői jogi védelem alá, úgy az általános, stilisztikai javítással kapcsolatban felmerült megbízási díját általános polgári jogi úton érvényesítheti a kártérítés szabályaira támaszkodva. Ha azonban a tevékenysége szerzői jogi értelemben oltalom alá esik, az Szjt. 94.§-a szerinti jogkövetkezményeket kérheti a bíróságtól szerzői jogainak megsértése esetén az Szjt. 5.§-ának (1) bekezdésére tekintettel.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az eset szerzői jogi megítélése meglehetősen összetett, indokolt lehet az ügyben a Szerzői Jogi Szakértő Testület, vagy szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel;
dr. Sulyok Ádám
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.02.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben közszereplőkről készült figurák sorozatgyártása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Először is szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Ön által feltett kérdés elsősorban személyiségi jogokat érint, és nem a szerzői jog körébe tartozik. Alábbi válaszaim a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.323416

A Ptk. 2:42-50. §-ai rendelkeznek a személyiségi jogokról, ezek közt szerepel a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.

A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez annyit jelent, hogy az engedélye nélkül senkiről sem tehető közzé egy fotó pl. egy magazinban vagy más nyilvános fórumon. A védelem célja ezzel a magánszféra tiszteletben tartása és annak biztosítása, hogy mindenki maga dönthesse el, hozzájárul-e a róla készült felvétel közzétételéhez vagy felhasználásához.
Ebből következik, hogy jelen esetben a hasonló, politikusokról vagy közszereplőkről mintázott figurák megalkotásához is az illető engedélye szükséges.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.02.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Éva!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.

A kérdésével kapcsolatban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a rajzfilm figurákat is. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező alkotásokat védi [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a védelmi idő fennállta alatt.

A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Bizonyos felhasználási módok vonatkozásában ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerző (jogosult) engedélye nélküli, ingyenes, szabad felhasználását is (Szjt. 33-41. §), a törvény által meghatározott feltételekkel és mértékben. A szabad felhasználás keretében például természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja [Szjt. 35. § (1) bekezdés].

Az előzőek alapján egy Walt Dismey figura változatlan formában való felhasználása magáncélra, pl, saját készítésű, a családon belül felhasználásra kerülő képen - vélhetően a szabad felhasználás körébe esik, de amennyiben a felhasználás túlnyúlik az említett körön (pl. a felhasználás túlmutat a szűk családi körön), a felhasználás már engedélyköteles.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó rajzfilm figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítás ezért akár védjegy, illetve formatervezésiminta-oltalmat is sérthet.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.02.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Alábbi megkeresésére, amelyben Micimackó figurájának felhasználása iránt érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.

Számtalan Mici Mackó feldolgozás ismert, amennyiben a Walt Disney féle rajzfilm figurát kívánja felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy rajzfilmfigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.02.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdése alapján a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása (pl. műszaki létesítmény terve). A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik.

Amennyiben a szerző a mű létrejöttét követően önkéntes műnyilvántartásba vetette művét, az a bizonyítás során segítségére lehet.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet (nem "védi" a művet), hanem bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.

A szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (továbbiakban: SZTNH) Ügyfélszolgálatán (http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat), ügyfélfogadási időben vehető igénybe.

Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja - művenként - 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben.
A beadványnak tartalmaznia kell:

· a szabályszerűen kitöltött kérelmet,

· a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie, és nemcsak papíron, hanem CD-ROM-on vagy más adathordozón is a tasakba helyezhető),

· valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).

Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy POS-terminálon), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.
(Az eljárásnak legalább félórás átfutási ideje van, ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb zárás előtt egy órával érkezzenek.)

Amennyiben a személyes ügyintézésre semmiképpen nincs mód, postai úton a beadványt a 1438 Budapest, Pf. 415 levélcímre kell eljuttatni.
Postai benyújtás esetén az SZTNH a beadvány fogadását követően egy határozatot juttat el a kérelmezőhöz (képviselet esetén a képviselőhöz) postai úton, amelyben felhívja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve a beadvány egyéb hiányosságai esetén azok pótlására. A határozatban szereplő díj átutalással, illetve készpénz átutalási megbízással az SZTNH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizethető meg az azonosítási adatok (ügyszám, a határozatban található - ebben az évben - Y1700... formátumú szám) és a rendeltetés (műnyilvántartás) feltüntetésével. Amennyiben a beadványban feltüntetésre kerül a kérelmező telefonszáma/e-mail címe, az eljárás rövidíthető azáltal, hogy gyorsabban visszajelezhetjük az ügyszámot, pontosíthatjuk az esetleges hiányosságokat.

Amint a befizetett összeg az SZTNH számláján jóváírásra került, hiánytalan beadvány esetén az SZTNH kiállítja a tanúsítványt, és a műpéldánnyal együtt postai úton továbbítja a kérelmezőhöz (több kérelmező esetén az elsőként megadott szerzőnek, illetőleg képviselet esetén a képviselőnek).

A postai benyújtással kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy a mellékelt műpéldány fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában sem garantálni, sem ellenőrizni. Előfordulhat, hogy a postai úton érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását, illetve az sem zárható ki, hogy a szállítás során a küldemény megsemmisül.

Végül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom szolgál. A szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon és iparilag alkalmazható legyen. Részletesen tájékozódhat honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szabadalom.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.02.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előre bocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet.

Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az előzőek értelmében az említett template (grafikai sablon) vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll. Ebben az esetben a felhasználási szerződés az irányadó arra vonatkozóan, hogy a felhasználónak milyen felhasználásra van jogosultsága.

Amennyiben a felhasználási engedély teljes körű felhasználást biztosít, a felhasználó bármilyen módon felhasználhatja a művet.

Ha nem teljes körű az engedély, csak azokra a felhasználási módokra terjed ki, amelyeket a grafikus a szerződésben kifejezetten engedélyezett. Amennyiben a felhasználás kívül esik ezen az engedélyezési körön, a szerző jogi úton felléphet a hasznosítóval szemben.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.02.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben hírességekről készült rajzfilm stílusú grafikák profitszerzésre irányuló oktatási felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy az Ön által felvetett kérdés több jogterületre és számos különböző terület jogi szabályozására irányul. A kérdése megválaszolásához nem elegendő a szerzői jog vizsgálata, hanem szükséges a személyiségi és a védjegyjog áttekintése is. Habár szerzői jogi szempontból a felhasználás feltehetően Magyarországon valósulna meg, ugyanakkor Chuck Norris amerikai színész, így esetében – főként a személyiségi jogok vonatkozásában – az amerikai jog lesz irányadó, amely tagállamonként eltérő lehet, és figyelemmel az angolszász jogrendszer eltérő sajátosságaira, számos ponton eltér a kontinentális alapú magyar szabályozástól.

Szerzői jogi szempontból a grafikák felhasználásához a grafikus – mint szerző – engedélye szükséges és a felhasználásért díjazás fizetendő. Habár oktatási tevékenység esetében bizonyos körben a művek szabad felhasználása is engedélyezett, jelen esetben ez nem áll fenn, tekintettel arra, hogy nem hagyományos iskolai rendszerbe illeszkedő képzésről lenne szó, továbbá üzletszerű tevékenységről, ami haszonszerzésre irányul. Figyelemmel azonban arra, hogy a saját grafikusuk készítené a képeket, az elkészített grafikák felhasználása nem jelenthet problémát. Amennyiben a grafika egy már létező szerzői mű – pl. festmény, másik grafika, fényképfelvétel – átdolgozásán alapulna, akkor ahhoz kell az eredeti mű szerzőjének az engedélye. Átdolgozásra kizárólag a szerző vagy az általa felhasználási engedélyben erre külön jogosított személy adhat engedélyt, egyedi engedélyezés alá esik, így a közös jogkezelő szervezeteknek erre nincsen jogosultsága. Itt érdemes megjegyezni, hogy amennyiben viszont esetleg úgy döntenének, hogy egy már létező, az adott személyről készült grafikát használnának fel, akkor arra a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület adhat engedélyt, mint képző-, ipar-, ipari tervező- és fotóművészek műveinek másodlagos felhasználása, kivéve ha a szerző kilépését bejelentette a jogkezelőnek(1).

Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy az Ön által említett „rajzfilmesített formában megjelenő” grafikák feltehetően a karikatúra műfajába esnének, ami egyfajta grafikus módon megjelenített paródiaként értelmezhető. A műfaj eldöntése azonban csak a konkrét mű egyedi vizsgálata alapján lehetséges. A paródia megítélése mind a mai napig vitatott, és egyúttal a szabályozás országonként eltérő képet mutat. A magyar szerzői jogi törvényben jelenleg a paródia nem elismert szabad felhasználási esetkör, ugyanakkor a törvényhez fűzött kommentár és az általános jogértelmezés alapján a magyar jogban is megjelent egy olyan értelmezés, mely szerint a paródia egy létező kivétel a szerzői jog alól. Egy mű paródiának minősítéséhez nyilvánvalóan olyan új egyéni, eredeti műnek kell létrejönnie, amely önmagában rendelkezik a szerzői művek törvény által meghatározott ismérveivel, rá lehet belőle ismerni az eredeti műre és egyúttal egyfajta kritikai véleménynyilvánítást tartalmaz. A kritikai szemlélet nem lehet látszólagos, szükséges, hogy a mű vitát, valamiféle szembenállást generáljon az eredeti művel. Új egyéni, eredeti mű pedig csak akkor jöhet létre, ha a paródia önmagában is szerzői műként megállja a helyét, függetlenül az eredeti alkotástól. A paródiának minősítés feltételeit vizsgálta a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) 16/08. számú szakvéleménye(2), kiválóan megfogalmazva a paródia jellegzetességeit az alábbiak szerint: „… A paródia a szellemi vita közismert eszköze, szabadsága a véleményszabadság alkotmányos védelmének sajátos, a szerzői jog által elismert belső korlátja. A szerzői jogban a paródia olyan sajátos szabad átdolgozás, amelynek egyik sajátossága, hogy a parodizált mű nem halványulhat el teljesen, sőt, szükséges ismérv, hogy arra rá ismerhessen az, aki a parodizált művet egyébként ismeri (objektív ismérv). A paródia eltávolító sajátossága az, hogy a parodizált művel vitába száll, azzal ellentétes nézetet tükröz. A paródia azzal távolodik el a parodizált műtől, hogy a saját alkotó tevékenység révén önállóságra tesz szert. Ez az a belső távolságtartás, amely a vitatásból, az ellentétes megközelítésből és a paródia önállóságából együtt fakad. Ha ez az ismérv, tehát a parodizáló mű észlelhető önállósága hiányzik, akkor kevés önmagában a parodizált művel való szembenállás. …” Összefoglalva elmondható, hogy van olyan magyar jogértelmezés, mely szerint a paródia egy sajátos, nem nevesített szabad felhasználási esetkör, amelynek megvalósulása minden esetben egyedileg vizsgálandó. Amennyiben a fentiek alapján a mű paródiának minősül, akkor a szabad felhasználás körébe esik, és ezáltal a szerző engedélye nem szükséges. A paródia és a karikatúra műfaja a tradicionálisan erős demokratikus eszményeken nyugvó országokban – mint amilyen az USA is – sokkal nagyobb figyelmet kapott és számos más jog korlátját jelentheti, így általában a szerzői jog alóli kivételnek minősül. Az amerikai szerzői jogi törvény 107.§-a a szabad felhasználás (’fair use’) egyik céljaként határozza meg a kritikát, így egy paródia akkor minősül szabad felhasználásnak, ha teljesíti a hivatkozott paragrafusban szereplő követelményeket. A Legfelsőbb Bíróság a Campbell v. Acuff-Rose Music, Inc. ügyben hozott ítélete alapján négy egyenértékű kritérium vizsgálandó a ’fair use’ megállapítása során: felhasználás célja és jellege (beleértve, hogy a felhasználás profit orientált vagy non-profit jellegű), a szerzői jogilag védett alkotás természete, a felhasznált részek mennyisége és lényegisége, a felhasználás hatása az eredeti mű lehetséges piacára és értékére. Ez a feltételrendszer eltér a magyar jogban a szabad felhasználások esetében alkalmazandó háromlépcsős teszttől, továbbá az amerikai joggyakorlat kiterjedt esetjoggal rendelkezik a paródia megítélése kapcsán, amire szükséges tekintettel lenni(3).

A személyiségi jog részét képezi a képmások és hangfelvételek védelme a jogosulatlan felhasználástól a világ legtöbb országában, így hazánkban(4) és az USA-ban is. Főszabály szerint az érintett személy hozzájárulása szükséges képmásának bármilyen felhasználásához, ami alól azonban van számos kivétel. Jelen esetben szükséges figyelembe venni a grafikák tervezett karikatúra jellegét, ami például korlátozhatja adott esetben a személyiségi jogok érvényesítését. A problémát az jelenti, hogy nem a személyiségi jogot automatikusan felülíró eszközről van szó a paródia/ karikatúra esetében, hanem pusztán a sikeres jogérvényesítés egy lehetséges korlátjáról. Nem határozható meg előre egy adott paródia/ karikatúra megítélése, a bíróság egyedi mérlegelési jogkörében dönt, amennyiben a képmáson szereplő személy pert indít személyiségi jogai védelme érdekében. A bíróságok ilyen esetben egyrészt mérlegelik, hogy paródiáról/ karikatúráról van-e szó, továbbá, hogy a szabad véleménynyilvánítás vagy a nyilvánosság tájékoztatáshoz való joga érvényesül-e adott esetben és a felhasználás módja nem sérti-e a képen szereplő személy emberi méltóságát. Tehát még amennyiben karikatúrának is tekinti a bíróság az adott képet, a felhasználás minősülhet jogsértőnek az alkotmányos alapjogok összemérése alapján, amennyiben az a képen szereplő személy valamely alkotmányos alapjogának aránytalan és szükségtelen sérelmével jár.

További problémát jelenthet, hogy a felhasználás kereskedelmi célú lenne, és az amerikai jog ismeri az ú.n. „right of publicity” jogát, amely specifikusan a személyiség kereskedelmi célú felhasználása ellen nyújt személyiségi jogi védelmet. Ez a jog tagállamonként eltérő módon került szabályozásra, de lényege mindenütt, hogy akadályozza harmadik személyek gazdasági haszonszerzését más személy sajátos személyiségjegyeinek – így hangja, megjelenése, felismerésére alkalmas jellemző tulajdonságai – felhasználásából. Emellett számos amerikai híresség rendelkezik a személyiségét védő védjegyjogi oltalommal is számos áru osztályban, ami szintén a kereskedelmi felhasználás korlátját jelentheti.

