Online tájékoztatás

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben modell autók karosszériáinak gyártásával és nemzetközi forgalmazásával kapcsolatosan érdeklődik.

Előrebocsátva, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően jogi tanácsadást nem végezhet, valamint jelezve, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani, a következőkről tájékoztatjuk.

A felmerült kérdéshez a szellemitulajdon-védelmi területek közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom, a védjegyoltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem kapcsolódhat. Az, hogy a felhasználás jogszerű-e, egyedileg dönthető el.

Formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására [magyarországi jogszabályi háttér: formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Fmtv.) 16. §.]. A mintaoltalom jogosultja hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján adhat engedélyt a minta hasznosítására (Fmtv. 21.§.).
Adott mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás határozza meg (bővebben: Fmtv. 20. §), ennek értelmében a mintaoltalom terjedelmét a méret nem befolyásolja.
Megjegyezzük, hogy a formatervezésiminta-oltalom maximális időtartama - 5 évente történő megújítás esetén - a bejelentés napjától számított 25 év.

A gazdasági tevékenység során árujelzőként - adott áruk és/vagy szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére - használt megjelölések (márkák: fantázianevek, logók, stb.) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.
A védjegyek magyarországi használatával kapcsolatban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243) az irányadó.
A Vt. értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ:
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; … (Vt. 12. §. ).
A védjegyoltalom jogosultja használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján ad engedélyt a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg (Vt. 23.§.)
A védjegyek oltalmi ideje a bejelentés napjától 10 évig tart, azt követően további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható.

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyarország területén hatályos - nemzeti, illetőleg Magyarországra is kiterjesztett nemzetközi - formatervezési mintaoltalmak és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) elektronikus adatbázisban -, valamint a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták és védjegyek az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks) adatbázisokban kutathatók.
Ezen kívül
- a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisban a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint a nemzetközi és további országok nemzeti formatervezési mintái, továbbá
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban a fenti védjegyekre vonatkozó - adathalmazok, valamint a nemzetközi és további országok nemzeti védjegyei
kutathatók egyetlen felületen.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások.
Ilyen alkotásnak minősülhet (többek között) például az ipari tervezőművészeti alkotás is [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illetik meg a szerzői jogok [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §.]. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Összegezve: szerzői jog alatt álló alkotások felhasználása kizárólag a szerző engedélyével -, fennálló formatervezésiminta-oltalom, illetőleg védjegyoltalom esetében a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett jogszerű.
(Védjegyek, illetőleg formatervezési minták esetében a fentebb jelzett adatbázisokból esetlegesen feltárt ügyeknél a jogosultak és címeik is elérhetőek.)

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy adott felhasználás jogszerűségének vizsgálata, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)

Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu

(2019.02.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Nübl Viktória!

Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve például a verseket is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. (Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.]. A szerzőség bizonyításának egyik eszköze lehet az önkéntes műnyilvántartásba vétel.

A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele nem keletkeztet szerzői jogi oltalmat, hanem a bejelentett mű szerzősége kapcsán bírhat jelentőséggel: bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte.
A nyilvántartásba vételt a Hivatal az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján végzi.
(A szolgáltatás részletes ismertetője honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas).

Az eljárás alapesetben személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt intézhető. (Az Ügyfélszolgálat nyitvatartása, elérhetősége a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat oldalon megtalálható.)

A műpéldány a kérelemmel postai úton (1438 Budapest, Pf. 415) is eljuttatható a Hivatalhoz. Ebben az esetben a díjat átutalással, vagy készpénz átutalási megbízással (csekken) róhatja le. Távolról történő ügyintézés esetén az ügymenet gyorsítása érdekében kérjük, a bejelentési kérelmen adja meg telefonos elérhetőségét, e-mail címét.

Elektronikus úton is intézhető az önkéntes műnyilvántartásba vétel, amelyhez Ügyfélkapu hozzáférés szükséges. Az elektronikus ügyintézés kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatvány használatával lehetséges (a csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, a csatolt valamennyi melléklet együttes mérete a 300 MB-ot nem haladhatja meg).

Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben. A díj tanúsítványonként értendő, amennyiben egy tanúsítványon fog szerepelni több dalszöveg, akkor egyszer kell a díjat megfizetni. Ha valamennyi dalszövegről külön tanúsítványt szeretne, akkor minden dalszöveget külön adathordozón, külön kérelemmel kell eljuttatnia hivatalunkhoz, és a díj is ennek megfelelően alakul.

Személyes megjelenés estén helyben történik a fizetés (készpénzben vagy bankkártyával), a tanúsítványt azonnal kiállítjuk, és az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt átadjuk.

A beadványnak tartalmaznia kell:
- a szabályszerűen kitöltött kérelmet
- a mű eredeti vagy másolati példányát, kinyomtatva vagy elektronikus adathordozón (pl. USB adathordozón), fontos, hogy beleférjen egy A/4-es méretű tasakba,
- képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva - pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva).

További kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

(2019.02.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Alábbi megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok* szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és az SZTNH hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik.
(*Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át )

A felmerült kérdéshez a szellemitulajdon-védelmi területek közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom, illetőleg a szerzői jogi védelem kapcsolódhat. Az, hogy a felhasználás jogszerű-e, egyedileg dönthető el.

Formatervezési mintaoltalom tárgyát képezheti az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására [magyarországi jogszabályi háttér: formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Fmtv.) 16. §.]. A mintaoltalom jogosultja hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján adhat engedélyt a minta hasznosítására (Fmtv. 21.§.).
Adott mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás határozza meg (bővebben: Fmtv. 20. §), ennek értelmében a mintaoltalom terjedelmét a méret nem befolyásolja.

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyarország területén hatályos formatervezési mintaoltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) elektronikus adatbázisban -, valamint a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisokban kutathatók.
Megjegyezzük, hogy - mint másodlagos adatforrásban - a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisban a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartoznak az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. Ilyen alkotásnak minősülhet (többek között) például az ipari tervezőművészeti alkotás is [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.].
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illetik meg a szerzői jogok [Szjt. 9.§ (1) bek.], a védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §.]. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Összegezve: szerzői jog alatt álló alkotások felhasználása kizárólag a szerző engedélyével -, fennálló formatervezési mintaoltalom esetében a hasznosítás csak a jogosult engedélye mellett jogszerű.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy adott felhasználás jogszerűségének vizsgálata, tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
(A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)

Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu

(2019.02.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Uram!

Amennyiben a levelében említett nevet a gazdasági tevékenység körében szeretné megkülönböztető megjelölésként használni, annak védelmére a védjegyoltalom lehet a megfelelő jogi oltalmi forma.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) értelmében védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek alkalmasak arra, hogy hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolhatóak, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

Az Ön által oltalmazni kívánt két szóval (Disco Party) kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Vt. 2. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.

Védjegyek magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.

A kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Lehetőség van elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézés (TM e-Filing: https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/sp-ui-tmefiling/wizard.htm?execution=e1s1 ) útján.

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83548 ) rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.
Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Magyarországi jogszerzés tekintetében a védjegybejelentések díjáról a honlapukon elérhető Díjtáblázatból tájékozódhat ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/dijtablazatijo2.pdf ).

Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás – Vt. által előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.

A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Tisztelettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2019.02.05)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Alábbi megkeresésére, amelyben Micimackó és barátai figuráinak felhasználása iránt érdeklődik, a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
(Az Szjt., hatályos szövege a http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 oldalon elérhető.)
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].

Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.
Jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.

Számtalan Micimackó feldolgozás ismert, amennyiben a Walt Disney féle rajzfilm figurákat kívánják felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy rajzfilmfigurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban kutathatók (az ügyek adatlapjain a jogosultak is szerepelnek).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2019.01.21)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben közismert művekben szereplő sajátos nevek felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.
A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.
Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.

Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .
Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki a védjegy tulajdonosa, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2019.01.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Amennyiben a levelében említett ital szlogent a gazdasági tevékenység körében szeretné megkülönböztető megjelölésként használni, annak védelmére a védjegyoltalom lehet a megfelelő jogi oltalmi forma.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt. / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) értelmében védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek alkalmasak arra, hogy hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolhatóak, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel lehet elindítani.

A kérelem (elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak oldalról) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján történő átadással a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy
- faxon az 1 474-5534-es számon.
Lehetőség van elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített elektronikus ügyintézés (TM e-Filing https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/sp-ui-tmefiling/wizard.htm?execution=e1s1 ) útján.

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83548 ) rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás (http://classifications.sztnh.gov.hu/nice/ ) szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.

Az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ. Magyarországi jogszerzés tekintetében a védjegybejelentések díja:
- egy áruosztály esetén: 60 000 Ft.
- két áruosztály esetén: 80 000 Ft.
- három áruosztály esetén: 110 000 Ft.
- négy áruosztály esetén: 150 000 Ft.
- minden további osztály után osztályonként + 40 000 Ft.

Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás – Vt. által előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.

A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket;
- ez európai uniós védjegyekről, - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch ) adatbázisban tájékozódhat;
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Tisztelettel:
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2019.01.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kovács Úr!

Köszönettel fogadtuk megkeresését, amelyben szuperhősök, mesekarakterek felhasználhatósága felől érdeklődik kézzel készített ékszerek, bögrék kanalak készítése során.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesekarakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák készítéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó mesekarakterek akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).
Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.
Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szükség, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

Jelezzük, hogy jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.
Szíves tájékoztatásul megjegyezzük, hogy amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat kívánnak felhasználni, tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. foglalkozik mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével. (A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a., Tel.: +36 1 555-1200)

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.12.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

Amennyiben a tárgyalások előtt a megoldás nincs olyan stádiumban, hogy az szabadalmaztatásra bejelenthető lenne, valóban csak a titoktartási szerződések maradnak a találmánnyal kapcsolatos titkos státusz biztosítására és a találmánybitorlások megelőzésére, amennyiben külső segítség nélkül a találmányt nem tudja megalkotni.
Itt jeleznénk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 7. §-ának (1) bekezdése értelmében feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Az Szt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Attól függően tehát, hogy az egyes személyek mit tesznek hozzá a találmányhoz, elképzelhető, hogy a találmány kidolgozása során feltalálókká válnak a találmánnyal kapcsolatban.

Javasolni tudjuk még az „önkéntes műnyilvántartás” szolgáltatást, amely semmiféle, a nyilvántartásba vett műhöz fűződő jogot nem keletkeztet, de egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe egy későbbi jogvita esetére. Amennyiben tehát az ötletével kapcsolatos minden információt rögzít (pl. papíron vagy elektronikus adathordozón), és az így összeállított műpéldányt nyilvántartásba veteti, egy jogvita során a kiállított tanúsítvány a hozzá fűzött műpéldánnyal, azaz az ötletet bemutató leírással, ábrázolással bizonyítékként felhasználható annak igazolására, hogy az ötlet az információ másnak történő átadása előtt már az Ön birtokában volt.
Az önkéntes műnyilvántartás díja 5000 Ft.
A szolgáltatással kapcsolatban további információ a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon található.
A szolgáltatás az Ügyfélszolgálaton vehető igénybe nyitva tartási időben, ezért javasoljuk, hogy további információért keresse az Ügyfélszolgálat munkatársait (elérhetőségek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat ).

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.12.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben képek, illetve ismert karakterek megváltoztatott formában való felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.

A kérdéseivel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.
A fentieket előrebocsátva a megkeresésére általánosságban a következő tájékoztatást adjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.
A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Rátérve az ismert karakterek említett felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti alakok megváltoztatott formában történő felhasználásához a szerző előzetes engedélye szükséges.

Ugyanez a helyzet egyéni, eredeti jellegű fotók esetében, amelyek ennél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, amennyiben megváltoztatott formában kívánják azokat felhasználni.

Itt jelezzük, hogy már nyilvánosságra jutott fotók, képek – változatlan formában történő – felhasználására engedélyt ugyanakkor már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem tiltakozott a közös jogkezelés ellen.
A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.

Végezetül arra vonatkozóan, hogy az ismert karakter milyen mértékű megváltoztatása az, ami már nem érinti az eredeti szerző jogait, általánosságban annyit tudunk mondani, hogy amíg a megváltoztatott formából az eredeti karakter/ kép felismerhető, addig átdolgozásról beszélhetünk, ami az előzőek értelmében a szerző engedélyéhez kötött felhasználás.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.10.31)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben városi nevezetességek képeinek jogszerű felhasználása iránt érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, beleértve az építészeti alkotásokat, illetve azok tervét, valamint a fotókat [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése i) és k) pontja, és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].
Egyes országokban, köztük Magyarország területén érvényesül az ún. „panorámaszabadság”, ami megengedi a jogvédett művekről fényképek vagy más származtatott művek készítését és azok felhasználását az eredeti mű jogtulajdonosának engedélye nélkül is, ha az eredeti mű "a panoráma része" . ( Szjt. 68. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.) Az Szjt. 67. § (3) bekezdése a névfeltüntetést is szabályozza, így „a szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel.”

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a panorámaszabadság nem terjed ki magára az egyéni, eredeti jellegű panoráma fotóra.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására (többszörözésére, terjesztésére, átdolgozására, nyilvánossághoz közvetítésére) és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Amennyiben tehát a pólókon hazai középületek, műemlékek, templomok, utcaképek fotóit, vagy más módon létrehozott ábrázolásait maga készíti, illetve azokon az egyéniség, eredetiség jegyei nem ismerhetők fel, a képek szabadon felhasználhatók.

Ha a felhasználni kívánt képekre az előzőek alapján más szerzői joga kiterjed, a felhasználás az Szjt. 16. §-a értelmében a szerző engedélyével jogszerű.
Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.
A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem tiltakozott a közös jogkezelés ellen.
A HUNGART elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php.

Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy külföldi építészeti alkotások képeinek felhasználása esetén a felhasználás jogszerűségéről külön meg kell győződni, ugyanis pl. nem minden országban érvényesül a panorámaszabadság (tudomásunk szerint pl. Franciaországban nem érvényesül).
Reméljük, hogy a fenti információk hasznosak az Ön számára.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.10.30)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv oldalon).

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A rövid ismertetésében saját márka ötletről beszél, amelyhez animáció, betűtípus (így feltehetően valamilyen név is), valamint jel tartozik, és ezeket, vagy más terveket pólón (is) kívánja használni.
Az, hogy milyen jogi védelem célszerű az adott esetben, függ attól, hogy mi maga a használni kívánt szellemi alkotás, azt milyen területen, milyen volumenben kívánják használni, kik a lehetséges versenytársak, mennyire kell tartani a jogsértésektől, és függhet még számtalan más körülménytől, így általánosságban a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva keletkezik, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].

Az említett grafikai alkotásokra a szerzői jogi védelem vélhetően automatikusan kiterjed, de e mellett nincs kizárva, hogy egyéb jogi védelem alatt is álljanak.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, logók) védjegyoltalommal védhetők.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt, elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700011.TV ) alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

Az ipari és kézműipari termékek egészének vagy részének megjelenése - amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek – formatervezésiminta-oltalom tárgyát képezheti.
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) értelmében a mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást [Fmtv. 20. § (1) – (2) bekezdés].

A védjegy és a formatervezésiminta-oltalom esetében az oltalom külön kérelemre, egy hatósági engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik, azaz a szerzői jogtól eltérően mindkettő regisztrált jog, ami adott esetben a jogérvényesítést megkönnyítheti.
A szerzői jogi védelem, a védjegyoltalom illetve a formatervezésiminta-oltalom egymástól függetlenül, párhuzamosan is fennállhatnak a logón, animáción vagy egy pólóra helyezett grafikai alkotás esetében.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/) honlapján éri el.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.10.11)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben idézet felhasználásával kapcsolatban érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Ha az idézni kívánt mondat egy mű része, az idézés szabályai szerinti lehetőség van a mű felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].

A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés]. A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].
Az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között. (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)

A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. Amennyiben tehát az idézni kívánt mondat önálló aforizma vagy bölcselet, a felhasználás a szerző engedélyével jogszerű.
Végezetül jelezzük, hogy amennyiben a mondatot nem az eredeti nyelven kívánják felhasználni, a fordító szerzői jogai is kiterjedhetnek a műre.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.09.26)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben szabályrendszert ismertető írásmű jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik. A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki. Ennek megfelelően az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése], és automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, tehát nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

Fontos hangsúlyoznunk ugyanakkor, hogy a szerzői jog a formába öntött művet védi, valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft, további részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html.
Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].
Az Szjt. 17. §-a értelmében a mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18. § és 19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).

Az előzőeket összegezve magát az írásművet feltehetően megilleti a szerzői jogi védelem, ugyanakkor ez a védelem nem terjed ki a műben megfogalmazott szabályokra, működési elvekre.
Egyszerűbben megfogalmazva: aki a művet az Ön engedélye nélkül az Szjt. 17. §-ában foglaltak szerint felhasználja, szerzői jogokat sért, de a műben leírt módszer gyakorlatban való alkalmazása nem ütközik szerzői jogokba.

Megemlítjük még, hogy az Ön által összeállított szabályrendszer tartalmazhat olyan közkinccsé még nem vált, illetve az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető, és ezáltal vagyoni értékkel bíró adatokat, ismereteket, amelyek az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján jogi védelem alatt állhatnak.
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Felhívjuk a figyelmét ugyanakkor, hogy a jogi védelem fennállásának feltétele az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például mielőtt az információt bárkinek átadja, érdemes a féllel szerződésben megállapodni az ismeretek bizalmas kezelésről.

Végezetül a kérdésére, hogy hogyan tudja úgy érvényesíteni a jogait, hogy a mű jogdíj ellenében használható legyen, azt tudjuk mondani, hogy szerzőként szabadon dönthet arról, hogy kinek, és milyen feltételekkel engedélyezi a mű felhasználását (pl. egyedileg adja át az információt meghatározott összegért, esetleg kiadóval köt szerződést a mű kiadásáról… ).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.09.26)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően a Hivatal tanácsadást nem végezhet. Így az alábbi válaszunk kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi tulajdon védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak, az Ön által ismertetett esetben (babaváró box, illetve más korosztálynak szánt kreatív doboz) az alábbi lehetőségeket érdemes fontolóra venni.
A termékek külső jellegzetességei - amelyeket különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok eredményeznek - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.
Nemzeti formatervezésiminta-oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel igényelhető, és az oltalom hatósági eljárás eredményeképpen keletkezhet.

Egy gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt az árut, illetve szolgáltatást, amellyel kapcsolatban használják, csupán az áruk és szolgáltatások, valamint a gyártók és szolgáltatók azonosítását, egymástól való megkülönböztetését, és ezzel a fogyasztók tájékoztatását segíti elő.

Bejelentés benyújtása előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a korábbi jogokat illetően, ahogy azt levelében felvetette.
A Magyarország területén érvényes hazai és nemzetközi formatervezési minták és védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), míg a - Magyarországra szintén kiterjedő hatályú - közösségi formatervezési minták és európai uniós védjegyek az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/designs) adatbázisokban önállóan kutathatók.
Amennyiben a kutatás elvégzéséhez segítségre van szüksége, személyes megkeresés esetén az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár munkatársaitól segítséget kaphat (Budapest, V. Akadémia utca 21. nyitva tartási időben.).

A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik, amellyel kapcsolatban részletes tájékoztatást (eljárások menete, díjak, jogszabályi háttér, stb.) talál honlapunkon: http://www.sztnh.gov.hu .

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

Az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, ami azt jelenti, hogy maga az elgondolás, hogy mit, milyen céllal, hogyan, stb. helyezünk a dobozba, nem állhat szerzői jogi védelem alatt.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szolgáltatás díja 5000 Ft, további részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html.

Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.


A kérdése alapján többek között arra kíváncsi, hogy milyen mértékben kell eltérni egy jogvédett mintától ahhoz, hogy már ne álljon fenn az ütközés. Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 20. §-a definiálja az oltalom terjedelmét a következők szerint.
A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Az előzőek alapján tehát a kérdésre általánosságban nem adható válasz, annak megállapítása, hogy két minta ütközik-e, a minták minden részletre kiterjedő ismeretét igénylő aprólékos elemezésen alapuló szakértői feladat.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a mintát forgalomba hozhatja-e.

Az egyes oltalmi formákkal kapcsolatos további részletek iránti érdeklődését az Ügyfélszolgálaton személyesen és telefonon is szívesen fogadjuk, de felhívjuk a figyelmét, hogy szakvélemény, tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.


Tisztelettel:
Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2018.09.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk megkeresését. Alábbi válaszaink a levélben feltett kérdésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényen (a továbbiakban: Szjt.), illetve a hazai joggyakorlaton alapulnak.

Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása,” így különösen az irodalmi és szakirodalmi művek, zeneművek, a képző és fotóművészeti alkotások [Szjt. 1. § (2) bekezdés a), e), h), i) bekezdései]. mű létrejöttétől [Szjt. 9.§ (1) bekezdés] fennáll, melynek jogosultja a szerző [Szjt. 4. § (1) bekezdés], aki a művek megalkotta. A szerzőt a műveivel összefüggésben megilleti a szerzői jogok összessége, így a személyhez fűződő és a vagyoni jogok. A vagyoni jogok gyakorlása keretében a szerzőnek kizárólagos jogában áll művét felhasználni, vagy e felhasználást másoknak engedélyezni, a törvény által rögzített keretek között [Szjt. 16. §]. Felhasználásnak minősül különösen a mű többszörözése [Szjt. 18-19. §], vagy online elérhetővé tétele [Szjt. 26. § (8) bekezdés]. Felhasználási engedélyt írásbeli szerződéses formában adható [Szjt. 45. § (1) bekezdés], kivéve, ha az az Szjt. 26. § (8) bekezdése szerinti elérhetővé tételre irányul, ebbe az esetben ugyanis a szerző a felhasználónak – aki a nyilvánosság számára biztosítja a mű elérését – elektronikus úton kötött és rögzített szerződés formájában is adhat érvényes engedélyt [Szjt. 45. § (2) bekezdés].

A közösségi oldalak használói a fentiek alapján tehát a művek online elérhetővé tételét biztosító felhasználóknak minősülnek. A szerző, mint feltöltő – az Szjt. 45. § (2) bekezdésével összhangban – adhat elektronikus formában felhasználási engedélyt a közösségi oldalnak az online elérhetővé tétellel történő felhasználásra.

Elmondhatjuk továbbá, hogy a közösségi oldalaknak érvényes felhasználási engedélyt a szerző adhat, vagyis az egyes műveket a szerzője oszthatja meg azokat szabadon a közösségi oldalakon. Mint felhasználónak, a közösségi oldal üzemeltetőknek alapvető érdeke, hogy a művek valódi jogosultjától rendelkezzenek érvényes felhasználási engedélyekkel, ezért is alkalmaz több közösségi oldal tartalomszűrést és ellenőrzés (pl.: www.youtube.com). A Facebook felhasználási feltételei között például külön szerepel egy nyilatkozat amely szerint „az összes tartalomnak és információnak, melyeket közzétett a Facebookon, Ön a tulajdonosa…” Ugyanígy egy Facebookra történő feltöltéssel az alábbi engedélyt adjuk a közösségi oldalnak: „A szellemi tulajdonjogok hatálya alá tartozó tartalmak vonatkozásában, mint a fényképek és videók (IP tartalom) … különösen az alábbiakhoz adja hozzájárulását: nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, az egész világra érvényes licencet nyújt részünkre bármely Ön által közzétett, vagy a Facebookkal kapcsolatos, szellemi tulajdont képező tartalom felhasználásához (IP Licenc).”

Megjegyezzük, hogy feltölthető más jogosultak műve is, amennyiben a szerző a feltöltőnek erre engedélyt adott, egy harmadik félre átruházható felhasználási engedély útján (pl. megfelelő Creative Commons Licenc alatt elérhetővé művek esetében), vagy a mű – a törvényben foglalt valamely módon, pl. munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítésével történő – vagyoni jogainak átruházása útján.

A törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi az egyes művek engedély és díjfizetés nélküli, úgynevezett „szabad” felhasználást [Szjt. 33. § (1) bekezdés]. A szabad felhasználás kizárólag a törvény által rögzített módon és mértékben lehetséges [Szjt. 33. § (3) bekezdés], úgy, hogy az nem sérelmes a mű rendes felhasználására, indokolatlanul nem károsítja a szerzőt, és a felhasználás megfelel a tisztesség követelményeinek [Szjt. 33. § (2) bekezdés]. Ilyen, a törvény által definiált szabad felhasználási forma az idézet is, amely a mű részletének, átvevő műben történő, az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben történő felhasználás, forrásmegjelöléssel [Szjt. 34. § (1) bekezdés].
Az Szjt. 67. § (5) bekezdése alapján képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotásokból nem lehet szabadon idézni.

Egyes művek részben, vagy egészben a szerző engedélye nélkül is felhasználhatók a törvény által rögzített szabad felhasználási módok – így például idézés – keretében. Az idézéssel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy az csak átvevő műbe foglalt, arányos terjedelmű, megfelelő forrásmegjelöléssel ellátott formában minősül szabad felhasználásnak, a mű részletének önálló – befogadó mű nélküli – felhasználása már engedélyköteles felhasználás.

Összefoglalva a megkeresésében foglalt kérdésekre az alábbi tájékoztatást tudjuk nyújtani:
1. Közösségi oldalakon főszabály szerint csak saját művét teheti a nyilvánosság számára elérhetővé.
2. Elérhetővé tehet olyan műveket is, amely nem saját alkotása, feltéve, hogy arra a szerző felhatalmazta, harmadik félre átruházható felhasználási engedély útján (felhasználási szerződéssel, vagy pl. Creative Commons Licenc-cel.
3. Szabad felhasználás keretében engedély nélkül is felhasználhat műveket, így saját műben idézhet más szerzők művéből megfelelő forrásmegjelöléssel. Azonban a szabad felhasználás törvényi keretei nem értelmezhetők kiterjesztően, ha a felhasználás nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor engedélykötelesnek minősül, annak hiányában pedig jogellenes a felhasználás. Képek azonban a szabad felhasználás keretén belül nem oszthatók meg a közösségi oldalakon.

Üdvözlettel,

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
(2018.08.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Érdeklődésére, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, így a Hivatal egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, állásfoglalást, szakvéleményt nem adhat ki. Ennek megfelelően jelen válaszunk kizárólag tájékoztató jellegű, és a kérdés szerzői jogi vonatkozásaira korlátozódik.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat (ezen belül a szoftvereket is) a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján [Szjt. 1. § (1) és (3) bek.] a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg [Szjt. 9.§ (1) bek.] anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

A fentiek értelmében a szerzői jogi védelem azt illeti, aki a művet megalkotta, és mindenki más csak az engedélyével használhatja azt.

E mellett az előzőek szerint a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó művek esetében nincs mód "levédetésre", azaz a szerzői jogok hivatalos regisztrációjára.

Ehhez kapcsolódóan jelezzük, hogy a szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.

A fentiekre, valamin a kérdése összetettségére figyelemmel javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban jártas szakemberhez, akinek módjában áll az esethez kapcsolódó minden tény és körülmény megismerése, aminek alapján jog tanácsot adhat az ügyben. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2018.08.02)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik hogy mi a teendő ha mesemintás, köztük Disney figurás méterárúból készített textil termékeket szeretne forgalmazni.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066 ) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Megjegyezzük, hogy védjegyek, illetve formatervezési minták esetében a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése]. (Itt megjegyzendő, hogy a jogkimerülés ugyanakkor nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.)

Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.

A tárgyban a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.

Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.

Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint a Disney figurák felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.08.01)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben a Flintstones család rajzfilmből ismert karakterek, illetve nevek fellhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.

A kérdéseivel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére általánosságban a következő tájékoztatást adjuk, és javasoljuk, hogy részletesebb információért keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen, ugyanis a minden kérdésére kiterjedő válasz messze túlmutat az e-mail adta kereteken.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Rátérve a rajzfilm figurák említett felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák terméken való megjelenítéséhez, termékként való forgalmazásához a szerző előzetes engedélye szükséges.

A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.

Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.

Az előzőeket összegezve mindenképpen a jogosulttal kell felvenni a kapcsolatot, és vele kell tisztázni, hogy milyen felhasználást engedélyez Önnek, és ezért milyen jogdíj igényt támaszt.

Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó figurák és nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak, illetve a figurák esetében a foratervezésiminta-oltalom sem zárható ki.

Érvényes védjegy-, illetve formatervezésiminta-oltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtára és az Ügyfélszolgálat munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .

Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra is, hogy ki a védjegy, és így vélhetően a szerzői jogok jogtulajdonosa, ily módon az adatbázisok a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.07.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben közismert művekben szereplő sajátos nevek felhasználásának jogi háttere iránt érdeklődik.

A megkeresésével kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].


A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.


A fentiek alapján akár a műben szereplő jellegzetes alakok, helyszínek, tárgyak neve is szerzői jogi védelem alatt állhat, amely esetben a felhasználáshoz a jogtulajdonos engedélye szükséges.

Arról, hogy a név ténylegesen szerzői jogi védelem alatt áll-e, jogvita esetén bíróság hozhat döntést, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (SZJSZT) jogvitán kívül is szakvélemény kérhető ilyen ügyben. Az SZJSZT elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakerto-testulet.

Jelezte, hogy nagyon kis mennyiségben tervezi a forgalmazást, ami csupán annyiban bírhat jelentőséggel, hogy ebben az esetben kisebb lehet a jogdíj.

Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szóban forgó nevek védjegyoltalom alatt is állhatnak. Érvényes védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ), illetve - a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek - az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. Igény esetén a kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg .

Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki a védjegy tulajdonosa, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:


Ügyfélszolgálat

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.07.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Amennyiben a levelében említett logót, szlogent - gazdasági tevékenység során - szolgáltatások és/vagy áruk azonosítására, illetőleg azoknak más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló megjelölésként szeretné kizárólagosan használni, a megfelelő jogi védelmet a védjegyoltalom biztosíthatja.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.


A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (továbbiakban Hivatal) benyújtott kérelemmel ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) lehet elindítani. A kérelem az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:
- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alatt (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy

- faxon az 1 474-5534-es számon;

- elektronikus úton kizárólag a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/app oldalon megadott módon, az ott elérhető formanyomtatványokon.




A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.

Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft (díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).



Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ) előírt - vizsgálata során dől el. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. (Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra megújítható.) A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.

A bejelentés benyújtása előtt célszerű arról tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.


A hashtagre (a metaadat egyik formájára) vonatkozóan szíves figyelmébe ajánljuk Dr. Millisits Endre: HASHTAGEK ÉS VÉDJEGYOLTALOM című, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében (12. (122.) évfolyam 2. szám, 2017. április / http://www.hipo.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2017-02/1704-03.pdf ) megjelent cikkét, amely a hashtagek és a védjegyek témáját járja körbe.


Kiemelve, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása iparjogvédelmi területen jártas szakjogászok feladata, további kérdések esetén Ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon állunk szíves rendelkezésére.



A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.




Tisztelettel:


Krainik Renáta
Ügyfélszolgálat http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

www.sztnh.gov.hu
(2018.06.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk alábbi, zenekar nevének védelmére vonatkozó megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi vonatkozásaira korlátozódik. (A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

A fentieket előrebocsátva kérdéseire vonatkozóan a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

Amennyiben a zenekar nevét kizárólagos joggal szeretnék használni a zenekar tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások és/vagy áruk vonatkozásában, a jogi védelem megfelelő eszköze a védjegyoltalom.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.