Mindezek okán a legegyszerűbb egy létező olyan grafika felhasználása lenne, amely már több helyen alkalmazásra került, és így feltehetően nem sérti az érintett személyiségi jogait, továbbá a közös jogkezelő szervezet jogosult lenne az engedélyezésére. Amennyiben a saját grafika felhasználását szeretné megoldani, javasolt lenne az érintett személyek vagy egy az amerikai személyiségi jogban jártas ügyvéd felkeresése a későbbi esetleges személyiségi jogi problémák elkerülése érdekében.

___________________________________________
(1) A kilépett szerzők listája megtalálható itt: http://www.hungart.org/oldal.php?azon=13

(2) A Testület véleményei elérhetőek a Hivatal honlapján bárki számára, így onnan jelen vélemény is letölthető.
http://www.sztnh.gov.hu/hu/szjszt/kereses?field_szakterulet_value=All&field_megkereso_value=All&field_birosagi_hatarozat_value=All

(3) Az esetjognak egy rövid összefoglalása olvasható angolul itt: http://www.firstamendmentcenter.org/parody-satire

(4) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2:48.§


Üdvözlettel,

dr. Timár Adrienn
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály


(2017.02.21)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előre bocsátva autó logójának kulcstartókon (vagy más termékeken) történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (pl. logók) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Az előzőeket összegezve, amennyiben valamely autó (pl. FORD) logója védjegyoltalom alatt áll, annak felhasználása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Ügyfélszolgálat


(2017.02.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Valamely termék védelmére vonatkozóan különféle szellemitulajdon-védelmi oltalmi formák jöhetnek szóba. Az Ön által említett esetben ezek közül megemlíthető a védjegy, formatervezési mintaoltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a termék fantázianeve védjegyoltalommal védhető. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem magát a terméket védi, hanem arra szolgál, hogy azt a vásárlók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől megkülönböztessék.

A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességeit védi.

Arra a kérdésére, hogy "a védett mintához hasonlót lehet-e gyártani, esetleg kereskedelmi forgalomba hozni " engedje meg, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2001_xlviii_fmtv.pdf (Fmtv.) alábbi rendelkezéseire utaljunk

Az Fmtv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és - ha van ilyen - a változtató nyilatkozatból [48. § (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.

A (2) és (3) bekezdés alapján a mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást, illetve a mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A Magyarország területén hatályos védjegyek, valamint formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

Az említett adatbázisokban utána lehet nézni, hogy a "luminose" szó védjegy, illetve maga a lámpa formatervezésiminta-oltalom alatt áll-e. A kutatáshoz első lépésként célszerű kideríteni a lámpa alkotójának (szerző) a nevét, amiben az internet lehet a segítségére.

Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.

Amennyiben a terméket formatervezésiminta-oltalom védi, a hasznosításához (többek között a gyártásához, forgalmazásához) a jogtulajdonos engedélye szükséges.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti, pl. ipari tervezőművészeti alkotásokat védi.

A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ezért nincs olyan adatbázis amelyben a szerzői művek egységesen kereshetők lennének.

A szerzői jogi vitás kérdések - beleértve a kérdést, hogy az alkotás szerzői jogi védelem alatt áll-e - eldöntése bírói útra tartozik.

Az előzőek alapján - függetlenül az esetleg fennálló formatervezésiminta-oltalomtól - elképzelhető, hogy az alkotás szerzői jogi védelem alatt (is) áll, s mint ilyen, eleve jogilag védett.

További kérdések esetén az ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésér állnak.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.02.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egész nyelvkönyvek fénymásolása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Szjt. 18. §-a rendelkezik a többszörözés jogáról, mely a szerző kizárólagos jogai közé tartozik. Főszabály szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A 2) bekezdés szerint a mű többszörözésének minősül a másolatkészítés is.

E rendelkezés alól a törvény kivételeket állapít meg, ezek szabad felhasználás körébe esnek.

Az Szjt. 35. §-ának 1) bekezdése alapján természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A 2) bekezdés szerint azonban teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

A fenti rendelkezések alapján tehát még ha az illető magáncélra (tanulási célból) a fénymásolja is le a teljes nyelvkönyvet, az jogsértésnek minősül, mivel csupán kézírással vagy írógéppel lenne ez jogszerű, a teljes könyv fénymásolása a szabad felhasználás keretében nem megengedett.

Ami a szerzői jog megsértésének következményeit illeti, az Szjt. 94.paragrafusa rendelkezik a szerző által támasztható polgári jogi igényekről jogai megsértésének esetén.

A büntetőjogi vonatkozásokról a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) 385.§-a rendelkezik. Az 1) bekezdés szerint, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetőjogi következmények súlyossága az elkövetett jogsértéssel keletkező vagyoni hátrány nagyságától függ. Jelen esetben azonban egy tankönyv fénymásolása miatt felmerülő vagyoni hátrány feltehetően nem elég jelentős ahhoz, hogy az ügynek büntetőjogi relevanciája is legyen.

Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.02.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatosan a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.

A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.

Fontos megjegyezni, hogy a védjegy nem védi azokat a szolgáltatásokat/árukat, amelyek vonatkozásában az oltalmat igényelték rá, hanem - árujelzőként - megkülönbözteti azokat a többi piacon lévő hasonló szolgáltatástól/árutól.

Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják (jelenleg a Nizzai Osztályozás 11. kiadása hatályos, elérhetősége: http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ).

Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft.

A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban Hivatal) benyújtott kérelemmel ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:

- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy

- faxon az 1 474-5534-es számon;

vagy elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.

A lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - folyamata során dől el, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.

Védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- Az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

További általános kérdések esetén, Ügyfélszolgálatunkon személyesen és telefonon állunk szíves rendelkezésére, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat


(2017.02.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján - a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmművészeti alkotásokat, ezen belül a rajzfilmeket. A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleg alapján illeti meg a művet [Szjt. 1. § (1) – (3) bek.], és a mű létrejöttével automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9. § ] . A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése] Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást, amelyre a kérdése elsősorban irányult.

A fentieket összegezve a "Pampalini" rajzfilm figura felhasználása ruházati cikkeken, egyéb termékeken a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.

Jogosultak felkutatásával a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem foglalkozik. Javasoljuk, hogy a tájékozódást kezdje az Interneten, ahol a Pampalini rajzfilmekkel kapcsolatos információk pl. a lengyel film adatbázisban elérhetők. Az adatbázisban szerepelnek a rajzfilm rendezője és szerzői, akik feltehetően tájékoztatást tudnak adni a jogosultat illetően.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.02.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva egyedi tervezésű családi címer lehetséges jogi védelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át (védelmi idő) részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.

Az előzőek értelmében egy grafikai alkotás - amennyiben a szerző halála óta 70 év még nem telt el - vélhetően szerzői jogi védelem alatt áll. A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.

Amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal), de hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Megjegyezzük továbbá, hogy a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, jelmondatok, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) védjegyoltalommal védhetők.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen, vagy viszonylagos kizáró okok. A védjegyoltalom alapján a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a megjelöléssel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést az árujegyzékben szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.

Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról / http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.

További kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon szíves rendelkezésükre állunk, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.02.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Alábbi megkeresésére, amelyben animációs film címének és tartalmának lehetséges oltalma felől érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások (pl. animációs filmek), amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.

Az Szjt. említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti animációs film, a benne szereplő figurák, esetleg a cím felhasználásához is a szerző előzetes engedélye szükséges.

Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői műnek tekinthető-e, valamint, hogy a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.

A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja művenként 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat.

A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.

További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.02.02)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Menyhárt Éva!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdésének első mondata alapján „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.” A karakterek tehát – annak bármilyen jellegű felhasználásától függetlenül - szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben azok egyéni, eredeti jellegűek.
Az Szjt 4.§ (1) bekezdése szerint „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta.” Ennek alapján a karakterek esetében annak megalkotóját kell szerzőnek tekintetni, a filmalkotások esetében azonban több alkotó szerzői minősége is felmerülhet. Az animációs filmalkotások esetén jellemzően szerzőnek kell tekinteni a forgatókönyvírót, a zeneszerzőt, a rendezőt vagy a figuratervezőt is. Ezen kívül nem kizárt további szerzői közreműködés sem (például animátor, mozdulattervező, vágó). A film szerzői tehát mindazok, akik a film létrejöttéhez alkotó módon járultak hozzá.
A vagyoni jogok tekintetében az Szjt. 16.§-ának (4) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
Az Szjt. 45.§-ának (1) bekezdése értelmében „a felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.” Az Szjt. pedig a filmalkotásokra kötött megfilmesítési szerződésre vonatkozóan nem tartalmaz az kötelező írásbeliségtől eltérő rendelkezést.
A megfilmesítési szerződésre a fenti bekezdés értelmében az Szjt. speciális szabályait kell alkalmazni. Az Szjt. 66.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” E jogátruházási vélelem azonban csak akkor hatályos, ha nincs ellenkező kikötés. A kikötést vagy korlátozást a film egyéb szerzői csak kifejezett, a filmelőállítónak tett nyilatkozattal gyakorolhatják. A törvény tehát a vagyoni jogok rendezését a felek (a filmelőállítóra és a szerzőkre) megállapodására, akik szabadon rendelkezhetnek a szerződés feltételeiről.
Az Szjt. 64.§-ának (3) bekezdése alapján „a film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.” A rendelkezésünkre álló információ alapján és az Szjt. definíciójával összhangban megállapítható, hogy a karakterek szerzője egyúttal – a karaktereket érintő megfilmesítés szempontjából - filmelőállítónak is minősül.
A filmalkotás felhasználásából származó bevételből való részesedés tehát a filmelőállító és a szerzők megállapodásától függ. A szerzők díjazása általában (filmalkotások esetében) forgalmazási jutalékkal történik, tekintettel arra, hogy a bevétel természeténél fogva a felhasználástól – annak intenzitásától és összegszerűségétől – függ. Természetesen a felek rendelkezési szabadsága lehetővé teszi az átalánydíjas megállapodást is. Az Szjt. tehát e kérdésben nem tartalmaz előírást, azt a felek ügyletkötési szabadságára bízza.
A merchandising joggal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a megfilmesítési szerződések körében szabályozott jogátruházási vélelem e másodlagos jog gyakorlására nem terjed ki. A merchandising típusú felhasználás (pl. plüssfigura, hűtőmágnes, stb.) animációs filmek esetében általában az egyéni, eredeti karakterekhez kapcsolódik, így véleményem szerint a karakter tervezőjét e másodlagos kereskedelmi felhasználás tekintetében kiemelt jogok illethetik.
Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy lehetőség van a karakterre védjegyoltalmat igényelni. Ez azonban iparjogvédelmi kérdés, amely meghaladja a Szerzői Jogi Főosztály hatáskörét. A védjegyoltalomról bővebben itt tájékozódhat: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy
Tekintettel arra, hogy a megfilmesítés egy összetett szerzői jogi kérdés (amely egyéb jogterületeket is érinthet), javasoljuk egy filmmel foglalkozó és szerzői jogban járatos ügyvéd felkeresését.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Tisztelettel;
SZTNH Szerzői Jogi Főosztály
(2017.02.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kovács Áron!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva a PC játékok járműveinek, illetve szereplőinek a felhasználásával kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Szerzői jogi védelem alatt áll a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban, vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is [Szjt. 1.§ (2) bekezdése c.) pontja].

A szerzői jogi védelem az alkotást a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy azt a jogi védelem érdekében bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése]. A szerzői művek a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben… [Szjt. 31.§-ának (1) és (3) bekezdése]. Ez idő alatt a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése].

Az előzőeket összegezve a PC játékok vélhetően szerző jogi védelem alatt állnak, így jellegzetes és eredeti elemeiknek, karaktereiknek a felhasználása pl. ruházati, használati cikkeken, egyéb termékeken a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.

Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a]. Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/).



Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.02.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok alapján egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előre bocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszunk a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapul.

Az Szjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői művek a szerző életében és halála után 70 évig élveznek szerzői jogi védelmet.

Ebből adódóan, ha olyan szerzőt választ, aki több mint 70 éve elhunyt, akkor már nincsen szükség semmilyen engedélyre, a művek a közkincs részeként szabadon felhasználhatóak.

Amennyiben olyan szerzőt választ, aki esetében a védelmi idő még nem telt le, a felhasználás főszabályként a szerző, illetve ha a szerző már nem él, a jogutódjának engedélyéhez kötött.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].

A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés]. Ez a megkötés olyan idézetek esetére is vonatkozik, amelyek esetében a védelmi idő már letelt.

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű (pl. szólás, szállóige, aforizma) átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.

Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf , amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)

Újabb kérdéseket vet fel, ha a szerző külföldi személy, illetve ha az idézet az eredeti szöveg fordítása. Amennyiben ilyen idézetek felhasználását is tervezi, a részletes tájékoztatás érdekében kérjük, keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.


Üdvözlettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].

(2017.01.31)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Zámbó Viktor!


Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően egyedi ügyekben az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.


A fentieket előrebocsátva jelezzük, hogy a felvetett kérdésnek elsősorban szerzői- és védjegyjogi vonatkozásai vannak, ezért az alábbiakban ezekre fókuszálva tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmművészeti alkotásokat, ezen belül is a rajzfilmeket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) – (3) bek.].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].


Az utóbbi 70 évben létrehozott jellegzetes rajzfilm figurák szinte bizonyosan rendelkeznek az eredetiség jegyeivel, így feltehetően szerzői jogi védelem alatt állnak.

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Ezért nem létezik olyan egységes adatbázis, amelyben a szerzői jogi védelem alatt álló művek teljes körűen kutathatók volnának.

Attól tehát, hogy az Ön által említett (védjegy) adatbázisokban nem találta az említett rajzfilm figurákat, még jogi védelem alatt állnak.



A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Ezért a rajzfilmek eredeti figuráinak felhasználásával készítet termékek (pl. falmatricák, ruhaneműk, játékok, használati cikkek) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött.

Az olyan matricák gyártásához, és interneten történő forgalmazásához tehát, amelyeken ismert rajzfilm figurák láthatók, szinte bizonyos, hogy a jogtulajdonos engedélye szükséges.

Mivel az alábbi üzenetben említi, hogy a Disney termékek forgalmazásával kapcsolatban felszólítást kapott, mindenképpen javasoljuk, hogy az ügyben konzultáljon szellemitulajdon-jogi területen tapasztalattal rendelkező szakemberrel.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a tény, hogy esetleg más engedély nélkül forgalmaz hasonló termékeket nem mentesíti Önt a jogi következményektől.)

(Jelezzük, hogy az előzőekben hivatkozott §-ok pontos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf internetes oldalon olvasható.)



A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200


A rajzfilm figurák és a figurák nevei (és az említett futball csapatok nevei, logói) akár védjegy- (illetőleg formatervezésiminta-) oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az Ön által is ismert E-kutatás, illetve eSearchplus adatbázisokban kutathatók.

Itt hívjuk fel a figyelmét a Bécsi Osztályozásra, amely az ábrás védjegyek kutatásának az eszköze.

Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre volna szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársai a kutatáshoz támpontokat adnak.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) szerint

a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;

[részletesebben: Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

Az előzőek alapján a védjegybitorlás többnyire megállapítható akkor is, ha pl. egy színes védjegyet valaki fekete-fehér színekben használ, vagy fordítva.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)

Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

www.sztnh.gov.hu

(2017.01.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kajli István!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előre bocsátva a National Football League nevének és logójának bögrén, pólón, vagy más terméken történő felhasználásával kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].


A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.


Az adatbázisok alapján a National Football League nevének rövidített formája (NFL) és logója Magyarország területén védjegyoltalom alatt áll.


Az előzőeket összegezve az NFL megjelölés, valamint a National Football League logójának használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű bármilyen használati tárgyon, terméken.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.01.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kóbor Alexandra!

Levelében filmfigurák felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, válaszul a következőkről tájékoztatjuk.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat, így a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következő támpontokat adjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket, filmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, illetve azok neve akár védjegy-, illetőleg a figurák formatervezésiminta-oltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy, formatervezési minta) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)

Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

www.sztnh.gov.hu
(2017.01.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt V.Dániel!

Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, melyben egy használati tárgy szabadalmi oltalmi lehetőségeiről érdeklődik.

A világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható – megoldások (termékek, módszerek, eljárások, alkalmazások) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.

A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.

A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf ) alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni.

A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet. A vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf ) tartalmazza.

A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.

(További részletek a szabadalom engedélyezésével kapcsolatosan: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/nemzeti-bejelentes )

A szabadalmakhoz hasonlóan a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1991_xxxviii_hmtv_20160701_1.pdf) alapján használati mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett bejelentéssel lehet kezdeményezni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, a minta leírását egy vagy több igényponttal, valamint egy vagy több rajzot. A vonatkozó formai követelményeket a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet (http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/18_2004_IM_hamibej.pdf) tartalmazza.

A 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2001_xlviii_fmtv.pdf ) értelmében formatervezési mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett bejelentéssel lehet kezdeményezni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint - a szükséghez képest - egyéb mellékleteket, a formai követelményeket a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/19_2001_im_designalaki_20160715_0.pdf ) tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az egyes eljárások során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyekről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak. Amennyiben a vagyoni-jövedelmi viszonyai ezt indokolják, igazolás esetén bizonyos díjak megfizetése alól mentességet, a fenntartási díjak megfizetése alól halasztást kaphat az Szt. 115/O-P §-aiban foglaltak szerint.

Szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe lehet venni. (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21./ Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 9-13; szerda: 10-18; péntek: 9-11 óra között.)

Emellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az E-kutatás iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.01.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk bútorok jogi védelmével és hasznosításával kapcsolatos kérdését, amelyre válaszolva mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)


A kérdése – a szellemitulajdon-védelem területén - a szerzői jogot és a formatervezésiminta-oltalmat érinti.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].


A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].

Az előzőek értelmében más egyéni, eredeti jellegű bútorainak lemásolása szerzői jogokat sérthet.

Amennyiben olyan bútort hoz létre, amely egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, az előzőek értelmében az alkotása szerzői jogi védelem alatt állhat.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).


A formatervezésiminta-oltalom – ellentétben a szerzői joggal - külön kérelemre, egy hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/2001_XLVIII_Fmtv.pdf) 1. §-a értelmében formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta). Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.

Az Fmtv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.

(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

Amennyiben egy már forgalomban lévő bútorral azonos, vagy ahhoz hasonló bútort szeretne készíteni, a hasznosítás előtt célszerű tájékozódni arról, hogy a bútor, vagy annak valamely részlete nem áll-e formatervezésiminta-oltalom alatt.

A Magyarország területén hatályos formatervezési minták, illetve azok jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.

Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

Amennyiben a saját tervezésű bútorra szeretne formatervezésiminta-oltalmat szerezni, a következőkről tájékoztatjuk.

Az oltalom kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Az eljárás menetéről, a vonatkozó jogszabályokról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn oldalunkról elindulva tájékozódhat.

(Alaki endelet: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/19_2001_im_designalaki_20160715_0.pdf ;

díjak: http://www.sztnh.gov.hu/hu/formaterv/forma_dij.pdf ).


A bejelentés a következő lehetőségek valamelyikén juttatható el a Hivatalhoz:

- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alá (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy

- faxon a (1) 474-5534-es számon.

Elektronikus úton is tehető nemzeti formatervezési mintaoltalmi bejelentés, de kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.


Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).


A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.01.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy manuálterápia kidolgozott eljárásának és nevének jogi védelme felől érdeklődik.

Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál. A kérdésében megfogalmazottak alapján, ezek az oltalmi formák az Ön által vázolt esetben valószínűleg nem jönnek szóba.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a manuálterápia fantázianeve, azonban védjegyoltalommal védhető lehet. Hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem magát a terápiát védi, hanem arra szolgál, hogy azt a felhasználók azonosíthassák, illetve más hasonló terápiáktól, illetőlag az azokhoz kapcsolódó termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztesse .

A védjegy hazai lajstromozását a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.

Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)

A terápia felépítésével, lebonyolításával, a kidolgozott eljárással összefüggésben megemlítjük, hogy annak pl. szakirodalmi műbe, tanulmányba foglalt leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).

A terápiához kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabály* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik.

(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a ).

A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.

Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ( Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják (jelenleg a Nizzai Osztályozás 11. kiadáűsa hatályos, elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegyoltalom/osztalyozas/nizzai ).

Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft.

A kérelem ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/adatbazisok/vedjegy_papiralapu.pdf ) az SZTNH - hoz benyújtható:

- személyesen vagy kézbesítő útján a 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig, / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; 1438 Budapest, Pf.: 415 címre, vagy

- faxon a 474 5534-es számon, vagy

- elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1 internetes oldalon megadott módon.

A lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) előírt - vizsgálata során dől el, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.

A védjegybejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók.
- Az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- Az európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- A Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

A lajstromozott védjegy jogosultjának (az oltalom hatályától kezdődően) kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. Felléphet továbbá bárkivel szemben, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt.12. §. (2) bekezdés].

A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].

A "fesztivál megrendezése" vélhetően nem védhető a szellemitulajdon-védelem eszközeivel, legfeljebb a neve védjegyoltalommal. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy a védjegy nem védi a rendezvény menetét, bonyolításának módját, az esetlegesen kapcsolódó know-how-t, stb, a védjegyoltalom alapján a jogosultat a fenti jogok illetik meg.

Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak .

A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu



(2017.01.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Tájékoztatjuk, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók. (Az Szjt. hatályos verziójának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf.)

A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A levelében említett idézettel összefüggésben felmerül az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerinti idézésre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága (A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti).

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

Az Szjt. értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, ....és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].

Amennyiben az idézés megfelel a Szjt. 34. §-ában foglaltaknak, az idézet fordítása szintén engedély és díjfizetés nélkül felhasználható.

Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.01.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabály* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik.
(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a ).

A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál. Az, hogy valamely bejelentésre kerülő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ( Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) által előírt vizsgálat során dől el. Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, és a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.

A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekintheti át.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

A lajstromozott védjegy jogosultjának (az oltalom hatályától kezdődően) kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. Felléphet továbbá bárkivel szemben, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében használ

-·a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; illetve

-·olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt [Vt.12. §. (2) bekezdés].

A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].

A felvetődött helyzettel kapcsolatosan fontos azt is szem előtt tartani, hogy a lajstromozásra bejelentett megjelölésekkel-, illetőleg a lajstromozott védjegyekkel szemben esetlegesen fennálló kizáró okok alapján a következő jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva.

A Vt. 58. §-a értelmében a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelöléssel szemben feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §) állnak fenn. Ennek során a tények - az észrevétel keretei között -, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján kerülnek vizsgálatra [Vt. 58. § (1) és (2) bek.].

A Hivatal a lajstromozási eljárás során a megjelöléseket meghirdeti a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben [Vt. 61/A. § (1)]. A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a Vt. 4-6. §-ai [pl. 5.§. (2) bek. a) pont*] alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat, akinek korábbi, (a Vt. 61/B §-ában nevesített) jogát sértené, ha a megjelölés lajstromozásra kerülne.

Lajstromozást követően a regisztrált védjegy ellen – ugyanazon kizáró okok alapján – törlési eljárás indítható (Vt. 72. §).

(* 5. § (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban

a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; )

A Doménnevekkel kapcsolatosan felmerülő problémák vonatkozásában tájékoztatjuk, hogy azok kívül esnek az SZTNH hatáskörén. Tudomásunk szerint a Magyarországi Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT, http://www.nic.hu/) Domain-regisztrációs Szabályzatának értelmében a hu. kiterjesztésű nevek delegálását megelőzően felmerülő jogviták tekintetében a Tanácsadó Testület, a delegálást követő jogviták esetében az Alternatív Vitarendező Fórum (http://www.infomediator.hu/index.php?11), vagy az Eseti Választottbíróság az illetékes.

Tekintve az alább röviden vázolt helyzetet a bejelentést megelőzően célszerű szellemitulajdon-jogi kérdésekben jártas szakemberrel konzultálni.

Jelezve, hogy szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata, az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén szíves rendelkezésére állnak.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2017.01.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Herbszt Úr!



Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy rendezvény ötletének jogi védelme iránt érdeklődik.



Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).



A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.



Önmagában egy ötlet általában nem védhető jogi eszközökkel, de az ötleten alapuló tényleges, kidolgozott megoldás, vagy alkotás már védhető lehet.

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.



Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál.

Egy rendezvény jogi védelmére a fenti oltalmi formák általában nem jellemzőek.

Valamely gazdasági tevékenység körében használt megjelölés azonban, pl. a rendezvény fantázianeve védjegyoltalommal védhető lehet, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem a rendezvényt védi. Arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a rendezvényhez kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat.



A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.

Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)



A rendezvény felépítésével, lebonyolításával, struktúrájával összefüggésben megemlítjük, hogy a rendezvény esetlegesen írásba foglalt "forgatókönyve" kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).


A rendezvényhez kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró szervezési ismereteket a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).

Tisztelettel:



Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.01.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Jagodics Zoltán!

Köszönettel fogadtuk az alábbi üzenetét, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva az érdeklődésére válaszolva a következőkről tájékoztatjuk.

Az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Az Szt.2. §-a kimondja, hogy új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához, azaz a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően nem jutott nyilvánosságra.

Ezért nem tanácsolható a megoldás más számára történő átadása a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, célszerűen a találmány előnyeire kell a hangsúlyt helyezni anélkül, hogy a találmány lényegét adó műszaki részletek átadásra kerülnének. Vannak olyan találmányok, amelyek esetében a megoldás lényegének átadása elkerülhetetlen. Ilyen esetben – pl. szerződés formájában - gondoskodni kell arról, hogy a fél, akinek az információ átadásra került, azt ne használhassa fel, ne hozhassa nyilvánosságra jogszerűen.


Amennyiben a találmányt szabadalmaztatásra bejelentették, és a bejelentés a megoldáshoz kapcsolódó minden tényt és körülményt tartalmaz, a bejelentési napot követően az információ már átadható, bár a műszaki megoldás lényegét – ha csak ez nem lehetetlen – célszerű továbbra is titokban tartani.

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az oltalmat világszerte jellemzően országonként kell igényelni és megszerezni, a Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes szabadalmi oltalom szerezhető.

Itt kell felhívnunk a figyelmet az uniós elsőbbség intézményére, amelynek értelmében főszabályként valamely tagországában benyújtott bejelentés (alapbejelentés) elsőbbsége igényelhető 176 tagországban az alapbejelentés bejelentési napjától számított 12 hónapon belül. Az elsőbbség jelentősége abban áll, hogy világszerte jellemzően azt illeti a szabadalom, aki az adott országban a szabadalmi igényét korábbi elsőbbséggel bejelentette.

(A Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) tagországai a http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=2 címen érhetők el.)

Amennyiben az említett termék nem műszaki jelegű, esetleg a szerzői jog, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a lehet az irányadó a jogi védelmet illetően.

A jogi védelem keletkezése és fennállása a szerzői művek esetében független attól, hogy a mű nyilvánosságra jutott-e.

(A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.)

A (Ptk.) 2:47. §-a alapján keletkező jogi védelem kizárólag abban az esetben illeti meg a személyek műszaki, gazdasági, szervezési ismereteit, ha azok még nem váltak hozzáférhetővé, illetve jogszerűen megszerzett információ alapján visszafejthetővé.


Reméljük, a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a terméke milyen jogi eszközzel védhető.


A bel- és külföldi jogszerzéshez, szerzői joghoz kapcsolódó további részletes információért javasoljuk, hogy személyesen vagy telefonon keresse meg ügyfélszolgálatunkat (az ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2 ). Egyben jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi levelét, amelyben írásműve jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódóan a következőkre hívjuk föl szíves figyelmét.

(*a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).

Válaszunk a Magyarország területén hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. http://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult ) rendelkezésein alapul.

Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű. [Szjt. 1.§-ának (2) bekezdés a) pontja].

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől." [Szjt. 1.§-ának (3) bekezdés].

Egy írásmű az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése], azaz a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik anélkül, hogy bárhol bejelentenék, vagy nyilvántartásba vennék.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalnál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Megjegyezzük, hogy a kiadói szerződésre vonatkozó szabályozást az Szjt. 56. és az 57.§-ai tartalmazzák, és jelezzük, hogy a jogdíj mértéke a felek megegyezésének tárgya.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.01.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben új vállalkozás jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.

A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

A gazdasági tevékenység körében - a nyújtott szolgáltatások, esetleg termékek más szolgáltatásoktól és termékektől való megkülönböztetésére - használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.

Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.

Az előzőeket összegezve, a fenti oltalmi formák közzül egy vállalkozással kapcsolatban valószínüleg a védjegyoltalom jöhet leginkább szóba. Annál is inkább, mivel - tudomásunk szerint - a védjegyeknek fontos szerepük van a franchise rendszerben történő működésnél.

(A franchise-rendszerrel kapcsolatos kérdéskör - a bevezetőben leírtak értelmében - nem tartozik Hivatalunk hatáskörébe, arra vonatkozó részleteket a http://www.franchise.hu/ oldalról tájékozódhat.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást, vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól, termékektől megkülönböztethessék azt.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.

A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. Az, hogy egy védjegy bejelentési kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény. http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) előírt - vizsgálata során dől el.
A lajstromozási eljárás menetéről a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon található tájékoztatás.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Kiemelendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

A szerzői jog a formába öntött művet (pl. a vállalkozás által nyújtott tevékenységről egyéni, eredeti jellegű írásmóddal készült tanulmány) védi, a védelem azonban nem terjed ki a tanulmányból kirajzolódó elgondolásra, ötletre. Ha tehát valaki a tanulmányt felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Megemlítjük még, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzésére körültekintően járjanak el.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.01.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben Batman és Superman logókkal ellátott termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.


Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.

(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].


A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a batman és superman rajzfilmekben, filmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. bögrék, plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)


Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó logók, figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban ingyenesen kutathatók. Az adott védjegyek adatlapjain megtalálható a jogosult, valamint a jogosult képviselőjének elérhetősége is.

Az adatbázisok alapján a "Superman" valamint "Batman" karakterekkel kapcsolatos védjegyek jogosultja a DC Comics képregénykiadó.


A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.


Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.


A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.


Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel,

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.01.05)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbi megkeresésére, amelyben Disney- mesefilm címének és figura matricájának felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti rajzfilm figurák, esetleg a cím felhasználásához is a szerző előzetes engedélye szükséges.

A Walt Disney figurákkal kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó matricán szereplő figura akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt, a mesefilm címe védjegy oltalom alatt is állhat.

Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

Azzal a megfogalmazásával kapcsolatosan, hogy " a cégtábla betűformái csak hasonlítanak a Disney mesefilm betűihez" felhívjuk arra a figyelmet, hogy a védjegy jogosultja az ellen is felléphet, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt (védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény / 12. §. (2) bekezdés).

Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )


Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2016.12.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Petrovics Veronika!
Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.
I. Szerzői jogi védelem kritériumai, következménye
Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik […] „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1.§ (3) bekezdés első mondata]. Ennek az egyéni, eredeti jellegnek a meglétét szükséges vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítható legyen az alkotás szerzői jogi védelem alatt állása. Az Szjt. 1.§ (3) bekezdés második mondatának értelmében ez „a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” A szerzői jogi védelem tehát nem azon múlik, hogy az alkotás (pl. irodalmi mű esetében) két soros vagy kétszáz oldalas, (pl. zenemű esetében, vagy festmény esetében) érzékszerveinknek kedves vagy sem. Ebből is kitűnik, hogy az Szjt. alacsonyan húzza meg a védelem küszöbét, és csupán a szerző személyiségének valamiféle leképeződését, megnyilvánulását kívánja meg az alkotással kapcsolatban.
Amennyiben az adott feladat vagy feladatösszesség a fenti kritériumok alapján szerzői jogi védelemben részesül, úgy a szerzőnek vagyoni jogai keretében kizárólagos joga van művének felhasználására, valamint a felhasználás más részére történő engedélyezésére. Az engedély nélküli felhasználásra csak a szabad felhasználás keretein belül van lehetőség, amely felhasználásokat a későbbiekben még kifejtünk.
II. Az egyes matematikai, fizikai, kémiai feladatok (továbbiakban együtt: feladatok) szerzői jogi védelme
Az Szjt. 1. § (6) bekezdése rögzíti, hogy „valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.” E rendelkezés tehát kizár a védett művek köréből egyes szellemi tevékenységől származó ismereteket, amelyek jellemzően tudományos törvényszerűségeknek tudható be.
Egyszerű példával élve, kétszer öt mindig tíz. Ez mint matematikai művelet, általános alapvető törvényszerűség, ez esetben értelemszerűen hiányzik a szerzőségi kritériumhoz szükséges egyéni, eredeti jelleg. Azokat a gondolatok is ki vannak zárva továbbá a jogvédelem köréből, amelyek valamivel többek, mint szimplán művelet a számokkal, azonban bizonyosan nélkülözi az egyéni, eredeti jelleget, vagy az egyéni, eredeti jelleg minimumát sem éri el. Egy olyan példa tehát, amely ’kettő meg öt’-re úgy kérdez rá, hogy ’két barack meg öt barack hány gyümölcs’, szintén nem élvez jogvédelmet.
Ha a feladat a törvényszerűség és az ötletszerűség kereteit túllépi, és a szerző egyéniségét, gondolkodásmódját tükrözi, vagy a sajátos kifejezéseiben ölt testet, akkor jogvédelmet élvez. Nem az a kritérium tehát, hogy a feladat új legyen, hanem az, hogy feladatban kifejezésre jusson az alkotó személyisége. A fenti logikát követve például az a feladat, amely arra kéri a gyerekeket, hogy karikázzák be azt a betűt, amelyik helyén ugyanolyan figura áll, mint a sor elején, majd olvassák össze és írják le a kapott szót, a feladat ötféle színnel keretezett figuráinak (zászló, hajó, mentőöv, ház, napernyő) grafikai megjelenítése, megfogalmazása egyéni-eredeti jelleget mutat.
Ha tehát a feladatban fellelhető az egyéni eredeti jelleg, úgy a feladat alkotójának (szerzőjének) engedélye szükséges annak felhasználásához.
III. Több feladat, feladatsor szerzői jogi védelme gyűjteményes műként
Az Szjt. kiterjeszti a szerzői jogi védelmet a gyűjteményes művekre is, ugyanis a 7.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.” Törvényi értelmezés alapján egy matematikai feladatokat felsorakoztató tankönyv, vagy versenyre készült feladatsor gyűjteményes műnek minősül, és mint egész, szerzői jogi védelem alatt áll. A második mondat utalása egyértelmű: ha a feladatsor részeit képező egyes feladatok az előző pontban leírtak alapján nem állnak szerzői jogi védelem alatt, úgy e feladatok sajátos (egyéni, eredeti) összeválogatása gyűjteményes műként még élvezhet védelmet. A védelem tárgya ebben az esetben ugyanis nem maga a feladat, hanem az összeválogatás, a gyűjtemény, vagyis a feladatok egésze. A védelem azt a szerkesztőt illeti meg, akinek egyéni, eredeti szerkesztői elképzelése nyomán a gyűjtemény létrejött. Az egyéni, eredeti szerkesztői tevékenység tükröződhet például a feladatok kiválogatásában, sorrendjében, elrendezésében, és kiváltképp az ezek mögött húzódó egyéb sajátos tematikában.
Amennyiben tehát az egyes feladatok nem állnak szerzői jogi védelem alatt (ezért azok felhasználásához a szerző engedélye sem szükséges), és gyűjteményes műből szeretnénk feladatokat felhasználni, az engedélyhez kötöttség nagyban függ attól, hogy az eredeti gyűjteményes mű szerkezete, koncepciója, összeválogatásának tematikája is felhasználásra kerül-e, vagy csak néhány annak részét képező feladat. Amennyiben tehát egy matematika verseny feladatsora teljes vagy nagymértékben – annak sorrendiségében is – engedély nélkül kerül felhasználásra, felmerülhet a szerzői jogsértés, ugyanis a védett szerkesztői tevékenységhez fűződő jog sérül.
IV. A feladatokhoz kapcsolódó szabad felhasználás esetei
Az Szjt. a IV. Fejezetben szabályozza azokat a felhasználásokat (szabad felhasználások), amikor a felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Az alábbiakban az idézés, valamint az átvétel, mint a feladatokkal kapcsolatban szóba jöhető szabad felhasználási módok kerülnek kifejtésre.
Az Szjt. 34.§-ának (1) bekezdése értelmében „a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” Az idézés tehát egy feladat egy rövid részének átvételét jelenti a szerző és forrás kötelező megjelölésével.
A másik szabad felhasználási esetkör az oktatási célból történő átvétel. Átvételnek tekintjük más műnek az idézés terjedelmét túllépő felhasználását. Az átvételnél szintén szükséges feltüntetni a szerzőt és a forrást. Alapvetően az átvétel – a felhasználás terjedelme miatt – már engedélyköteles tevékenység az Szjt. szerint, azonban ha ez az átvétel speciális célt szolgál, a szabad felhasználás körébe esik. Ilyen speciális célnak tekinthető az oktatási cél. Oktatási célt szolgál az Szjt. 33.§-ának (4) bekezdése alapján a felhasználás, „ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.” Amennyiben az Ön által felhasználni kívánt egyes feladatok nem állnak szerzői jogi védelem alatt, úgy a feladatokat szabadon felhasználhatja. Ha azonban a feladatok, vagy a feladatok összessége gyűjteményes műként szerzői jogi védelem alatt áll, csak akkor használhatóak fel szabadon, ha az átvétel oktatási célt szolgál. amelynek megállapítása azonban nem feladatkörünk. Felhívjuk figyelmét továbbá arra, hogy fentebb leírtak csak a szerzői jogi szempontokra terjednek ki, versenyjogi aspektusokban való állásfoglalás nem tartozik a hivatal hatáskörébe.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu
Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2016.12.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben más által készített vizuális alkotások reklámkiadványokban, prezentációban történő felhasználásával kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésekre a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassam a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései], így többek között a fotóművészeti alkotások is [Szjt. 1. § (2) i)]. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. [Szjt. 9. § (2)]

Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint védelemben részesülnek az irodalmi, tudományos és művészi alkotások. Ennek feltétele, hogy az alkotás egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen. Amennyiben tehát a megkeresésben foglalt vizuális művek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, és a védelmi idejük még nem járt le [amely a szerző életében és halálától számított hetven évig tart az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése szerint], szerzői műveknek minősülnek. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerző vagy szerzői jogi jogosult rendelkezik kizárólagos joggal arra, hogy a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználását engedélyezze, az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában felhasználási szerződéssel.

Figyelemmel arra, hogy az Ön által tervezett felhasználás az Szjt. 18. §-ának megfelelően többszörözésnek minősülhet (hasonlóan a képekről történő másolat készítéséhez), külön engedély szükséges a képek szerzőitől illetve a szerzői jogi jogosultaktól (például az örököstől, közös jogkezelő szervezettől).

Magyarországon a már nyilvánosságra hozott vizuális alkotások másodlagos felhasználásának engedélyezése nem személyesen a szerzők, vagy a jogosultak hatáskörébe, hanem az úgy nevezett közös jogkezelés körébe tartozik, így tehát a közös jogkezelő szervezet ad felhasználási engedélyt, gyűjti be a jogdíjat és fizeti ki azt a szerzőknek. Magyarországon a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (a továbbiakban: HUNGART) jogosult az engedélyt megadni és a felhasználással összefüggésben a jogdíjat beszedni. Erre való tekintettel a felhasználás jogszerűségének érdekében javaslom a HUNGART felkeresését (honlapjuk elérhetősége: http://www.hungart.org). Tájékoztatom, hogy a HUNGART-tól való engedélykérés mellett a szerző névfeltüntetéshez való joga az Szjt. 12. §-ának értelmében megmarad, így a mű felhasználása során a szerző nevének megjelölése minden esetben szükséges.

Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben az előadás, amelyen a műveket fel kívánja használni, tudományos, és oktatási célt szolgál, úgy Önnek engedélykérési és jogdíjfizetési kötelezettsége sem keletkezik az Szjt. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében. E szabály alapozza meg ugyanis a szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára történő átvétel lehetőségét a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.

Mindezek mellett felhívom a figyelmét, hogy az esetlegesen a fényképfelvételeken szereplő személyeknek a polgári jog szerinti személyiségi jogait is érinthetik a felvételek, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-ának (1) bekezdése értelmében „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Érdemes tehát a fényképfelvételek felhasználása előtt e tekintetben is tájékozódnia.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére: https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/667859/lang/hu


Üdvözlettel,

Szerzői Jogi Főosztály

(2016.12.21)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Váradi Gábor!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy számítógépes program nevének a jogi védelméről érdeklődik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Továbbiakban: Hivatal).

A kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.


Egy számítógépes program nevének a védelmére a védjegyoltalom a megfelelő oltalmi forma. Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azt az árut vagy szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, feladata az, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztethessék azt.


A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:

- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy

- faxon az 1 474-5534-es számon.

A Hivatal elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon - az ott elérhető formanyomtatványokon - fogad kérelmeket, beadványokat.


A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.

Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft.

A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat áttekintheti a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva.


Megjegyezzük továbbá, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; ...

(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.

Amennyiben a Hivatal a lajstromozási eljárás során arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy megjelölésnek nincs megkülönböztető képessége, nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, és a lajstromozás kérdésében a nyilatkozat figyelembe vételével dönt. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a lajstromozásra mégsem kerül sor, a bejelentési díj visszaigénylésére nincs mód.


A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; (Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése.

Arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, annak ki a jogosultja, valamint azt, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban igényeltek rá oltalmat a következők szerint tud:

- a honlapunkról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

(Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)


Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.

A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.


Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2016.12.16)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Amennyiben nem rendelkezik a megfelelő engedéllyel a szerzői jog jogosultjától abban az esetben jogsértést valósítana meg egy szerzői jogi alkotás alapulvételével elkészített játék. Elöljáróban szeretném tájékoztatni, hogy a kérdése egy olyan franchise felhasználására vonatkozik, amelynek jogosultja(i) esetében nem a magyar, hanem minden valószínűség szerint az amerikai jog az irányadó, amely némileg más szabályozással rendelkezik a szerzői jog területén. Válaszaim a magyar jogon, így a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen alapulnak.
A játék fejlesztése kétféleképpen minősülhet. Amennyiben egy számítógépes játékról van szó, akkor az a Start Trek átdolgozásának fog minősülni, amelyhez a jogosult előzetes, egyedi engedélyére van szükség az Szjt. 29.§-a alapján. Figyelemmel arra, hogy az átdolgozás minden esetben a jogosult engedélyéhez kötött, ebben az esetben a közös jogkezelő szervezeteken keresztül történő engedélyeztetésre nincsen mód. Amennyiben a játék fejlesztése valamilyen egyéb játékot jelentene, így például játékfigurát, ami gyerekeknek eladható, akkor az merchandising tevékenységnek minősül. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerzőt (szerzői jogi jogosultat) megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának joga. Így például a Star Trek filmekben – mint szerzői jog által védett alkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. játékfigurák) kereskedelmi hasznosítása (így pl. előállítása és értékesítése, forgalmazása) szintén a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, közös jogkezelés ebben az esetben sem áll fenn. Mindezek alapján mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt az adaptáció elkészítésének megkezdését megelőzően. (A merchandising engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak főszabályként akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

Az interneten elérhető források szerint a Star Trek eredetileg egy televízió sorozat formájában jelent meg 1966-ban, amelynek szerzője Eugene Wesley "Gene" Roddenberry (1921-1991) volt. Tekintettel arra, hogy a szerzői művek a szerző halálát követő 70 évig állnak védelem alatt, a Star Trek világának és karaktereinek védelme várhatóan csak 2062-ben szűnik majd meg, addig a hozzá kapcsolódó felhasználások főszabály szerint engedélyhez kötöttek. Az eredeti sorozatot követően számos egyéb adaptáció készült, így az Ön által említett Paramount Pictures film, és várható a CBS neve alatt egy újabb sorozat megjelenése is. Ebből következően a franchise jogai számos szervezet között oszlanak meg feltehetően, amelyeket a köztük fennálló egyedi szerződések határoznak meg, továbbá elképzelhető, hogy egyes jogok továbbra is az elhunyt leszármazóinál, vagy általa végrendeletben megjelölt személynél vannak. Tekintettel arra, hogy az amerikai szerzői jogi szabályozás több szempontból, így a védelmi idő tekintetében is jelentősen eltér az európai szabályozástól, mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonos megkeresését a játék elkészítése kapcsán. Először valószínűleg érdemes megpróbálni a Paramount Pictures felkeresését, hiszen az adaptáció elsősorban az általuk készített változathoz lenne köthető.