A védjegy magyarországi lajstromozása iránti igényt a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel lehet elindítani.

A kérelem ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/10_vedjegy_2016.pdf ) az alábbi módok valamelyikén juttatható el hivatalunkhoz:

- személyesen vagy kézbesítő útján a Budapest, 1081 II. János Pál pápa tér 7. szám alá (személyes átvétel: hétfő-csütörtök: 9.00-13.00 óráig, péntek: 9.00-11.00 óráig / automata érkeztető készüléken keresztül: minden nap 0-24 óráig); vagy
- postai úton, a beadványt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (1438 Budapest Pf.: 415) címezve; vagy

- faxon az 1 474-5534-es számon.

Lehetőség van a kérelem elektronikus úton történő benyújtásra is, de kizárólag az erre a célra rendszeresített, a https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1/case4# URL címről elérhető elektronikus űrlapon, az ott megadott feltételekkel. (Az e-szolgáltatás igénybevételéhez Ügyfélkapu hozzáférés, elektronikus aláírás vagy KAÜ azonosítás szükséges.)

A bejelentési kérelmet a védjegybejelentések részletes alaki szabályaira vonatkozó 16/2004. (IV.27.) IM rendelet alapján kell elkészíteni. A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják. Magyarországi jogszerzés tekintetében az eljárási díj a Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függ, három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén minden további osztály után 32 000 Ft (díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).

A védjegyoltalom a bejelentőt, vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalom Őket közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén a jogosultság részarányát a felek szabadon határozzák meg. [Vt. 9.§-ának (1),(3) bekezdése]. A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik.

Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - Vt. által előírt - vizsgálata során dől el.

A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell megfizetni a bejelentési díjat. Több igényjogosult esetén arról, hogy a díjat ki fizesse be, illetve, hogy annak összegét egymás között hogyan osszák meg, a feleknek egymás között kell megegyezniük. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti [Vt. 21.§-ának (7) bekezdése].

Ha az eljárás lajstromozással zárul, az oltalom a bejelentés napjától számított - tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves időtartamokra korlátlanul megújítható.

A lajstromozási eljárás jelenlegi, átlag átfutási ideje 6-8 hónapra tehető. A lajstromozási eljárás részleteit a http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkon tekintheti át.

A bejelentés benyújtása előtt célszerű tájékozódni, hogy a lajstromoztatni kívánt, vagy azzal összetéveszthető megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi védjegy bejelentéseket és lajstromozott védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyek névviselésének kérdésére - ide értve a zenészek és zenekarok felvett nevét is - a Ptk. névviseléssel kapcsolatos szabályai az irányadóak. A védelem a névadással automatikusan keletkezik, nincs szükség külön bejegyzésre vagy "levédetésre", így olyan "adatbázis sem létezik, amely a zenekarok neveit gyűjtené össze. Megjegyzendő, hogy zenekarok nevét - a szerzői álnevekhez hasonlóan - a jogdíjak beazonosítása miatt érdemes az Artisjus-nál és az EJI jogkezelőknél regisztrálni.

Bővebb tájékoztatást az alábbi linken talál:

https://dalszerzo.hu/2016/05/19/hogyan-erdemes-levedetni-az-egyuttes-nevet/.

A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.

További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2018.06.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk híres emberek képének, illetve a tőlük származó idézetek pólón történő felhasználásának jogi háttere iránti érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva engedje meg, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) alapján a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át (védelmi idő) [Szjt. 31.§-ánek (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

Amennyiben a védelmi idő már lejárt a mű a szerző engedélye nélkül felhasználható.

Ha a védelmi idő még nem járt le, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].

A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.

Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."

A kérdése alapján nem egyértelmű, hogy a személyek valamely művéből való idézetről, vagy egy általuk megfogalmazott aforizmáról, "szállóigéről" van szó, ezért felhívjuk a figyelmét a Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT08/11 számú szakvéleményére / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf, amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző eseteket, szempontokat.

A hivatkozott szakvéleményben olvasható a megállapítás, amely értelmében "irodalmi graffitik" (amelyek szerzői jogi szempontból igen közel állnak az aforizmákhoz, szólásokhoz) teljes szövegének a felhasználása esetén "teljes szerzői mű, és nem annak részlete felhasználásáról van szó", ezért a felhasználás ebben az esetben - mint teljes irodalmi mű felhasználása - a szerző engedélyéhez, és – hacsak a szerző nem mond le a jogdíjról kifejezetten – jogdíj fizetéséhez van kötve."

E mellett jelezzük, hogy ha a művet nem azon a nyelven használják fel, amelyen az íródott, a fordítás is szerzői jogi védelem alatt állhat. Ebben az esetben a mű fordítójától is engedélyt kell kérni a felhasználáshoz.

Áttérve a híres személyek képmásának felhasználására a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.

Mivel a kérdése alapján a felhasználni kívánt képek képmást tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében - élő személy esetében - képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség. A Ptk. 2:50.§-nak (1) bekezdése értelmében meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.

Az előzőek alapján a felhasználást megelőzően célszerű az érintett(ek) engedélyét megszerezni.

Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal tájékoztatási hatásköre csak a magyar jogi környezetre terjed ki, más országok (szerzői) joga olykor jelentősen eltér.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználás jogszerű-e.

Az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, mindazonáltal jelezzük, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk Steve Jobs arcképének és a tőle származó idézetnek social media felületen való megjelenítése jogi hátterére irányuló érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át (védelmi idő) [Szjt. 31.§-ánek (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

Az adott esetben a védelmi idő még nem járt le, így a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].

A szabad felhasználás körében a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be.

Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."

A kérdése alapján nem egyértelmű, hogy Steve Jobs valamely művéből való idézetről, vagy egy általa megfogalmazott aforizmáról, "szállóigéről" van szó, ezért felhívjuk a figyelmét a Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT08/11 számú szakvéleményére / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf, amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző eseteket, szempontokat.

A hivatkozott szakvéleményben olvasható a megállapítás, amely értelmében "irodalmi graffitik" (amelyek szerzői jogi szempontból igen közel állnak az aforizmákhoz, szólásokhoz) teljes szövegének a felhasználása esetén "teljes szerzői mű, és nem annak részlete felhasználásáról van szó", ezért a felhasználás ebben az esetben - mint teljes irodalmi mű felhasználása - a szerző engedélyéhez, és – hacsak a szerző nem mond le a jogdíjról kifejezetten – jogdíj fizetéséhez van kötve."

E mellett jelezzük, hogy ha a művet nem azon a nyelven használják fel, amelyen az íródott, a fordítás is szerzői jogi védelem alatt állhat. Ebben az esetben a mű fordítójától is engedélyt kell kérni a felhasználáshoz.

Áttérve Steve Jobs képmásának felhasználására a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy amennyiben a felhasználni kívánt képek képmást (is) tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:50.§-nak (1) bekezdése értelmében meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.

Végezetül jelezzük, hogy a Hivatal tájékoztatási hatásköre csak a magyar jogi környezetre terjed ki, az Egyesült Államok (szerzői) joga olykor jelentősen eltér.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználás jogszerű-e.

Az Ügyfélszolgálat munkatársai további általános kérdések esetén személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak, mindazonáltal jelezzük, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben Disney figurákkal díszített szalvéták használati tárgyak dekorálására történő felhasználása jogi háttere iránt érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Rátérve a Walt Disney figurák szalvétán való felhasználására, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett –figurák terméken való megjelenítéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges.

Arra vonatkozóan, hogy egy Walt Disney figurákat tartalmazó, kereskedelmi forgalomban kapható szalvéta forgalmazása szerzői jogi szempontból jogszerű-e, a szolgáltató tud választ adni, illetve Ő tudja igazolni a jogosultságot a megfelelő szerződéssel.

Itt kell megjegyeznünk, hogy adott esetben a figurák a szalvétán már nem az eredeti formájukban, az eredeti környezetükben szerepelnek, hanem valaki azokat úgy megváltoztatta, hogy arra - az eredeti mű sérelme nélkül - az Szjt 17. §-ának f) pontja alapján szerzői joga keletkezhetett.

Miután a szalvétákat termékek dekorálására kívánja használni, az eredeti művet - a szalvétát - vélhetően megváltoztatja, így ehhez a felhasználáshoz az Szjt. értelmében mind a jellegzetes figurák jogtulajdonosának, mind a szalvéta tervezőjének az engedélye is szükséges lehet.

Az előzőek alapján lényegében bármilyen szalvétát használ a dekoráláshoz, a szalvéta tervezőjének az engedélye a felhasználáshoz feltehetően szükséges, mivel a felhasználás során a művet az eredeti formájához képest megváltoztatja.

Amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat tartalmazó szalvétákat kíván felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásnak engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:

Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.05.30)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk ajtótábla ötlettel kapcsolatos érdeklődését, amelyre vonatkozóan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Önmagában egy ötlet általában nem védhető jogi eszközökkel, de az ötleten alapuló tényleges, kidolgozott megoldás, vagy alkotás már igen.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

A felmerült esetben az iparjogvédelmi oltalmak közül leginkább a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba, amely a termékek formavilágának, külső jellegzetességeinek - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességeinek -védelmére szolgáló oltalmi forma.

Érvényes formatervezési minta esetén a hasznosítás kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ötlet, elv, elgondolás, eljárás, ... nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, azaz a szerzői jog a formába öntött művet védi, az a mögött álló ötlet, elgondolás védelmére nem alkalmas.

Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában -felhasználási szerződéssel szerezhető.

(A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény -, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény elérhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/jogforrasok oldalról.)

Arról tájékozódni, hogy – Magyarország vonatkozásában - valamely minta formatervezésiminta-oltalom alatt áll-e, illetőleg, hogy valamely bejelentőnek van-e fennálló formatervezési mintaoltalma a honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban lehet.

Az adatbázis a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi formamatervezési mintákat tartalmazza. Kiegészítésül ajánlatos a közösségi formatervezési-minták között is körülnézni, mivel azok oltalma szintén hatályos Magyarországon. Erre az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának honlapjáról elérhető eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban nyílik lehetőség.

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/frecskay-janos-szakkonyvtar ), ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.

Szerzői jogok tekintetében, mivel - a fentiek alapján - a szerzői jog keletkezése nem hatósági regisztráció eredménye, nem áll rendelkezésre a fennálló jogokat egységesen tartalmazó adatbázis.

A felmerült problémával javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban, valamint formatervezésiminta ügyekben jártas szakemberhez, aki tanácsadással, illetve az esetlegesen felmerülő jogi ügyletek lebonyolításával segítheti.

A magyarországi hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.htm



(2018.05.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben egy mozgáskorlátozottak számára kidolgozott sport jogi védelme felől érdeklődik.

Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23603 ).

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál. A kérdésében megfogalmazottak alapján, ezek az oltalmi formák az Ön által vázolt esetben valószínűleg nem jönnek szóba.

Amennyiben a kidolgozott sport tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat és/vagy árukukat - a gazdasági tevékenység során - szeretnék valamely megjelöléssel azonosítani, illetőleg más hasonló szolgáltatásoktól/áruktól megkülönböztetni, annak jogi oltalmát a védjegy biztosíthatja.

Védjegyoltalomban azok a megjelölések (nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) részesülhetnek, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn feltétlen -, vagy viszonylagos kizáró okok.
A védjegy magyarországi lajstromozását a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet igényelni. Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról / http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29243 ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva tekintheti át.

Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. Az európai uniós védjegyekről - amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra - az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)

A kidolgozott testmozgás módszerével, lebonyolításával összefüggésben megemlítjük, hogy annak pl. szakirodalmi műbe, tanulmányba foglalt leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.338590 ) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. Megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem részesülhet védelemben.

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).

A kidolgozott módszerhez esetlegesen kapcsolódó titkos, de gazdasági értékkel bíró ismereteketet a Polgári Törvénykönyv szabályozza [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ezzel kapcsolatban alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.05.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy Barcsay Jenő festőművész, illetve a Barcsay név használatát ki engedélyezheti.

Személy nevének a használatáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik a személyiségi jogok kapcsán.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a alapján a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki, így a Hivatal személyiségi jogokat érintő kérdésben nem illetékes.

E tény ellenére engedje meg, hogy az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A Ptk. 2:42. §-ának (3) bekezdése alapján nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
Ezért javasoljuk, hogy az esetleges jogi következmények elkerülésére vegye fel a kapcsolatot - lévén, hogy Barcsay Jenő 1988-ban elhunyt - a jogörökösökkel.
Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy az interneten végzett, Barcsay Jenőhöz kapcsolódó gyors keresés alapján érdemes lehet a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, illetve Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay jogörökösöket megkeresni.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.

Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.05.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az "Ébredő" cím használatára vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szerzői jogi vonatkozásaira korlátozódik.

(A Hivatal feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ ttp://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].

Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”.

A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.

Annak eldöntése, hogy az "Ébredő" cím vajon megfelel-e a fenti követelményeknek, az előzőek alapján kívül esik a Hivatal hatáskörén, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a jelzett mondatban szerepeltetve - bár utal a műrere - az általános jelentése szerinti értelemben értelmezhető, s mint ilyen, vélhetően szerzői jogokat nem sért.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.04.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon)

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A rövid ismertetése alapján úgy véljük, hogy a név jelenleg nem áll védjegyoltalom alapján, ezért a tájékoztatást ennek megfelelően adjuk.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ.

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Addig, amíg valamelyik kórus nem szerez védjegyoltalmat a névre, egyik kórusnak sincs joga a másikat a név használatától szellemitulajdon-jogi alapon eltiltani .

Amennyiben valamelyik kórus védjegyoltalmat szerez a névre, a másik kórust a fentiek alapján már eltilthatja a név használatától.

Ha valamelyik kórus védjegy bejelentést tesz, a másik kórus felléphet a lajstromozás ellen a Vt. 61/B §-a alapján, illetve a lajstromozást követően törlési eljárást indíthat [Vt. 33.§-ának (1) bekezdése], ha az alább említett feltételek az esetében fennállnak.

(Vt. 61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;

b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;

c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó;

Vt. 33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek.)

Végezetül jelezzük, hogy a védjegy-, illetve névhasználattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.

Tekintve a vázolt helyzetet mindenképpen javasoljuk, hogy forduljanak védjegyterületen jártas szakemberhez.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.04.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt; elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 35. §-ának (1) bekezdése szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.

Jelezzük, hogy ha a forrás jogsértő, minden további, pl. magáncélú felhasználás is az.
Amennyiben a forrás jogtiszta, a fentiek szerinti felhasználás nem sért szerzői jogokat.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szjt. 35. §-a értelmében a mással számítógépen készíttetett másolat már kívül esik a szabad felhasználás köré.

Végezetül jelezzük, hogy a már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.



Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.04.21)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) hatásköre a szellemitulajdon-védelem területére korlátozódik. Ezen belül elsősorban jogok engedélyezésére, illetve a jogok fenntartásával és fennállásával kapcsolatos egyes eljárások intézésére, szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására van felhatalmazása. Ennek megfelelően hivatalunk használattal kapcsolatos jogi tanácsadást nem végezhet, az Ön által felvetett kérdéshez kapcsolódóan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Valamely országra vonatkozó jelzés, illetve város címerének használata az előzőek értelmében kívül esik a Hivatal hatáskörén.

Mindazonáltal tájékoztatjuk, hogy a magyar zászló használatáról a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény rendelkezik (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom ) , a városi címerek használatát általában önkormányzati rendeletek szabályozzák. Következésképpen vélelmezhető, hogy a nemzeti jelzések, városi címerek használatát más országokban is jogszabályok szabályozzák.

Megjegyezzük, hogy az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (Párizsi Uniós Egyezmény, PUE) 6ter cikke szabályozza az államok és a nemzetközi kormányközi szervezetek jelzéseinek különleges védjegyjogi státuszát. Kiemelendő, hogy a különleges szabályok nem a jelzések használatára, hanem a védjegykénti lajstromozásukra vonatkoznak.
Az ebbe a körbe tartozó jelzések (pl. jelvények, címerek, zászlók) a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodának (angol nevének rövidítése: WIPO) a 6ter cikk alapján működtetett SIXTER adatbázisában (http://www.wipo.int/ipdl/en/6ter/search-struct.jsp) kereshetők. Svájcra keresve a 67 találat között megtalálható a svájci zászló, illetve Zürich város (Kék-fehér pajzs formátumú címere) is.

A jogszerű felhasználás érdekében célszerű a jogtulajdonosoktól engedély kérése.
Ebben, illetőleg tanácsadásban szellemitulajdon-jogokban jártas szakjogász lehet a segítségére. A szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el.

További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ) munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu



(2018.04.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Zsuzsanna!

Köszönettel fogadtuk levelét, amelyben adott termék, konkrétan fülmelegítő sapka jogi védelme felől érdeklődik.
Kérdésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Valamely termékkel kapcsolatosan különféle iparjogvédelmi oltalmi formák jöhetnek szóba a következők szerint.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba, a szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas forma a jogi védelemre.

Amennyiben a termék jogi védelem alatt áll, a felhasználás a jogosult engedélyével jogszerű.

A Magyarország területén hatályos szabadalmak, használati mintaoltalmak, formatervezési mintaoltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) elektronikus adatbázisban kutathatók. Az adatbázisban számos szempont szerint nyílik lehetőség keresésre (például a bejelentés típusa, bejelentője/jogosultja, címe/megnevezése, azonosítója, osztályjelzete, stb.).

a Magyarországra is kiterjedő hatályú közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisban kutathatók.

Megjegyezzük, hogy a Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisban, mint másodlagos adatforrásban, a fenti - formatervezési mintákra vonatkozó - adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

A keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi a hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/frecskay-janos-szakkonyvtar ), ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala





(2018.04.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben képregény figurák dekorációs elemként történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.

Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421

Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §). A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználási szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)

A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Ez utóbbi rendelkezés szabályozza az ún. merchandising felhasználást. Attól függetlenül, hogy nem árusít képregény figurákkal ellátott termékeket, a kereskedelmi hasznosítás valószínűsíthető, hiszen az ilyen módon díszített rendezvénytermet feltehetőleg bérbe fogja adni. A tervezett felhasználás megvalósítása a jellegzetes és eredeti, szerzői jogi védelem alatt álló filmfigurák többszörözését, esetlegesen átdolgozását jelentheti, attól függően, hogy mennyiben pusztán a figurák lemásolásáról lenne szó, vagy fantáziáját használva az eredeti figurákat alapul véve egy saját figurát alkotna, ezzel egy új művet létrehozva. A merchandising és az átdolgozás is a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, egyik jog sem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélye szükséges. Fontos kiemelni, hogy azon figurák esetében, amelyek nem magyar műben találhatóak, az engedélyezés az adott ország joga szerint történik, így jelen esetben feltehetően az amerikai (releváns tagállami) és esetlegesen a japán jog szerint.

Jelzem továbbá, hogy a jellegzetes mesefigurák neve, illetve maga a figura adott esetben védjegyoltalom, továbbá a figurák kialakítása formatervezési mintaoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás kizárólag a védjegylajstromban/ formatervezési minták lajstromában feltüntetett jogosult engedélye mellett jogszerű. A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearchPlusz (https://oami.europa.eu/eSearch/) adatbázisokban kutathatók.

Bízom benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.

Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály

(2018.04.11)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Péter!

Kérdésére válaszul először is engedje meg, hogy általánosságban tájékoztassuk a szerzői jog alapvető kérdéseiről.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421 ) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Ezzel összhangban egy iskolai dolgozat - függetlenül attól, hogy ki készítette - szerzői jogi védelem alatt állhat.

Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor az Szjt. 30. §-ának (1) bekezdésére, amelynek értelmében eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.

Egy tanár munkaviszonyban létrehozott műveinek kérdéskörével az alábbi tanulmány foglalkozott: Legeza Dénes: A munkaviszonyban létrehozott művek joggyakorlata napjainkban (különösen 113-114. oldalak). Elérhető: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2016-03/05-legezadenes.pdf

Szeretnénk figyelmébe ajánlani a Szerzői Jogi Szakértő Testület 22/2013. sz. szakvéleményét, amely egy matematikai tankönyv feladatinak szerzői jogi védelmét vizsgálta igen részletesen . https://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201306-pdf/szerzoijog.pdf

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2018.03.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk logó saját célra történő felhasználására irányuló érdeklődését,amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a értelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Amennyiben a logó Magyarország területén nem áll oltalom alatt, illetve oltalom alatt áll, de a használat kívül esik a fenti körön, a felhasználás védjegyjogokat nem sért.

Egy logó - mint grafikai alkotás - ugyanakkor szerzői jogi védelem alatt (is) állhat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése].

A szabad felhasználás körében ugyanakkor a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően [Szjt. 33.§-ának (1) bekezdése].

Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja ….[Szjt. 35.§-ának (1) bekezdése].

A fentiek alapján a logó saját célra történő felhasználása vélhetően nem sért szellemitulajdon-jogokat.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.03.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Gáthi Csenge Mónika!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. Ennek megfelelően jelen tájékoztatás sem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

A fentieket előrebocsátva a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.