Jogi teendők tekintetében elmondható, hogy a szerzőnek méltányos díjazás jár a felhasználásért, így az Ön által választott felhasználás esetében a két fél közötti egyedi szerződés fogja meghatározni a jogdíj mértékét.

(2016.12.14)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Prenker Tímea!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (Hmtv.; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalatiminta-oltalom/hasznalatiminta-oltalom) 7. §-ának (1) bekezdése alapján a mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni [Hmtv. 8. §-a].

A szolgálati és alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf) 9-17. §-ai rögzítik.

A szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki [Szt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg [Szt. 10. §-ának (1) bekezdése].

Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik ki [Szt. 9. §-ának (2) bekezdése].

Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására……. [Szt. 10. §-ának (1) bekezdése].

A fentiek az irányadóak arra vonatkozóan, hogy az Ön által kitalált eszközhöz fűződő vagyoni jogok kit illetnek. Amennyiben a minta szolgálati, vagy alkalmazotti mintának minősül, a felek jogait és kötelezettségeit az Szt. 11-17. §-ai szabályozzák.

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy mindezek arra az esetre vonatkoznak, amikor maga a minta oltalomképes, azaz megfelel a Hmtv. 1-4. §-aiban megfogalmazott újdonág, feltalálói lépés és ipari alkalmazhatóság követelményének.

A műszaki szellemi alkotások védelmére a szabadalom és a használatiminta-oltalom a megfelelő jogi védelmet nyújtó oltalmi forma.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jog a megformált tartalmat védi, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer - pl. az ötlet, amelyen egy eszköz alapul - nem részesülhet szerzői jogi védelemben [Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése.

Az előzőek alapján a szerzői jog vélhetően nem alkalmas az Ön egyedi ötletének a védelmére.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:


Ügyfélszolgálat

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt András!

Köszönettel vettük megkeresését, melyben már kiadott művének új kiadásban, ám eltérő kiadó által történő megjelentetésének lehetőségéről érdeklődött. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.
Elsőként fontosnak tartjuk annak tisztázást, hogy a dal népdalnak minősül-e.
Az Szjt. 1.§ (1) bekezdése szerint „ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A (2) bekezdés alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A fenti paragrafus értelmezésében egy dal bizonyosan szerzői műnek minősül.
Azonban ha a dal szerzője nem ismert, csak azt tudjuk, hogy a Kaláka együttes tagjai játszották el, nagy eséllyel folklórnak minősül, aminek szerzői jogi védelmét az Szjt. 1.§-ának (7) bekezdése szabályozza, miszerint „a folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. Efelől érdemes lenne az előadóknál (Kaláka együttesnél) érdeklődni. Ha a dal népdal, akkor a zenemű és a szöveg engedély és díjfizetés nélkül felhasználható.
Második tisztázandó kérdéskör, hogy kitől és milyen alapon kellene engedélyt kérni a hangfelvétel felhasználásához. Engedélykérésre az előadóművészek és a hangfelvétel előállító tekintetében ugyanúgy szükség van akkor is, ha a dal népdal.
Mindezek tisztázása érdekében javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kecskemétfilm Kft.-vel (mint a Magyar Népmesék filmelőállítója) és a Kaláka együttessel (mint a dal előadója, esetleg szerzője). Ők rendelkezhetnek információval arról, hogy pontosan kitől is kell felhasználási engedélyt kérni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2016.12.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Varsányi Emília!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban hivatkozunk a 2016.09.12-én küldött válaszunkra, amelyben a grafikai alkotások jogi védelmével kapcsolatban részletes tájékoztatást adtunk Önnek. Amennyiben a válaszunkhoz nem fér hozzá, kérésére ismételten megküldjük.

A jogdíjakra vonatkozó kérésével kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdés].
A kiadói szerződéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét az Szjt. 56. és az 57.§-aira, és jelezzük, hogy a jogdíj mértéke a felek megegyezésének tárgya.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Ökrös Sándor!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben.... [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Tekintve, hogy Wass Albert 1998. február 17-én elhalálozott (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert), a fentiek alapján a műveinek a felhasználása a szerző jogutódainak az engedélye mellett jogszerű.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nem rendelkezik semmiféle nyilvántartással a jogutódokat illetően.
Úgy véljük, hogy a "Czegei Wass Alapítvány" (elérhetőségei az interneten megtalálhatók), illetve az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (https://www.artisjus.hu/) a segítségére lehet a jogosultak felderítésében, akik a felhasználásra engedélyt adhatnak.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat




(2016.12.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenek előtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - a szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül többek között a grafikai mű, a képző- és fotóművészeti, valamint az ipari tervezőművészeti alkotás is.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Amennyiben tehát az említett képek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Ebben az esetben a képek jogszerű felhasználáshoz főszabályként a képek készítőjétől kell engedélyt kérni.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.

A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe (Szjt. 33-41.§-a), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:

o követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

o követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől – főleg, amennyiben a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Ez az igény azzal szemben is támasztható, akinek a

szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.

o követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez az igény azzal szemben is

támasztható, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez vagy kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat.

o követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, amennyiben a szerzőnek fontos érdeke fűződik ahhoz

hogy a jogsértésről a közönség is tudomást szerezzen;

o követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás (vagyis a jogsértésből származó bevételek és költségek közötti különbözet, továbbá az a jogdíj, amelyet a felhasználónak ki kellett volna fizetnie a jogosult részére) visszatérítését;

o követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személynek

történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;

A polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet (Szjt. 94.§ (2) bek.).

Az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések esetében lehetőség van az ún. "értesítési és eltávolítási eljárás" (notice and take down procedure) igénybevételére. Az eljárás lényege, hogy a jogosult, amennyiben valamilyen internetes környezetben a jogai sérelmét észleli, felhívhatja a közvetítő szolgáltatót a tartalom eltávolítására. Az eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.

Egy bírósági jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba vetette a Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft. A szolgáltatásról további részleteket a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon olvashat. Ahogy a tájékoztatóból is kiderül, az önkéntes műnyilvántartás személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. Személyes megjelenés estén a tanúsítvány azonnal átadásra kerül az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.

Elektronikus ügyintézésre nincsen lehetőség, de a műpéldány a kérelemmel postai úton (1438 Budapest, Pf. 415) is eljuttatható a Hivatalhoz. Ebben az esetben a díjat átutalással, vagy készpénz átutalási megbízással (csekken) róhatja le. Ezért távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében kérjük a bejelentési kérelmen telefonos elérhetőséget is megadni.

A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)



Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

(2016.12.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!



Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben mobiltelefonos applikáció jogi védelméről érdeklődik.



Az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.



A kidolgozott műszaki megoldások (különösen az eljárások és alkalmazások) jogi védelmére (oltalmára) a szabadalmi oltalom jöhet szóba.

A megoldások bizonyos köre azonban nem tekinthető találmánynak a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt.) értelmében, mivel az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem minősül találmánynak különösen a

- a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a

számítógépi program.

Az Szt. 1. §-ának (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.



E mellett az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, és feltalálói tevékenységen alapuljon.



Amennyiben az Ön megoldásának újdonsága nem csak üzleti, hanem műszaki jellegű is, akkor lehetséges, hogy számítógéppel megvalósított találmányként szabadalmazható.



Az Szt. alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni.

A bejelentés mellékleteit a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.

A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.



Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak.



Ha a megoldását külföldön is védelmet szeretné, a külföldi országokat legkönnyebben és költséghatékonyabban nemzetközi szabadalmi bejelentéssel érheti el (Patent Cooperation Treaty – PCT, lásd http://www.wipo.int/pct/en/), amely 30 vagy 31 hónapos időt ad a bejelentő részére, hogy eldöntse, ténylegesen mely országokban, illetve regionális hivataloknál (például az Európai Szabadalmi Hivatalnál) indítsák el az engedélyezési eljárás nemzeti szakaszát.

Fontos, hogy a nemzetközi szabadalmi bejelentés megindítására az elismert nemzeti bejelentési naptól számított 12 hónap áll a bejelentő rendelkezésére, ugyanis ebben az időintervallumban igényelheti az eredeti nemzeti bejelentés elsőbbségét a Párizsi Uniós Egyezmény alapján. Ennek elmulasztása esetén a magyar szabadalmi bejelentés közzétételéig (a bejelentési naptól számított 18 hónap elteltéig) indítható még külföldi bejelentés az elsőbbség igénylése nélkül, de ez már komoly kockázatot jelent.

A közzétételt követően kezdeményezett bejelentéssel már nem szerezhető oltalom.



A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) vagy közvetlenül a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) kell benyújtani, a képviseletet magyar szabadalmi ügyvivő is elláthatja (a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a honlapján közzéteszi az ügyvivők jegyzékét). A képviselettel olyan tapasztalt szabadalmi ügyvivőt célszerű megbízni, akinek már van gyakorlata (előnyösen kapcsolata is) a megcélzott piaci régiókban. Jelezzük, hogy a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) iparjogvédelmi hatóságainak vezetői 2015. február 26-án, Pozsonyban írták alá a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásáról szóló megállapodást. A budapesti központtal létrehozott nemzetközi kutatási szerv 2016 júliusában kezdte meg tényleges működését. Az oltalomképességre vonatkozó ”visegrádi” kutatási és vizsgálati jelentések (az igénybe vehető díjkedvezmények révén) költséghatékony a nemzetközi jogszerzés területén.

A jogszerzési költségek fedezésére alkalmas lehet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt Iparjog_15 pályázat. Mivel a pályázat támogatási feltételei között szerepel egy, az SZTNH által kiadott pozitív eredményű írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatás beszerzése, így célszerű azt már a nemzeti bejelentéssel egy időben igényelni. Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés előzetesen vizsgálja az oltalomszerzési feltételeket, így nagyban segít annak eldöntésében, hogy egyáltalán érdemes-e elindítani a nemzetközi bejelentést.



A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].

Az alább vázolt elgondolással kapcsolatban felmerülhet a szerzői jogi védelem, ugyanis egy módszert ismertető írásmű, vagy a módszerhez kapcsolódó szoftver - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik - az előzőek alapján szerzői jogi védelem hatálya alatt állhat. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.



A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.



Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolása védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.



További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.



Tisztelettel:



Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2016.12.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk másik kirakat dizájn ötletének felhasználására irányuló kérdését, amelyre válaszolva mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)



A kérdése – a rövid ismertetése alapján – vélhetően a szerzői jogot és a formatervezésiminta-oltalmat érinti.



A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ((http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].



A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].

Ugyanakkor az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a szerzői jog a „koncepció mögött meghúzódó” elvet, elgondolást nem védi.

Amennyiben tehát csupán magát az ötletet használja fel anélkül, hogy a másik kirakat megjelenését, vagy a megjelenésének valamely részletét megvalósítaná, a másik kirakaton esetlegesen fennálló szerzői jogokat vélhetően nem sérti. Amennyiben a dizájnt, vagy annak valamely részletét használja fel, nem zárható ki, hogy ezzel szerzői jogokat sért.



A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 1. §-a alapján egy termék külső kialakítása, díszítése, megjelenése formatervezésiminta-oltalommal védhető.

A formatervezésiminta-oltalom – ellentétben a szerzői joggal - külön kérelemre, egy hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.



A Magyarország területén hatályos formatervezési minták, illetve azok jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

A hasznosítás előtt ezért célszerű tájékozódni az adatbázisokban arról, hogy a kirakat, vagy annak valamely részlete nem áll-e formatervezésiminta-oltalom alatt.

Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.



Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
Oltalom hiányában a hasznosítás formatervezésiminta-oltalomba nem ütközik, de a hasznosítás a fentiek alapján ettől függetlenül szerzői jogokat még sérthet.



Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogi, valamint a formatervezési minták jogtalan hasznosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így a jogsértésekkel kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal hatáskörén.



Hangsúlyozva, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html).



A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.





Tisztelettel:



Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

(2016.12.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Az alábbi megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy az üzlete Star Wars témájú kialakítása esetén kihez kell fordulnia engedélyért, a következőkről tájékoztatjuk általában.

A filmalkotások – az egyéni, eredeti jellegük alapján - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak. (Az Szjt. szövege a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (1) és (3) bekezdése]

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó jellegzetes alakok akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjai az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

Az előzőeket összefoglalva a szerzői jogok megsértése megvalósul a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes elemeket mintázó, illetve ezek képével ellátott termékek engedély nélkül történő felhasználásával.

Arra vonatkozóan, hogy az egyes filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival ki rendelkezik, általában a film forgalmazója tud felvilágosítást adni, mindazonáltal tudomásunk szerint a Star Wars filmek jellegzetes elemeinek másodlagos kereskedelmi jogaival (merchandising jog) a Disney Enterprises Inc. rendelkezik. Az információink alapján a Disney Enterprises Inc. magyarországi disztribútora a Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft.

A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ). A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.12.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbi megkeresésére, amelyben rajzfilm figurák dekorációs célra történő felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti rajzfilm figurák felhasználásához - az adott esetben hímzés útján törölközőkön való megjelenítéséhez - a szerző előzetes engedélye szükséges.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

A Walt Disney figurákkal kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Egyéb rajzfilm figurák esetében javasoljuk, hogy tájékozódjon a Plus Licens ügynökség honlapján (http://www.pluslicens.com/index.php/site/characters/), illetve interneten.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2016.11.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, röviden a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogvédelem hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf / továbbiakban: Szjt.) szerint a szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik [Szjt. 9.§(1)] és a szerző életében és halálától számított hetven éven át fennáll [Szjt. 31. § (1)].

Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához [Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése], amiből következik, hogy a cím önállóan is lehet a szerzői jog tárgya.

Az egyéni, eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény, ezért csak a sajátos cím állhat szerzői jogi oltalom alatt.

(A törvény 1-9. §-aihoz, az 1. § (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a szerzői jogi védelemnek a mű „egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs és nem is lehet.” )

Az előzőeket összegezve a jogi védelem a mű címe esetében is - amennyiben a cím megfelel az egyéni, eredeti jelleg követelményének – automatikusan, a létrejöttével keletkezik, és a felhasználása (pl. verseny neveként) a szerző engedélyéhez kötött.

A szerzőséggel, valamint a szerzői jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így annak megítélése is, hogy egy cím ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e. Ezért mindenképpen javasolt a felhasználás előtt a szerzővel kapcsolatba lépni.

Az „Állítsátok meg Terézanyut” című könyv szerzője Rácz Zsuzsa író, újságíró.

A szerző elérhetőségének a felkutatására a figyelmébe ajánljuk a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis#ka4 internetes oldalon található címlistából, telefonszámból és elektronikus linkgyűjteményből álló kutatási adatbázist.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2016.11.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Ügyfélszolgálata jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előrebocsátva reprodukciók felhasználásával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Jeges Ernő magyar festő, grafikus (szül.: Torontálvásárhely, 1898. január 12.) Budapesten, 1956. november 12-én hunyt el (forrás: Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeges_Ern%C5%91). Ennek alapján a művei jelenleg szerzői jogi védelem alatt állnak.

Amennyiben a felhasználni kívánt képek (fotók, reprodukciók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Itt jelezzük, hogy a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

Ha a grafikán személy képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhetünk.

Elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a képmások védelme a polgári jog körébe tartozik, amennyiben a képen szereplő személy jogai sérülnek. A képmásokhoz fűződő szerzői jog a szerzőt illeti, aki a képet elkészítette, így jelen esetben feltehetően az esemény szervezőit.
A fentieket szem előtt tartva - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján (továbbiakban: Ptk) – a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (Ptk. 2:48.§ (1) bek.) Ezzel egyező rendelkezést tartalmaz a szerzői jogi törvény is (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 72.§-a), így habár a szerzőnek szerzői jogi szempontból kizárólagos joga van a fénykép felhasználására, ez a jog nem korlátlan, a képen szereplő személy engedélyével gyakorolható kizárólag. Kivételt képez ez alól a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, amely esetekben nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához (Ptk. 2:48. § (2) bek.). A tömegfelvételnek és nyilvános közéleti szereplés esetében kialakult bírósági gyakorlat van, amely alapján meghatározható, hogy mi minősül ennek megfelelő kivételnek. Általánosságban ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nem az adott személy foglalkozása a döntő a közéleti szereplés meghatározása esetében, hanem az adott szituáció, amiben a fénykép elkészült, és az adott személy szerepe a konkrét esetben.

Jogsértés esetén bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban, akit személyiségi jogában megsértenek (így pl. a hozzájárulása nélkül felhasználják fényképét), a Ptk. 2:51. és 2.53 § -ai alapján (a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest) az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti továbbá a jogsértőtől kárának megtérítését.
Ezen felül, polgári peres eljárásban – szintén a képmás védelmet mint személyiségi jogot érintő jogsértésre tekintettel - a Ptk. 2:52 §-ában foglaltak szerint ún. sérelemdíj is követelhető a jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem megtérítésére.

Lévén, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, a felmerült helyzetben javasoljuk, hogy konzultáljon szakjogásszal. (A Magyar Ügyvédi Kamara honlapja elérhető a: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon).

Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat



(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben eredeti Disney termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.

(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó termékek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.

A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.

A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel,

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Pásztor Marcell!



Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben mobiltelefonos alkalmazás jogi védelmének a lehetőségeiről érdeklődik.



Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.



Műszaki megoldások, azaz találmányok, különösen az eljárások jogi védelmére a szabadalom az alkalmas oltalmi forma. A megoldások bizonyos köre azonban nem tekinthető találmánynak a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt.) értelmében, mivel az 1. § (2) bekezdés szerint nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

E mellett az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy világviszonylatban új legyen, és feltalálói tevékenységen alapuljon.



Amennyiben a találmány maga műszaki jellegű, és részben vagy teljesen számítógépi program segítségével kerül megvalósításra, számítógéppel megvalósított találmánynak tekinthető, s mint ilyen, szabadalmazható lehet.



Az Szt. alapján szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:

- bejelentési kérelmet;

- szabadalmi leírást igényponttal;

- kivonatot;

- a szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet.

A leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítésére vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. (http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf. )

A szabadalmi bejelentések elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá.


Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.

Amennyiben külföldön is védelmet szeretne, lehetősége van nemzetközi szabadalmi bejelentéssel a világ 142 országában nemzetközi szabadalmi bejelentést tennie (Patent Cooperation Treaty – PCT, lásd http://www.wipo.int/pct/en/), vagy az Európai Szabadalmi Egyezmény keretén belül 38 európai országban szabadalmi oltalmat szereznie (http://www.epo.org/about-us/epo/member-states.html ). Ebben segítségére lehet a budapesti központtal létrehozott Visegrádi Szabadalmi Intézet (http://www.vpi.int/index.php/hu/ ), amely a fent leírt hazai bejelentés megtételét követően költséghatékony nemzetközi bejelentés megtételét kínálja a hozzá forduló bejelentőknek.


A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerint szerzői jogi védelem illeti az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat - beleértve a szakirodalmi műveket és a szoftvert [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].

A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].

Ennek értelmében szerzői jogi védelem alatt állhat akár egy módszert ismertető írásmű, vagy a módszerhez kapcsolódó szoftver is, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a megformált mű által megvalósított, illetve abban megfogalmazódó ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

Végezetül megemlítjük, hogy egy mobiltelefonos alkalmazás know-how-ként jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, de az elgondolás nyilvánosságra jutásával a jogi védelem már nem áll fenn.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.

Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy mobiltelefonos applikációja védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.



Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amely a "Superman logó" felhasználásával kapcsolatos.

Mindenekelőtt jelezzük, hogy a rövid ismertetése alapján nem egyértelmű, hogy Ön a Superman képregények, filmek, rajzfilmek mely elemét tekinti "Superman logó"-nak, ezért a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) és a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_20160705_0.pdf ) alapján általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.

Szerzői jogi védelem hatálya alá az Szjt. 1. §-a értelmében,az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak beleértve a garafikai alkotásokat, filmeket és rajzfilmeket is..

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Ugyanazon paragrafus (3) bekezdése kimondja, hogy a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is, a (4) bekezdése pedig azt, hogy a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti figurák felhasználásához, azok képével ellátott tárgyak (bögrék, ruhadarabok vagy egyéb ajándéktárgyak) forgalomba hozatalához (a figurák kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges.

Szíves figyelmébe ajánljuk továbbá, hogy a gyakorlatban a képregények, filmek, rajzfilmek jellegzetes figurái, illetve azok valamely részlete védelmére iparjogvédelmi oltalmi formákat is alkalmaznak szokásosan.

A szerzői jog jogosultjai az áruforgalomban feltételezhetően jól használható figurákat, illetve más jellegzetes elemeket általában védjegyoltalommal is védik.

A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében

a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A logóval ellátott termékek a rövid ismertetése alapján reklám ajándék formájában kerülnének felhasználásra, amely felhasználási mód vélhetően gazdasági tevékenység körébe tartozik, s mint ilyen, az előzőek alapján engedély köteles.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban ingyenesen kutathatók.

Az adatbázisok alapján a "Superman" karakterrel kapcsolatos védjegyek jogosultja a DC Comics képregénykiadó. Az adott védjegyek adatlapjain megtalálható a jogosult, valamint a jogosult képviselőjének elérhetősége is.

Internetes tájékozódás eredményeként úgy látjuk, hogy a „Superman” figurák felhasználásával kapcsolatban a DC Comics honlapján (http://www.dccomics.com/ ) hasznos információk találhatók.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu érhető el.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat


(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Rácz Úr!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben közgyűjteményben őrzött városképek jogszerű felhasználása felől érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti a fotóművészeti alkotásokat [Szjt. 1. § (2) bekezdés i) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Ön által említett városképek (fényképek) minden valószínűség szerint szerzői jogi védelem alatt állnak.

Amennyiben a felhasználni kívánt fényképek esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.

Abban az esetben ha a jogosult nem fellelhető, akkor elképzelhető, hogy úgynevezett árva műről van szó.

Egy mű akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

A jogosultkutatás szabályait részben az Szjt. és részben az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2004. (IV.30.) Kormányrendelet tartalmazza. A kutatás tartalmát tekintve a Kormányrendelet 2.§ (4) bekezdésében[1][1] írtakat szükséges figyelembe venni, legalább az ott felsorolt típusú intézmények felkeresése szükséges. Amennyiben az így elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre, akkor ennek igazolásával kérelem nyújtható be az SZTNH-hoz az árva művek felhasználása iránt. Az így kiadott engedélynek azonban korlátai vannak: legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít. (Eljárás részletei: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/mivel-fordulhat-hozzank/arva-muvek )

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fénykép, reprodukció) esetében ugyanakkor minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Amennyiben e közös jogkezelés ellen a szerző a Kjkt. Szjt. 18.§-ának (1) bekezdése alapján kifejezett nyilatkozatával nem tiltakozott, úgy az engedélyezés végett e közös jogkezelő szervezethez szükséges fordulni. A fentiekre tekintettel, ilyen felvételek kapcsán a felhasználáshoz szükséges engedély megszerzése érdekében a HUNGART Egyesülethez lehet fordulni.

A fentieket összefoglalva, a közgyűjteményekből származó fotóknak az Ön által vázolt felhasználása másodlagos felhasználásnak minősül, amelynek engedélyezése érdekében a HUNGART-hoz szükséges fordulnia. Maga a szerző, amennyiben – az előző bekezdésben írt módon - nem lépett ki a közös jogkezelésből, bár szerzői jogi jogosult, önállóan mégsem engedélyezheti alkotása felhasználását, hanem arra kizárólag a HUNGART-tól szerezhető érvényes engedély.

A közgyűjteménynek - tekintettel arra, hogy csak dologi jogi jogosultja a szóban forgó fotóknak (azaz a tulajdonosi jogokat szerzi meg a mű fölött) – főszabály szerint szintén nincsen jogosultsága felhasználási szerződés kötésére. A tulajdonosi jogok megszerzése ugyanis nem érinti a szerzői jogokat, amely alapján a felhasználásra engedély adható.


Mivel a leírtak szerint Ön már kötött felhasználási szerződéseket fotósokkal és közgyűjteménnyel, javaslom, hogy keressen meg egy szerzői jogban jártas ügyvédet. A nem jogosult féllel kötött felhasználási szerződés ugyanis a polgári jog szabályai szerint semmis, abból jogok és kötelezettségek nem származnak.



Bízva abban, hogy az elmondottak segítségül szolgálnak munkájához, felmerülő további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Sz.Katalin!

Köszönettel vettük megkeresését, melyben már kiadott művének új kiadásban, ám eltérő kiadó által történő megjelentetésének lehetőségéről érdeklődött. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.
Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.

Az Szjt. 1.§ (1) bekezdése szerint „ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A (2) bekezdés alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

I.A magyar népmesék
Az első fontos szempont annak megállapítása, hogy a szóban forgó mesék népmesének minősülnek-e. Az, hogy egy mese kortárs mese, megállapítható abból, hogy ismert a szerző személye. A népmese (és általában folklór kifejeződéseinek) legfőbb jellemzője, hogy az eredeti szerző nem ismert.
Amennyiben ismert a mese szerzője, úgy az szerzői védelemben részesül, és annak felhasználása engedélyköteles tevékenység, függetlenül attól, hogy előtte milyen úton, milyen online platformon keresztül jutott hozzá a szöveghez. Amennyiben ismert a szerző, úgy az Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.” Azonban e védelmi idő lejártával a mese szabadon felhasználhatóvá válik.
Ha a mese szerzője nem ismert, nagy eséllyel folklórnak minősül, aminek szerzői jogi védelmét az Szjt. 1.§-ának (7) bekezdése szabályozza, miszerint „a folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet”. Azért nem részesülhetnek védelemben, mivel nincs egyetlen, beazonosítható szerzőjük és nincs egyetlen, „végleges” változatuk sem. Amennyiben tehát a jogosultkutatás után arra a megállapításra jut, hogy a mese népmese, úgy az szabadon felhasználható, szabadon készíthető hozzá illusztráció, nem engedélyköteles tevékenység.
Mindenképp javasoljuk, hogy tegyen az esetleges jogosult kilétének felderítésére kísérletet. Ehhez eszköz lehet többek között az adott online felület üzemeltetőjének megkérdezése, de egyéb alapos utánajárás is szükséges lehet. Jogosultkutatási eljárást javaslunk tehát a szerző személyének feltárása végett, hiszen így elkerülhető egy esetleges szerzői jogi jogvita.

II. Külföldi népmese magyar fordítása
Hasonló szempontok szerint kell eljárni a külföldi mese népmese jellegének megítélésénél is. A védelmi idő meglétének és a közkincs jellegének megállapításakor nemzetközi egyezmény alapján a magyar jogszabályok alkalmazhatók.

Fontos azonban kiemelni, hogy egy közkincsnek minősülő mű fordításának felhasználása azonban már engedélyköteles tevékenység. Az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdése szerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Az ’egyéni, eredeti jelleg’ szerzői jogot átszövő, a művi mivoltot megállapító kritériumának analógiájából vezethető le a Szjt. fordításra vonatkozó 4.§-ának (2) bekezdése, amely alapján „szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.” Közkincsnek, szabadon felhasználható népmesének minősülő mű fordítása tehát önálló szerzői jogi védelem alatt áll, a fordítót szerzőnek kell tekinteni, így a népmese felhasználása, saját illusztrációival egybekapcsolt megjelenítése engedélyköteles tevékenység, a fordítótól, vagy egy esetleges felhasználási szerződésben a fordító vagyoni jogainak hasznosítását megszerző jogosulttól (pl. kiadótól) engedélyt kell kérni rá. Az Szjt. 57. §-ának (1) és (2) bekezdése egy, a jelen esetre is alkalmazható speciális szabályt fogalmaz meg, mely szerint „irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges. Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.” Felhívjuk figyelmét, hogy a fordítót az engedély megadása esetén is megilletik a szerzői jogi személyhez fűződő jogok.

A weboldalon való közzétételnek az ön felhasználása szempontjából nincs relevanciája.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2016.11.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.

(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).

A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk. (Az Szjt. hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a verseket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A rövid tájékoztatása alapján a védelmi idő az érintett művek esetében már bizonyosan lejárt, így a művek főszabályként szabadon felhasználhatók.

Felhívjuk a figyelmét ugyanakkor arra, hogy a védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék [Szjt. 14. §-ának (2) bekezdése].

Jelezzük továbbá, hogy esetenként a képet őrző múzeum engedélye szükséges lehet a felhasználáshoz. A Múzeumok engedélye általában azon képek felhasználásához szükséges, amelyet közvetlenül tőlük lehet beszerezni, vagy amelyet a felhasználó maga fotóz. A védelmi időn túl az internetes képek szerzői jogi szempontból szabadon felhasználhatók.

A térbeli művek (szobrok, iparművészeti alkotások) reprodukciós fotói – amennyiben a fotók egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, és fotót készítő szerző halála óta 70 év még nem telt el - szerzői jogi védelem alatt állhatnak. Így azok felhasználásához engedélyt kell kérni a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php).