Az Szjt. 24. paragrafusa alapján

(1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.

(2) Előadás különösen (...) b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.


Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.

E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg [Szjt. 33. §-ának (4) bekezdése].

Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken… [Szjt. 38. §-ának (1) bekezdése d) pontja].



Az előzőeket összegezve amennyiben a tantervben szerepel pl. a Pál utcai fiúk c. regény, az azonos című film előadása (pl. online elérhető módon) jogszerű lehet.

Ugyanakkor a jogszerűen letöltött film ilyen jellegű felhasználása nem megengedett.


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2018.03.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az iránt érdeklődik, hogy ha egy oktatóközpont egyik termét Rubik Ernőről szeretnék elnevezni, engedélyt kell-e kérni ehhez, és ha igen kitől.

Személy nevének a használatáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik a személyiségi jogok kapcsán.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a alapján a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki, így a Hivatal személyiségi jogokat érintő kérdésben nem illetékes.

E tény ellenére engedje meg, hogy az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.
A Ptk. 2:42. §-ának (3) bekezdése alapján nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy az esetleges jogi következmények elkerülésére vegyék fel a kapcsolatot Rubik Ernővel.


Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2018.03.14)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben saját kezűleg készített, Disney figurákkal díszített párnák forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mesefigurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett - figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

A hatóságok bárkinek (jogtulajdonos, vásárló, stb.) a bejelentésére megindítják a vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy jogszerű volt-e a felhasználás, attól függetlenül, hogy a kereskedelmi forgalomba került termék milyen darabszámban készült.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezésiminta-oltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz támogatásra van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

Disney figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Star Wars figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

(2018.03.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

Amennyiben az említett logók Magyarország területén védjegyoltalom alatt állnak, a használatukkal kapcsolatban elsősorban a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) az irányadó.

A Vt. érelmében a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-a].

Egy termék előállítása nagyobb mennyiségben üzleti céllal gazdasági tevékenységnek minősül, így a termékeken a védjegy használatához a jogosult engedélye szükséges.

Attól függetlenül, hogy a zenekarok logója védjegyoltalom alatt áll, szerzői jogi védelem alatt is állhat.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].

Egy zenekar logója az előzőek alapján szerzői jogi védelem alatt állhat. A logó termékeken való elhelyezése a „mű” többszörözését valósítja meg, ami az Szjt. értelmében engedélyköteles felhasználás.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala






(2018.02.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előrebocsátva hangoskönyvek You Tube-ra való feltöltésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16.§ (1) bekezdés].

Amennyiben a védelmi idő letelt, a szerzői művek – ezen belül az irodalmi művek - felhasználásához már nem kell engedélyt kérni.

Ha tehát olyan irodalmi alkotásokból készít hangoskönyvet, amelyeknek a szerzője (illetve külföldi szerző esetén az azt magyar nyelvre fordító személy) több mint 70 éve elhunyt, a tevékenység nem engedélyköteles.

Amennyiben a védelmi idő (akár a szerző, akár a fordító esetében) még nem telt le, a mű felhasználásához főszabályként a szerzői jog jogosultja (szerző, fordító, illetve az örökösük) engedélye szükséges.

Itt jegyezzük meg, hogy az "internetes felhasználás" nem tekinthető szabad felhasználásnak, mivel bárki hallgathatja a hangoskönyveket, így az Szjt. 41. § (1) bekezdés nem irányadó.

(Szjt. 41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.)

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.02.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A szlogen - mint egyéni, eredeti jellegű irodalmi alkotás - a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) alapján szerzői jogi védelem alatt állhat.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].

Amennyiben tehát a szlogen megfelel a fentieknek, automatikusan szerzői jogi védelem alatt áll, és a felhasználásához az Ön engedélye szükséges.

A szerzői jogok megsértése miatt a szerző léphet fel a jogsértővel szemben, így ebben az esetben Önön áll, hogy szabad felhasználást engedélyez-e, illetve, hogy egy felhasználással szemben fellép-e.

Ha a szlogen nem felel meg a fentiekben említett követelményeknek, azaz nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, szabadon felhasználható, és nincs mód arra, hogy szerzői jogi védelem alá kerüljön.

A szerzői joghoz kapcsolódóan felhívjuk a figyelmét a Hivatal által nyújtott önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásra. A mű önkéntes műnyilvántartásba vétele szerzői jogi védelmet nem keletkeztet, de a szerzőség bizonyítását egy esetleges jogérvényesítési eljárás során megkönnyítheti. A részletekről a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon tájékozódhat.

E mellett jelezzük, hogy a gazdasági tevékenység körében használt szlogeneket szokásosan védjegyoltalommal védik.

A védjegyoltalom külön kérelemre, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen születik.

A védjegy bejelentésben a Nizzai Osztályozás szerint nevesíteni kell azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánják.

A védjegyoltalom lényege, hogy a védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki a védjegyét - az adott esetben a szlogent - az árujegyzékben szereplő, vagy ahhoz hasonló árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használja. E mellett a védjegyet a védjegy jogosultnak használnia kell gazdasági tevékenysége körében az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban, ezért ez a jogi védelem vélhetően nincs összhangban az alábbi rövid üzenetben kifejtett céljával.

A fentieket összegezve valószínűleg a szlogent a neve feltüntetésével online felületen terjesztve juthat leghatékonyabban a céljához.

A továbbiakhoz sok sikert kívánunk.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2018.02.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésével kapcsolatban, amelyben filmes karakterek és mesefigurák ((pl. Star Wars, Marvel) kiskereskedelmi forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat.

Így a kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mese figurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység.

A megkeresésében írja, hogy a nagykereskedés oldalán a kiválasztott termékek eredeti licence termékekként vannak feltüntetve, ezért jelezzük, hogy nagyon fontos, hogy a termékek ténylegesen eredetiek is legyenek, ezt célszerű ellenőrizni.

Mivel a forgalmazás - ahogy a fentiekben írtuk - a szerzői jogok jogosultjának az engedélyéhez kötött, ezért a forgalmazás megkezdése előtt szükséges felvenni a kapcsolatot a jogtulajdonossal. Elképzelhető azonban, hogy a nagykereskedés olyan engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja a felhasználás további engedélyezésére, így nem kellene külön a jogtulajdonoshoz fordulnia engedélyért. Ez ügyben javasoljuk, hogy érdeklődjön a nagykereskedésnél, a termékek hasznosításának megkezdését megelőzően.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, mese figurák formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, neveik védjegyoltalom alatt is állhatnak.

Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az
E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ), illetve az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és így feltehetően a szerzői jogok jogosultja, ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

Védjegyek, illetve formatervezési minták esetében megemlítendő, hogy a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése], de hangsúlyoznunk kell, hogy a jogkimerülés a szerzői jog vonatkozásában nem érvényesül.

(Itt jegyezzük meg, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik.)

Végezetül jelezzük, hogy filmek esetében a karakterek felhasználásának jogait gyakran a filmstúdió szerzi meg szerződések révén, és a továbbiakban a felhasználás engedélyezésének joga is a filmstúdiónál van, illetve, hogy a példaként hozott figurák esetében a tudomásunk szerint a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t többek között a Star Wars, valamint Marvel figurák felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.02.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk varrással előállítani kívánt termékekre vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban általánosságban a következőkről tájékoztatjuk.

Miután a termékeket a rövid tájékoztatása alapján varrással szeretnék előállítani, úgy gondoljuk, hogy elsősorban textilből, bőrből készült termékekről lehet szó.

Ilyen jellegű termékek jellemzően formatervezésiminta-oltalommal védhetők.

A Magyarország területén érvényes
hazai és nemzetközi formatervezési minták az E-kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ),
míg a közösségi formatervezési minták az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.
Megjegyezzük, hogy a Designview ( https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Amennyiben a kutatás elvégzéséhez segítséget igényel, az Ügyfélszolgálat és a Frecskay János Szakkönyvtár munkatársaitól segítséget kaphat a Budapest, Akadémia utca 21. szám alatt nyitva tartási időben.

A fentieken túl felhívjuk a figyelmét, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV/ a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

Egyes, az említett körbe tartozó termékek - az egyéni, eredeti jellegük alapján - akár szerzői jogi védelem alatt is állhatnak a fentiek értelmében. Mivel a szerzői jogi védelem Magyarországon, és többnyire külföldön is automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, bejelentés, nyilvántartásba vétel, vagy bármilyen más alakszerűség nélkül, a szerzői művek nem kutathatók olyan tematikus adatbázisokban, mint pl. a formatervezési-minta oltalom alatt álló alkotások. A szerzői művek esetleg az Interneten - pl. cégnév, terméknév alapján - folytatott tájékozódás adhat némi felvilágosítást azokkal kapcsolatban.

Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy nem csak a termék maga, hanem a terméken használt díszítések, jelölések (pl. rajzfilmfigura, jellegzetes film alak, sajátos mintázat, logó stb.) is formatervezésiminta-, vagy védjegyoltalom, esetleg szerzői jogi védelem alatt állhat, így ha ilyen díszítő elemet használnak a terméken, arra vonatkozóan is célszerű tájékozódni a jelzett adatbázisokban.

Amennyiben a termék, vagy az azon alkalmazott díszítés jogi védelem alatt áll, a felhasználás a jogosult engedélyével jogszerű.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett termékek szabadon előállíthatók, vagy ahhoz engedély szükséges.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban, illetve a kutatás során további általános kérdések merülnének fel, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.02.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a virtuális valóság játékközpont üzemeltetésével kapcsolatos érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala feladat- és hatásköre alapján nem rendelkezik információval arra vonatkozóan, van-e jogszabály, amely megköti, hogy mely gyártók hardver eszközei használhatók virtuális valóság játékközpontokban. Javasoljuk, hogy a kérdéssel forduljon az illetékes szervezethez.

A szoftverek virtuális valóság játékközpontokban való használatával kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
Minden boltban vásárolt, vagy internetről legálisan letöltött szoftver tartalmaz egy felhasználási szerződést, amely pontosan meghatározza, hogy a vásárló milyen jogokat szerzett a szoftverrel kapcsolatban. A szerződés vagy a doboz kinyitásával vagy az internetes feltételek elfogadásával, illetve a játék regisztrálásával jön létre.
Amennyiben a szerződés a tervezett felhasználásra nem ad engedélyt, a jogtulajdonossal kell egyeztetni.
Tájékoztatjuk, hogy szoftverek esetében nincs mód felhasználási engedély szerzésére a közös jogkezelés körében, felhasználási engedélyért közvetlenül a jogtulajdonoshoz kell fordulni.
A fizetendő díjat is egyedileg állapíthatja meg a jogtulajdonos, amennyiben a kereskedelmi forgalomban kapható termékhez kapcsolódó szerződési feltételektől eltérő módon kívánja felhasználni a szoftvert.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek a további lépéseket illetően.
További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.02.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a franchise-zal kapcsolatos érdeklődését, amellyel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A franchise lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó egy értékkel bíró név, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át, a franchise-átvevő pedig ennek fejében díj fizetésére köteles.