Esetleg versenyjogi aspektusai is lehetnek az ilyen felhasználásoknak, de annak megválaszolása a bevezetőben említett okokból nem tartozik az SZTNH kompetenciájába.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2016.11.11)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át/ http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf).

A fentieket előre bocsátva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja [Vt. 27. §-ának (1) bekezdése]. A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a Vt. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti igényeket támaszthatja. A fentiek alapján domén használata védjegyjogokat sérthet.

A domén regisztráció során a regisztrátorok kötelező jelleggel nem vizsgálják, hogy a regisztrálni kívánt domén sért-e védjegyet, ez a kérelmező felelőssége.

Az adott esetben mindenek előtt célszerű tájékozódni, hogy a megjelölés valóban védjegyoltalom alatt áll-e, és ha igen, mely áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában áll oltalom alatt. Arról, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) Magyarország vonatkozásában védjegyoltalom alatt áll-e, ha igen, ki a jogosultja, valamint, hogy mely árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban áll oltalom alatt, a következők szerint tud tájékozódni:

- a honlapunkról elérhető E-Kutatás iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

(Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)

Végezetül jelezzük, hogy a védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal a hatáskörelvonás tilalmára figyelemmel ilyen kérdésekben csak általános tájékoztatást adhat, amely bíróság vagy hatóság előtti eljárásban nem köti az eljáró szerveket.

A fentieket összegezve, amennyiben az előzőek alapján a védjegy és a domén ütközése vélelmezhető, célszerű más megjelöléssel elindítani a weboldalt.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségünk: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.

Üdvözlettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2016.11.11)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.

(Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).

A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

(Az Szjt. hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a verseket - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Az értékesítéssel kapcsolatos kérdések a bevezetőben említett okokból kívül esnek a Hivatal hatáskörén, de az előzőek alapján Ön dönthet arról, hogy a műveit milyen formában, milyen módon és milyen feltételekkel teszi hozzáférhetővé mások számára.

Amennyiben nyomtatott formában kívánja kiadni a műveit, jelezzük, hogy a könyvkiadással kapcsolatos egyéb szabályokról esetleg az Országos Széchenyi Könyvtárnál (http://www.oszk.hu/) kaphat felvilágosítást.

Irodalmi művek forgalmazása szokásosan könyvkereskedéseken keresztül történik - beleértve az online kereskedést is -, ezzel kapcsolatban az egyes könyvkiadóknál tájékozódhat.

További szellemitulajdon-jogi kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak. Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2016.11.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Bilku Marina!

Alábbi érdeklődésére, amelyben zeneoktatási módszer védelme iránt érdeklődik, a következő - szellemitulajdon jogokkal kapcsolatos - általános támpontokat adjuk.

A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.
Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

Egy szolgáltatást – pl. zeneoktatási módszert - más szolgáltatásoktól megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást (vagy terméket), amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a felhasználók/fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló szolgáltatásoktól megkülönböztethessék azt.

A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.

Az előzőeket összegezve egy oktatási módszer, illetve a módszer keretében használt technikák, eljárások, fogalmak, képek védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak. A védjegyoltalom esetleg szóba jöhet a gazdasági tevékenység körében történő megkülönböztetés céljából.


A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].
A szerzői jog a formába öntött művet védi (pl. a zeneoktatási módszer szakirodalmi leírása). A védelem nem terjed ki az írásműből kirajzolódó elgondolásra, módszerre. Ha tehát valaki az ismertető írásművet felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de az írásműben ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.

Az előzőek alapján a módszer önmagában nem, de a vele kapcsolatos szöveges és grafikai anyagok, képek - amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek - állhatnak szerzői jogi védelem alatt.

A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Megemlítjük még, hogy egy oktatási módszerhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő ú.n. védett ismeret jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján Ilyen esetben a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2016.11.04)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbi megkeresésre, amelyben gyermekcipőkhöz kapcsolódóan Disney animációs filmszereplő megnevezésének, illetve figurájának felhasználásáról érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.

A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. cipők) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.

A rajzfilmek vagyoni jogaival gyakran a rendező rendelkezik, ha mégsem, remélhetően tájékoztatást tud adni a jogtulajdonost illetően.

A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

A cipők szerkezetére vonatkozó, szabadalmakkal kapcsolatos kérdésére tájékoztatjuk, hogy fennálló szabadalmi jog esetén a hasznosítás (szintén) a jogosult engedélyével jogszerű. (A szabadalmi oltalom az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások védelmére szolgáló oltalmi forma.)

Az említett E-kutatás adatbázisban lehetőség van a hazai szabadalmi dokumentumok kutatására is. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtár munkatársai segítséget nyújtanak, a Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2016.11.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Berki Sándor!

Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben új étel recept jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.



Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.



Egy étel összetétele, illetve az elkészítésének a technológiája szabadalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ) értelmében új a megoldás, ha nem jutott nyilvánosságra oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált [Szt. 2.§-a]. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő [Szt. 4.§-ának (1) bekezdése].



A kérdés tehát az, hogy az Ön által kidolgozott új recept bárhol a világon, bármilyen módon nyilvánosságra jutott-e? Ha nem, a recept vélhetően megfelel az újdonság követelményének.

A feltalálói tevékenység megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a recept tartalmaz-e olyan új elemet, amely a szakterület ismeretanyaga alapján szakember (pl. az adott szakterületen jártas élelmiszeripari mérnök) számára nem kézenfekvő, pl. valamilyen előre nem számítható, új hatást eredményez.



Ha úgy gondolja, hogy a találmánya megfelel az említett követelményeknek, az Szt. alapján a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel kezdeményezheti.

A bejelentéssel kapcsolatos formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.

A szabadalmi bejelentés elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.



Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik személyesen lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét is igénybe lehet venni. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas

Emellett az Interneten is számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" adatbázis, vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).


Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadalom engedélyezési eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.

Elérhetőségeink:





Tisztelettel:



Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2016.10.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Bari Katalin!



Köszönettel fogadtuk az alábbi, rajzfilm figurák felhasználásának jogi hátterére irányuló kérdését.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.



A fentieket előrebocsátva az érdeklődésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.



Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a rajzfilmeket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)



A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].



A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.



Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.





A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség.



A rajzfilmek vagyoni jogaival gyakran a rendező rendelkezik, ha mégsem, remélhetően tájékoztatást tud adni a jogtulajdonos(oka)t illetően.

A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200



Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.



Üdvözlettel,



Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala



(2016.10.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!



Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben Star Wars figurák saját kezűleg készített grafikai ábrázolásainak forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.



Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva az alábbi megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.



A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].



Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].



Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó alakzatok (ide értve az említett képeket) forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.



Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .




Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

(2016.10.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Horváth Viktória!

Érdeklődésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a szellemi alkotások védelme, ezen belül is különösen a jogok engedélyezése és a jogok fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása tartozik.

A Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdéskör szellemitulajdon-jogi, ezen belül alapvetően védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf ).

Az Ön által vázolt esetre vonatkozóan a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmükbe.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, jelmondatok, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §), vagy viszonylagos kizáró okok (Vt. 4-6. §).

Amennyiben a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az eljárás lajstromozással zárul, a védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. (A védjegy-lajstromozási eljárás folyamata honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalon tekinthető át.)


A lajstromozásra bejelentett megjelölésekkel -, illetőleg a lajstromozott védjegyekkel szemben a fenti kizáró okok alapján a következő jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva.


A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelöléssel szemben feltétlen kizáró okok (Vt. 2-3. §) állnak fenn. Az észrevételt a Hivatal az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. Az észrevételt tevő nem válik ügyféllé az eljárásban, de a lajstromozási eljárás eredményéről a Hivatal tájékoztatja [Vt. 58. § (1) és (2) bek.]. Az észrevétel díjmentes.

A Hivatal a lajstromozási eljárás során a megjelöléseket meghirdeti a hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben [Vt. 61/A. § (1)].

A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a Vt. 4-6. §-i alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat, akinek korábbi, (a Vt. 61/B §-ában nevesített) jogát sértené, ha a megjelölés lajstromozásra kerülne.

A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.

A lajstromozást követően, a lajstromozott védjegy ellen – a Vt. 2-6. §-aiban foglalt kizáró okok alapján – törlési eljárás indítható [Vt. 72. §-a].

A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat. kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el [Vt. 33. §-ának (2) bekezdése b) pontja].


A Vt. értelmében a lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon. A védjegyjogosult a védjegyoltalom alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. [Vt. 12. §. (2) bekezdés].

Az előzőek értelmében egy megjelölés gazdasági tevékenység körében történő használatával szemben kizárólag érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni, ugyanakkor a fentiekre hivatkozva hangsúlyozandó, hogy a védjegyoltalmat nem csak a védjeggyel azonos, hanem ahhoz hasonló megjelöléssel is meg lehet sérteni.

Végezetül felhívjuk arra a figyelmet, hogy a védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].


Fentieket összevéve, a felmerült helyzetben mindenképpen célszerű védjegyjogban jártas hivatásos képviselőhöz fordulniuk, mivel a kapcsolódó részletek alapos vizsgálata, szakvélemény és tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el).


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

(2016.10.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben vállalkozása reklámozásához Disney rajzfilmek részleteinek felhasználásával kapcsolatosan érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák, illetve azok részei reklám célra történő felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.

A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához [Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése], amiből következik, hogy a cím önállóan is lehet a szerzői jog tárgya.

Az egyéni, eredeti jelleg, mint a szerzői jogi védelem feltétele a címek esetében is követelmény, ezért csak a sajátos cím állhat szerzői jogi oltalom alatt.

(A törvény 1-9. §-aihoz, az 1. § (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a szerzői jogi védelemnek a mű „egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs és nem is lehet.” )

Szerzői jogi védelem alatt áll többek között más szerző művének fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4 §-ának (2) bekezdése].

Az előzőek értelmében annak megállapítása, hogy egy adott cím, illetve annak fordítása, átdolgozott változata szerzői jogi védelem alatt áll-e, minden körülményt figyelembe vevő részletes elemzést igénylő szakértői feladat.

A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2016.10.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt László!
Köszönettel vettük megkeresését, melyben egy történelmi regényből átvett részlet felhasználásának feltételeiről érdeklődött. Alábbi válaszaim a levélben feltett kérdésére a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatom, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Megkeresésének külföldi elemeire tekintettel tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani. Felhívom a figyelmét, hogy a kérdésének megítélése eseti mérleges alá esik.

Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Az Szjt. 1. §-ának (5) bekezdése a szerzői jogi oltalom alól kizárja a sajtóközlemények alapjául szolgáló tényeket vagy napi híreket. Tények alatt kell érteni nemcsak a napi eseményeket, hanem adott esetben a különböző társadalomtudományi kutatások eredményei alapján megállapítást nyert történelmi adatokat is. Tehát maguk a történelmi tények, és ezen tényeknek pusztán megállapító leírása nem állhat szerzői jogi védelem alatt, hiszen nem minősülnek irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak és egy megtörtént esemény nem is rendelkezhet egyéni, eredeti jelleggel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy e tényeknek a leírása már egyéni, eredeti jelleget tükrözhet. Ha tehát egy történelmi tény megjelenítése megfelel az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt kritériumnak- tehát egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik -, akkor szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi alkotásnak minősül. A megfogalmazásból ugyanis kitűnhet a szerző sajátos szövegvilága, és ez a művészi értéket képviselő leírás a szerző önálló, kreatív gondolatait tükrözheti. A szerzői jogi védelem tehát soha nem a történelmi eseményen áll fenn, hanem az esemény egyéni, eredeti megfogalmazásán, megjelenítésén.
A fentebb leírtakra tekintettel tehát a regény feltehetőleg szerzői jogi védelem alatt áll, annak szerzőjét megillethetik a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok. Az Szjt. által nevesített három személyhez fűződő jog a nyilvánosságra hozatal joga, a névfeltüntetés joga és a mű egységének védelméhez való jog. Az Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.” Ha tehát az Ön által felhasznált mű a védelmi időn kívül esik, a mű – a névfeltüntetés jogát leszámítva – szabadon felhasználható. Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát… Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.” Az Szjt. IV. Fejezete meghatározott esetekben engedi a szabad felhasználást, vagyis oly módon korlátozza a szerző jogait, ezekben az esetekben a felhasználás díjtalan, és a szerző engedélye sem szükséges. A szabad felhasználási módok közül az Ön esetében az idézés és az átvétel bír jelentőséggel.
Az Szjt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint „a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” Az idézéshez kapcsolatos további lényeges információ, hogy az idézett részletet mindig valamilyen másik műbe kell beágyazni, valamint, hogy az átvevő mű a céljának, üzenetének, tartalmának célba éréséhez, közvetítéséhez használja az idézett részletet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átvevő és az idézett műnek tartalmi egyetértésben, átfedésben kell lenniük, elég, ha az átvevő mű céljának, üzenetének eléréséhez az idézett részlet eszközként szolgál.
„Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja” [Szjt. 34.§ (2)]. Ha tehát a regény részleteit üzletszerűen, haszonszerzési céllal kívánja felhasználni, a rendelkezés nem alkalmazható, és engedélyt kell kérnie a szerzőtől a felhasználásra.
A fentiek alapján az idézés és az átvétel között tehát két lényeges különbség van. Az első, hogy az átvétel nem szolgálhat haszonszerzést, az átvevő mű üzletszerű felhasználása nem lehetséges. A második különbség az idézett/átvett rész terjedelmére utal. Az idézés jóval rövidebb terjedelmű, ezért is támaszt az idézéssel szemben az Szjt. enyhébb kritériumrendszert a szabad felhasználásra. A dialógusok átvételét hasonló analógia mentén kell értelmezni. Fontos, hogy az idézett/átvett dialógusból szintén kitűnjön az egyéni eredeti jelleg. Az idézet, vagy átvétel elhatárolásánál az átvevő és az idézett mű egymáshoz való arányait is figyelembe kell venni, vagyis, hogy az idézett rész mekkora hányadát képező az átvevő mű egészének.
Az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése alapján „ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.” Erre tekintettel javasoljuk, hogy az esetleges jogviták elkerülése végett kérjen engedélyt a szerzőtől a felhasználásra.
Felhívjuk továbbá a figyelmét arra, hogy a szerző személyhez fűződő jogainak tekintetében „a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.” Ha tehát a felhasználás nem pusztán a történelmi tényre, terjed ki, hanem megvalósítja az átvételt vagy idézést, akkor a szerzőt megilleti a névfeltüntetés joga.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által tervezett felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Magyar Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.magyarugyvedikamara.hu) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu.

Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2016.10.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenekelőtt engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, állásfoglalást nem adhat, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át.)

Az alábbi rövid tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén védjegyoltalom alatt álló logó – vélhetően Magyarország területén történő - felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, ezért, jelezzük, hogy a kérdése alapvetően két jogterületet, a védjegy jogot és a szerzői jogot érinti.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezései alapján az Amerikai Egyesült Államokban védjegyként lajstromozott logó alapján a logó magyarországi használata védjegyjogilag nem támadható.

Amennyiben a logó Magyarország területén is védjegyoltalom alatt áll (nemzeti, európai uniós, illetve Magyarország területére kiterjesztett hatályú nemzetközi védjegy formájában), gazdasági tevékenység körében történő engedély nélküli használata védjegybitorlást valósíthat meg.

A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Ugyanakkor a logó, mint grafikai alkotás - függetlenül a logón fennálló egyéb jogi védelemtől, pl. védjegyoltalomtól - szerzői jogi védelem alatt állhat.

Az egyéni, eredeti jellegű művészeti alkotások – közte a különféle grafikai alkotások, mint pl. logók - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

A fentieket összegezve a kérdésre, hogy egy logó átdolgozott változata sért-e valamilyen, az átdolgozás alapjául szolgáló logóhoz fűződő (jellemzően védjegy, illetve szerzői) jogot, az "új" logó és az átdolgozás alapjául szolgáló logó minden körülményre figyelemmel történő szakértő összevetése adhat választ, általánosságban a határok nem megfogalmazhatók.

Kiemelve, hogy szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása az adott területen jártas szakemberek feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.

(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2016.10.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben korábbi munkaviszonya keretében alkotott műveivel kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Általánosságban elmondható, hogy a törvény oltalomban részesíti az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, azok egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdései]. A törvény műfaji, minőségi, esztétikai korlátoktól függetlenül oltalomban részesíti az e feltételeknek megfelelő műveket, amelyek példálózó felsorolásában külön említi a rajzokat is [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pont]. Az oltalmi idő alatt a szerzőt illeti a művet létrehozó személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége [Szjt. 9. § (1) bekezdés], így különösen a mű felhasználásának [Szjt. 16. § (1) bekezdés] – például többszörözésének [Szjt. 18. § (1) bekezdés] – joga. Felhasználási engedély felhasználási szerződés formájában adható, amelyért a jogosultat megfelelő díjazás illeti [Szjt. 42. § (1) bekezdés].

A munkaviszonyból folyó kötelezettség alapján alkotott mű esetében a mű átadásával a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat, hacsak a felek erről másként nem állapodtak meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés]. A szerzőt továbbra is megilleti díjazás abban az esetben, ha a munkáltató a mű felhasználását másnak engedélyezi, vagy a vagyoni jogokat másra átruházza [Szjt. 30. § (3) bekezdés].

A fentiek alapján, abban az esetben, ha az Ön munkaviszonyának részét képezte az említett grafikai művek elkészítése (ez munkaköréből eredő kötelezettsége) és átadta azokat munkáltatójának, akkor annak vagyoni jogaival a továbbiakban a munkáltatója rendelkezik. A munkakörből eredő kötelezettség meghatározása során fontos kitérni a munkaköri leírás és a munkaidőn kívüli tevékenység szerepére. Ezzel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a munkaköri leírásban nem szükséges, hogy szerepeljen konkrétan az adott grafikák elkészítése, hiszen az egy általános lista, így a kérdés az, hogy munkaköri feladatai közé pontosan mi tartozott és abba beleillik-e a kérdéses grafikák elkészítése. Amennyiben munkaidőn túl is foglalkozott a grafikákkal, annak önmagában nincsen jelentősége a minősítés szempontjából, hiszen az alkotói tevékenységnek jellemzője, hogy nem mindig szorítható a munkajogi ritmusba.

A munkaviszonyban alkotott művek esetében a korábbi munkáltatója rendelkezik a vagyoni jogokkal, és Önnek a továbbiakban nincsen jogosultsága saját vállalkozása keretei között a grafika felhasználására, még referenciaként sem. A saját vállalkozása tevékenységének keretei között történő referenciakénti feltüntetés többszörözésnek, azaz szerzői jogilag felhasználásnak fog minősülni, amelyhez csak a vagyoni jogok jogosultjának, jelen esetben korábbi munkáltatójának van joga a továbbiakban. További problémát jelenthet, hogy munkáltatója kizárólagos szerződést is köthetett a grafika esetleges továbbadásakor, így a vevő jogszerűen várhatja el, hogy a grafikát kizárólagosan ő használhassa. A grafikákat jogszerűen, a munkáltatójától megszerző személy beperelheti Önt, amennyiben az általa kötött szerződés kizárólagos felhasználási jogosultságot tartalmazott.

A fentiek alapján javaslom korábbi munkáltatójának előzetes megkeresését mielőtt saját vállalkozása keretei között használná a kérdéses grafikákat, annak érdekében, hogy bizonyosan elkerülje a későbbi jogi problémákat.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2016.10.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhetünk.

Elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a képmások védelme a polgári jog körébe tartozik, amennyiben a képen szereplő személy jogai sérülnek. A képmásokhoz fűződő szerzői jog a szerzőt illeti, aki a képet elkészítette, így jelen esetben feltehetően az esemény szervezőit.

A fentieket szem előtt tartva - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján (továbbiakban: Ptk) – a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (Ptk. 2:48.§ (1) bek.) Ezzel egyező rendelkezést tartalmaz a szerzői jogi törvény is (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 72.§-a), így habár a szerzőnek szerzői jogi szempontból kizárólagos joga van a fénykép felhasználására, ez a jog nem korlátlan, a képen szereplő személy engedélyével gyakorolható kizárólag. Kivételt képez ez alól a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, amely esetekben nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához (Ptk. 2:48. § (2) bek.). A tömegfelvételnek és nyilvános közéleti szereplés esetében kialakult bírósági gyakorlat van, amely alapján meghatározható, hogy mi minősül ennek megfelelő kivételnek. Általánosságban ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nem az adott személy foglalkozása a döntő a közéleti szereplés meghatározása esetében, hanem az adott szituáció, amiben a fénykép elkészült, és az adott személy szerepe a konkrét esetben.

Jogsértés esetén bíróság előtt zajló polgári peres eljárásban, akit személyiségi jogában megsértenek (így pl. a hozzájárulása nélkül felhasználják fényképét), a Ptk. 2:51. és 2.53 § -ai alapján (a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest) az alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja a jogsértővel szemben:

- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti továbbá a jogsértőtől kárának megtérítését.

Ezen felül, polgári peres eljárásban – szintén a képmás védelmet mint személyiségi jogot érintő jogsértésre tekintettel - a Ptk. 2:52 §-ában foglaltak szerint ún. sérelemdíj is követelhető a jogsértés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem megtérítésére.

Lévén, hogy jogi tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, a felmerült helyzetben javasoljuk, hogy konzultáljon szakjogásszal. (A Magyar Ügyvédi Kamara honlapja elérhető a: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ oldalon).


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat




(2016.10.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Juhász Gabriella!

Az alábbi érdeklődésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe a szellemi alkotások védelme, ezen belül is különösen a jogok engedélyezése és a jogok fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása tartozik. A Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdések szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf oldalon).



Arról, hogy egy találmány (jelen esetben egy gyermekjáték) milyen feltételekkel részesülhet szabadalmi oltalomban, illetve a szabadalmi bejelentési eljárás menetéről az Szt. rendelkezik.

A szabadalmi rendszer hagyományosan a műszaki szellemi alkotások jogi védelmét szolgálja. Az Szt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján az a szellemi alkotás szabadalmazható, ami találmány és rendelkezik az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság ismérveivel, valamint megfelel a szabadalmi törvényben megszabott egyéb feltételeknek.


Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a találmány megfelel-e az újdonság, feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményének. Az Szt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A (2) bekezdés szerint a technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Az Szt. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.



A szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz tett szabadalmi bejelentéssel lehet kezdeményezni. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell:

- bejelentési kérelmet;

- szabadalmi leírást igényponttal;

- kivonatot;

- szükséghez képest rajzot és egyéb mellékletet.

A leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítésére vonatkozó formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet tartalmazza (https://www.sztnh.gov.hu/hu/file/szt-alaki-20120810pdf ).


Az Szt. 57. §-ának (4) bekezdése szerint a szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni, melyet a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. A szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban fizetendő díjak összegéről a Hivatal honlapján a https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalon talál tájékoztatást.


Azt, hogy valamely oltalomban részesíteni kívánt megoldás az Szt. rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e arra, hogy szabadalmi oltalomban részesüljön, csak a fentiekben vázolt jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő szabadalmi bejelentés benyújtását követően, a szabadalmi engedélyezési eljárás során folytatott vizsgálat alapján lehet megítélni.



Amennyiben találmánya megfelel a szabadalmaztathatóság követelményeinek, akkor az előbbiekben vázolt eljárás alapján a Hivatal a találmányt Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi oltalomban fogja részesíteni. Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a találmány nem felel meg az említett követelményeknek, a szabadalmi bejelentés elutasításra kerül.



Felhívjuk szíves figyelmét, hogy egy játék jogi védelmére a szabadalom mellett a következő oltalmi lehetőségek is szóba jöhetnek:

- használatiminta-oltalom a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő új, és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében;

- formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetességének - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik;

- védjegyoltalom a játékot a gazdasági tevékenység során megkülönböztető megjelölés (pl. név, logó, stb.) védelmére.



Előfordulhat, hogy a játékkal kapcsolatban akár több oltalmi forma is szóba jön. Azokra, amelyek az adott esetben relevánsak, bejelentés előtt mindenképpen ajánlatos az előzetes tájékozódás, hogy a lajstromoztatni kívánt „megoldás” (találmány, minta vagy megjelölés) nem áll-e oltalom alatt.



A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak a Hivatal honlapján (http://www.sztnh.gov.hu/hu ) elérhető E-kutatás adatbázisban ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) ellenőrizhetők.

Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy Magyarország területén érvényes oltalom nemzetközi egyezmények keretében - az illetékes nemzetközi szervezetekhez benyújtott bejelentésekkel - is szerezhető, amelyekről nemzetközi adatbázisokból tájékozódhat, ilyen a - védjegyek, illetőleg formatervezési minták vonatkozásában - az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala honlapján elérhető eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázis.

Kiemelve, hogy a szabadalmak esetében az újdonság követelménye világviszonylatban értendő, figyelmébe ajánljuk az Európai Szabadalmi Hivatal espacenet adatbázisát (http://www.epo.org/searching/free/espacenet.html ), amely több mint 90 millió szabadalmi dokumentum között lehet kutatni.

Amennyiben a kutatás során szakmai segítségre van szüksége, érdemes felkeresnie a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárát (1054 Budapest, Akadémia u. 21., tel.: 1 474 5561, nyitva tartás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ), ahol a térítésmentes könyvtári szolgáltatásokon kívül több millió szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumhoz biztosítunk hozzáférést nemzeti és nemzetközi adatbázisokon keresztül. A kutatás önállóan, illetve szaktájékoztató munkatársaink segítségével is végezhető.



Megjegyezzük továbbá, hogy egy gyermekjáték tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amely szerzői jogi védelem alatt állhat. Ehhez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) alapján.

Függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e, szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása [Szjt. 1. §-ának (1), (2) bekezdései].

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.].

A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogok – a fentebb részletezett oltalmaktól eltérően – nem regisztrált jogok, így nem áll rendelkezésre olyan egységes adatbázis, amelyben a jogok egyértelműen kutathatók volnának.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, azonban felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.



Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2016.10.05)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kis Andrea!

Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben eredeti Disney termékek forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d)pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozhatnak.

(Az Szjt. hiteles szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a Disney rajzfilmekben – mint szerzői jog által védett filmalkotásokban – megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. plüss figurák, játék babák, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó termékek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók.

A kereskedelmi forgalomban akár külföldön, akár belföldön vásárolt - védjegy-, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló, illetve ilyen elemeket tartalmazó – cikkek továbbforgalmazásához nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (pl. az engedélye alapján) másvalaki hozta az Európai Gazdasági Térségben forgalomba [a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogok kimerülésére csak akkor lehet hivatkozni, ha az érintett áru ténylegesen a jogtulajdonos által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával került forgalomba az EGT-ben. Gazdasági tevékenysége kapcsán Ön mint forgalmazó a fenti körülmények igazolására kényszerülhet. A forgalmazással kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az illetékes bíróságok járnak el, és az eljáró hatóság jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a bemutatott bizonyítékok - például számlák - a fenti tényeket megfelelően alátámasztják-e. Ha utóbb kiderül, hogy a termék hamis, a hatóságok lefoglalhatják. Ezért már a vásárlás során célszerű bebiztosítani magát, és a forgalmazótól beszerezni az igazolásokat.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a Vt. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a fenti szabály nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították. Hasonló szabályokat tartalmaz a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet 13. cikke a Magyarország területére is kiterjedő hatályú védelem alatt álló közösségi védjegyek tekintetében is. A védjegyhasználatra vonatkozó engedély szükségessége tehát a fenti esetben is a forgalmazás konkrét körülményeitől függhet, amelyre tekintettel ebből a szempontból is célszerű a jogosulttal egyeztetni.


A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művekben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításához a jogtulajdonos engedélyére van szükség, míg a szerzői jogi védelemtől függetlenül esetlegesen fennálló védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom kapcsán a fent részletezett feltételek teljesülése esetén a védjegy- vagy mintaoltalom jogosultja külön engedélyének beszerzésére nincs szükség a forgalmazáshoz.


A Walt Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200


Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőség: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.

Üdvözlettel,

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2016.10.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresést, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, állásfoglalást nem adhat, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés általános szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) 2. §-a alapján a Magyarország, vagy a Hungary név védjegyként történő lajstromozása önmagában aggályos a megkülönböztető képesség hiánya miatt, ugyanakkor valamely megkülönböztető képességgel rendelkező szó, vagy ábrás elemmel kiegészítve - amely az árujegyzék vonatkozásában a megkülönböztető képességet már biztosítja -, a lajstromozásnak már nincs akadálya.

Amennyiben a felirat speciális írásmóddal, esetleg ábrával kerül a termékre, mindazonáltal érdemes tájékozódni a releváns védjegy adatbázisokban (eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/), E-kutsatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), nem áll-e Magyarország területén védjegyoltalom alatt valamely megjelölés olyan írásmóddal vagy ábrával, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a ruházati termékeken Ön által használttal, mert ebben az esetben a használat védjegybitorlást valósíthat meg.

Arra vonatkozóan, hogy a Magyarország vagy a Hungary nevek Ön által jelzett használatát korlátozza-e valamely egyéb jogszabály, javasoljuk, hogy forduljon a Kormányzati Ügyfélszolgálathoz (további részletek: http://1818.hu/).

További, a szellemitulajdon-jogot érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2016.09.14)

<< A válasz elrejtése