Ezért a franchise átadó érdeke, hogy a szerződésben átadásra kerülő szellemi javak hasznosítására minél szélesebb körben kizárólagos joga legyen.

A franchise szerződés által érintett értékkel bíró szellemi javak - a használt nevek, logók, az arculati elemek, a szolgáltatott termékek külső megjelenése, gasztronómiai vállalkozás esetén a receptúrák - jogi védelmére a szellemitulajdon-védelem eszközei jöhetnek szóba az alábbiak szerint.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés (név, logó) jogi védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma.

A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellegű - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom ad megfelelő védelmet. Egy receptúra is ebbe körbe tartozik, feltéve, hogy a világon még sehol nem jutott nyilvánosságra, és az ismert megoldásokhoz képest szakember számára nem nyilvánvaló. Amennyiben a recept az említett feltételeknek nem felel meg, a szabadalmi oltalom nem jöhet szóba, ebben az esetben a recept összetételét, illetve az elkészítési eljárást értékkel bíró speciális ismeretként, azaz know-howt lehet kezelni.

A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem kérelemre, egy hatósági vizsgálati eljárás eredményeképpen születik.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Egy gasztronómiai vállalkozás esetében a különböző írott anyagok, adott esetben az arculati elemek tartozhatnak ebbe a körbe, amennyiben megfelelnek a fenti követelményeknek.

Megemlítjük még, hogy egy vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért különösen fontos, hogy az titokban maradjon, és a titok kezelése során körültekintően járjanak el (pl. az információt elzártan tartsák, és kizárólag titoktartási nyilatkozat aláírását követően adják ki harmadik személynek).

Összegezve a franchise-hoz kapcsolódó ismeretek, termékek minél szélesebb körű jogi védelme a vállalkozás értékét növeli, így - bár nem kötelező -, mindenképpen az érintettek érdeke.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2018.02.16)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben pedagógiai eljárás, programsorozat, illetve rendezvény jogi védelmének lehetőségei felől érdeklődik.

Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).

Fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom, a termékek külső jellegzetességének védelmére a formatervezési mintaoltalom szolgál.

A felvetett esetek jogi védelmére a fenti oltalmi formák általában nem jellemzőek.

Valamely, a gazdasági tevékenység körében megkülönböztetésül használt megjelölés, pl. a rendezvény fantázianeve védjegyoltalommal védhető lehet, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem a rendezvényt védi. Arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől/szolgáltatásoktól megkülönböztethessék a rendezvényhez kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat.

A védjegy hazai lajstromozása iránti igényt a Hivatalunkhoz benyújtott kérelemmel lehet kérni.
Az, hogy a kérelemben szereplő megjelölés védjegyoltalomban részesülhet-e, a lajstromozási eljárás - törvény által (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ( http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/1997_XI_Vt.pdf ) előírt - vizsgálata során dől el. A lajstromozási eljárás lépéseit, részleteit, a kapcsolódó díjakat a: http://www.sztnh.gov.hu/hu/vedjegy/a-vedjegybejelentesi-eljaras-folyamata oldalunkról elindulva áttekintheti.

Bejelentés előtt célszerű arról tájékozódni, hogy adott megjelölés (név, szókapcsolat, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) nem áll-e védjegyoltalom alatt.
A honlapunkról elérhető E-Kutatás ( http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU ) iparjogvédelmi adatbázisban önállóan kereshet a hazai vonatkozású védjegyek között. Az adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket. A közösségi védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus ( https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisban lehet tájékozódni.

A Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók. (Az E-Kutatás adatbázis kereső-felületéről a "Közösségi védjegy" cím vezet át a Tmview adatbázishoz)

A rendezvény, illetve programsorozat felépítésének, lebonyolításának, struktúrájának, stb. esetlegesen írásba foglalt "forgatókönyvei", valamint a pedagógiai eljárás leírása kapcsán szóba jöhet a szerzői jogi védelem.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV) rendelkezései alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet védelemben.

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik.
Vita esetén arról, hogy az alkotás szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik-e, illetőleg a szerzői jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bizonyítás során a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti Hivatalunknál. Fontos megemlíteni, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas ).

Megjegyezzük még, hogy a felvetéshez kapcsolódhat üzleti titok, vagy védett ismeret, amelyeket a Polgári Törvénykönyv szabályoz [Ptk. 2:47. § / Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)].
Ez a védelem a szerzői jogi védelemhez hasonlóan, mivel nem igényel semmilyen alakszerűséget, regisztrációt, a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat. Ilyen esetben alapvető követelmény az ismeret titokban tartása, aminek érdekében célszerű érdemi lépéseket tenni, például ajánlatos a partnerekkel szerződésben megállapodni a bizalmas kezelésről.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.02.14)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A szellemi tulajdonjogok különböző formái egymástól eltérő alkotásokat védenek:
- A szabadalom műszaki megoldásokra (találmányok) ad időben korlátozott (legfeljebb 20 éves) kizárólagos jogokat.
- A védjegy a vállalkozások áruit és szolgáltatásait másokétól megkülönböztető megjelölések kizárólagos használatára jogosít fel.

A "Rubik kocka játék" – annak ismert külső és belső tulajdonságainak összességével – nem áll és nem állt oltalom alatt: a szabadalom csak a Rubik kocka működésére vonatkozó műszaki megoldást védte (amíg le nem járt). A jelenleg folyamatban lévő eljárás tárgyát képező térbeli védjegy ezzel szemben egy - a Rubik kocka külső jellegzetességeit mutató, de ezt a megnevezést sehol nem említő - kocka alakú megjelölést véd, amelyet háromdimenziós puzzle játékokra nézve lajstromoztattak.

Az európai uniós védjegyrendszer sajátosságaiból adódóan ugyanarra a megjelölésre lehet egyidejűleg uniós és nemzeti védjegyoltalmat is szerezni (ez utóbbit a nemzetközi védjegyrendszeren keresztül is, magyarországi kiterjesztéssel). Ez történt az említett térbeli megjelöléssel is: az érintett termékek hivatalos forgalmazói Rubik Ernő hozzájárulásával mind uniós, mind hazai védjegyként oltalmat szereztek rá (utóbbit egy nemzetközi védjegy magyarországi kiterjesztésével). A védjegy arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy fellépjen azok ellen, akik az engedélye nélkül használják a megjelölést (vagy azzal összetéveszthető más megjelölést), figyelemmel a védjegy árujegyzékére is. Jó hírű védjegyek esetén a hírnevet jogosulatlanul kihasználó használat is bitorlási per alapja lehet.

Mindkét (azaz az uniós és a magyarországi oltalmat biztosító) védjegy ellen indultak törlési eljárások, többek között arra való hivatkozással, hogy a térbeli megjelölés kizárólag olyan formából áll, amely "műszaki hatás eléréséhez szükséges”, azaz hogy a szóban forgó speciális kockaforma funkcionális: a megjelölés azért olyan, amilyen, hogy az azt megtestesítő áru a rendeltetését be tudja tölteni. Ha egy védjegyről megállapítható, hogy funkcionális formából áll, törölni lehet.

Noha valóban születtek már az érintett védjegyek törlését elrendelő határozatok [mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), mind pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) részéről], egyelőre ezek egyike sem jogerős. Az uniós védjegy esetében jelenleg az EU Törvényszéke tárgyalja az EUIPO Fellebbezési Tanácsa által (az EU Bíróságának ítéletében elrendelt megismételt eljárásban) hozott törlési határozat elleni jogorvoslati kérelmet. A hazai védjegyet törlő hivatali határozattal kapcsolatban még a jogorvoslat kezdeményezésére irányadó határidő sem telt el, azaz annak bírósági felülvizsgálata kérhető.

- "Jogtulajdonosa" csak fennálló oltalom tárgyának lehet, így feltéve, (de nem megengedve,) hogy mindkét védjegy törlése jogerőssé válik (azaz Magyarország területére nézve nem áll fenn semmilyen védjegyoltalom), a törölt védjegyekre hivatkozva valóban nem lehet fellépni az azokkal ütköző megjelölések használata ellen. Szabadalmi jogi alapon pedig, mivel a szabadalom védettsége rég lejárt, nem lehet a Rubik kocka műszaki megoldásának hasznosítását megtiltani. Nem kizárható ugyanakkor, hogy léteznek más olyan védjegyek vagy más jogok, amelyek alapot nyújthatnak a jogérvényesítésre - a törlés jogerőssé válásáig pedig a védjegyjogosult továbbra is felléphet az oltalomba ütköző használat ellen.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály

(2018.02.05)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A megkeresésben montázsképek felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, a rajzolás, a kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott, a fotóművészeti és filmművészeti alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés g), h) és i) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

A szerzői jogi védelem az alkotást az egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt. 17. §-ának f) pontja].

(A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik [Szjt. 29. §-a]. )

Mivel a kérdése alapján a műveket montázsként, tehát az eredeti formájukhoz képest megváltoztatva kívánja felhasználni, felhívjuk a figyelmét, hogy a felhasználásnak ez a módja vélhetően „átdolgozásnak” minősül, és a fentiek értelmében a szerző engedélyéhez kötött.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, de hangsúlyoznunk kell, hogy a HUNGART által adott felhasználási engedély a mű átdolgozására nem terjed ki.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt képek képmást (is) tartalmaznak, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2018.01.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a "tintaló" megjelölés használatával kapcsolatos megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

A fentieket előrebocsátva jelezzük, hogy gazdasági tevékenység körében használt megjelöléssel szemben csak érvényes védjegyoltalom alapján lehet fellépni, ezért a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A védjegyek jogtalan használatával (védjegybitorlás) kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik [Vt. 95. § (1)].

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyarország területén hatályos védjegy bejelentések és védjegyek az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban kutathatók (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).

Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Ha Önök, vagy a jelzett társulat védjegybejelentést nyújtana be, a másik félnek jogában áll a lajstromozással / a lajstromozott védjeggyel szemben fellépni a Vt. 4-6. §-ai alapján. Ebben az esetben a Hivatal fog a megjelölések ütközése kérdésében – a lajstromozás kérdésében hozott döntés formájában - állást foglalni.

Végezetül Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a honlapunkon elérhető, védjegyeljárásokra vonatkozó Módszertani Útmutató (http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/vedjegy_modszertan.pdf) II. fejezetében, a viszonylagos kizáró okokat tárgyaló részben (a 104. oldaltól kezdődően) példákkal alátámasztott támpontokat talál az összetéveszthetőség vizsgálatának szempontjait illetően.

A példák jól mutatják, hogy annak megítélése, hogy valamely megjelölés ütközik-e adott védjeggyel, az összes kapcsolódó körülmény alapos vizsgálatával és együttes figyelembevételével eldönthető szakértői kérdés.

A szakterületen jártas szakemberek és irodák elérhetőségei: http://www.szabadalmikamara.hu/, http://www.magyarugyvedikamara.hu).

További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2018.01.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amelyben ismert mesefigurák gyerekszobák falára való festésének jogi háttere iránt érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti mesefigurák alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett – figurák megfestéséhez a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Itt jelezzük, hogy annak nincs jelentősége, hogy a felhasználásra közintézményekben vagy magánlakásokban kerül sor, a döntő, hogy a felhasználás nem magáncélra történik (az Szjt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja).

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.
A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ).

Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szükség, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

Jelezzük, hogy jogosultak felkutatására Hivatalunknak nincs felhatalmazása.

Amennyiben Walt Disney féle rajzfilm figurákat kíván felhasználni, tájékoztatjuk, hogy a Walt Disney figurák esetében a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft. tudomásunk szerint mindenfajta Walt Disney figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat



(2018.01.25)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Gilly Miklós!

Köszönettel fogadtuk a szoftver fejlesztésre vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.

A fentieket előrebocsátva az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben..[Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szjt. 1. §-ának (6) bekezdése alapján ugyanakkor ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így az említett ötleteket/javaslatokat a szerzői jog vélhetően nem védi.

A világviszonylatban új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldások jogi védelmére a szabadalom jöhet szóba [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény Szt.) 1.§-a]. Bár a néhány szavas ismertetés az ötletekről/javaslatokról nem árul el semmit, azok feltehetően kívül esnek az említett körön. Részben azért, mert feltehetően nem alapulnak feltalálói tevékenységen (feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a világon bárhol, bármilyen módon nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló / Szt. 4.§-a ), részben azért, mert nem felel meg az ipari alkalmazhatóság követelményének (iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar, vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható / Szt. 5. §-a).

A vagyoni jellegű műszaki, gazdasági és szervezési ismeretek jogi védelem alatt állhatnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben az ismeret nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A védelem ebben az esetben a szerzői joghoz hasonlóan minden ...nélkül. automatikusan keletkezik.

A jelzett ötletek/javaslatok jogi védelmére a véleményünk szerint legfeljebb a fenti lehetőségek jöhetnek szóba. Annak eldöntése, hogy az ötletek/javaslatok jogi védelmére ténylegesen alkalmas-e valamelyik fenti jogterület, szakértői feladat, amely a kapcsolódó körülmények részletes ismeretén és elemzésén alapulhat.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat




(2018.01.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet.

Ezen túlmenően jelezzük, hogy a felhasználással kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, így a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha a felhasználás jogszerűségével kapcsolatban állást foglalna.

A fentieket előrebocsátva a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően általánosságban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – beleértve a grafikai alkotásokat, rajzokat - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem az alkotást az egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg [Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

Ha a mű szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, amely felhasználásra engedély - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - felhasználási szerződéssel szerezhető [16. §-ának (1) bekezdése].

A grafika más hordozón, pl. pólón való elhelyezése vélhetően a mű felhasználását valósítja meg, mint ahogy az interneten való megjelenítés is, ami a mű nyilvánossághoz való közvetítését valósítja meg, azaz a műnek olyan, nem anyagi formában történő érzékelhetővé tételét, aminek során a nyilvánosság tagjai a felhasználóhoz képest távol vannak.

Mindazonáltal a helyzet megítélését befolyásolhatja, hogy milyen céllal küldte meg a rajzot, illetve annak milyen felhasználásához járult hozzá.

Végezetül jelezzük, hogy az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértések elleni fellépés egyik legfontosabb eszköze az értesítési és eltávolítási eljárás.

Akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha szerzői jogi oltalom alatt álló művét (például könyv, fotó, zenemű, kép, film, grafikai alkotás…) az interneten látja viszont, ugyanakkor annak hozzáférhetővé tételére nem adott engedélyt.

Amennyiben tehát egy internetes oldalon a szerzői jogát sértő tartalmakra bukkan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) törvény szerinti értesítési és eltávolítási eljárás alkalmazására van lehetőség, annak érdekében, hogy a jogsértő tartalom minél hamarabb eltávolítható legyen az internetről.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Elérhetőségünk: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2018.01.23)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az "antigravitációs jóga" elvezés jogi helyzetével kapcsolatos kérdését, amellyel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyjogosultnak a védjegyoltalom alapján kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése alapján a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Arra vonatkozóan, hogy egy megjelölés, vagy azzal összetéveszthető megjelölés védjegyoltalom alatt áll-e, a védjegy adatbázisokban való kutatás adhat választ.

A kutatáshoz javasoljuk a https://www.tmdn.org/tmview/welcome.html?lang=hu címen elérhető TMview adatbázist, amelyben tájékozódhat a Magyarország területén érvényes nemzeti és nemzetközi védjegy bejelentések és védjegyek mellett a közösségi védjegy bejelentésekről és védjegyekről, amelyek Magyarország területén szintén hatályosak.

Az adatbázist megnyitva, a "Speciális keresést" válassza, és a "Védjegy" mezőbe írja be az "antigravity" szót, valamint a "Nizzai osztályozás" mezőbe a 41-es számot (a Nizzai osztályozás szerint a sport tevékenységek, amilyen a jóga is, ebbe a szolgáltatási osztályba tartoznak). Látni fogja, hogy több találat adódik, többek között a 008193666 regisztrációs számú ANTIGRAVITY európai uniós védjegy.

A védjegy használattal kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik, ezért a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha ilyen kérdésben állást foglalna.

Mindazonáltal amennyiben valamelyik “antigravity” kifejezést tartalmazó európai uniós védjegy jogosultja / hasznosítója szólította fel Önt a használat megszüntetésére, és a védjegy árujegyzékében a jóga tevékenység szerepel, egy jogvita során elképzelhető, hogy a bíróság a jogsértést megállapítja.

Ezért javasoljuk, hogy tanácsért mindenképpen keressen meg védjegy területen jártas szakembert.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, nyilatkozatok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2018.01.17)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben étel recept jogi védelmének lehetőségéről érdeklődik.

Az érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.

Egy élelmiszer összetétele, illetve az elkészítésének a technológiája szabadalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményének.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt., lásd: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf) értelmében új a megoldás, ha nem jutott nyilvánosságra oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé vált [Szt. 2.§-a]. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő [Szt. 4.§-ának (1) bekezdése].

A kérdés tehát az, hogy a recept bárhol a világon, bármilyen módon nyilvánosságra jutott-e. Ha nem, a receptúra vélhetően megfelel az újdonság követelményének.

A feltalálói tevékenység megítélése során azt kell vizsgálni, hogy a recept tartalmaz-e olyan új elemet, amely a szakterület ismeretanyaga alapján szakember (pl. az adott szűkebb szakterületen jártas élelmiszeripari mérnök) számára nem kézenfekvő (pl. olyan összetevőt tartalmaz, amely a szakma szerint ellenjavallott, vagy pl. az eljárás / az eljárási lépés valamilyen előre nem számítható, új műszaki hatást eredményez).

Ha úgy gondolja, hogy a recept megfelel az említett követelményeknek, az Szt. alapján a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást a Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel kezdeményezheti.

A bejelentéssel kapcsolatos formai követelményeket a szabadalmi bejelentés… részletes alaki szabályairól szóló 20/2002 (XII. 12.) IM rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet szövege elérhető a Hivatal honlapján is: http://www.sztnh.gov.hu/hu/jogforras/20_2002_IM_szabbejel.pdf.

A szabadalmi bejelentés elkészítését a Hivatal külön útmutatóval segíti, amely a http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf oldalon férhető hozzá a bejelentők számára. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatásra kerülnek a szabadalmaztatással kapcsolatos fogalmak, a leírás, igénypontok, rajzok és kivonat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények. Az útmutató ezen felül tartalmaz egy mintapéldát a bejelentés könnyebb elkészítéséhez.

Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre legátfogóbban személyesen, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában nyílik lehetőség, ahol a kutatáshoz kollégáink segítségét igénybe lehet venni. A Frecskay János Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas.

Emellett az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhatnak ingyenesen. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" adatbázis, vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szabadalom engedélyezési eljárás során külön jogszabályban meghatározott díjakat kell fizetni, amelyről szintén tájékozódhat honlapunkon a következő oldalon: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/novenyfajta-oltalom/nemzeti-bejelentes/urlapok-dijak.

A Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel Magyarország területén érvényes oltalom szerezhető.

Amennyiben külföldön is szeretne szabadalmi oltalmat szerezni, jelezzük, hogy az oltalmat jellemzően országonként kell megszerezni, és az eljárást célszerűen a hazai bejelentést követő egy éven belül el kell indítani, amihez mindenképpen javasoljuk szabadalmi ügyvivő segítségének az igénybe vételét.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselet ellátására jogosult képviselők és irodák jegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érhető el.


Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2018.01.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben nyilvánosságra nem került művek szerkesztése kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Ön által leírt esetben az Szjt. 32.§-a alkalmazandó, amely a hátrahagyott művek nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. Ez alapján a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy az Szjt. 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. Ez az úgynevezett editio princeps. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év. E szabályozás célja az anyagi, szervezési, kutatási, megtalálási vagy kiválasztási teljesítménynek elismerése, amellyel a védelmi időben nyilvánosságra még nem került műveket a közönség számára hozzáférhetővé teszik. A „hátrahagyott mű” egyrészt olyan mű lehet, amelynek szerzője ismert, de a mű a védelmi idő alatt nem került nyilvánosságra és másrészt olyan, amelynek szerzője ismeretlen és a mű a létrehozásától számított 70 év alatt nem került nyilvánosságra.

A nyilvánosságra hozatal bármely felhasználási cselekmény lehet, illetve a jogi védelmet kiváltó nyilvánosságra hozatal feltétele az is, hogy az jogszerűen történjen, azaz ne ütközzön más jogszabályokba, így különösen más birtoklási és tulajdoni jogaiba. Ebben az esetben sem Ön lesz a szerző, de Ön lesz a szerzői vagyoni jogok jogosultja. A védelem tartalma magában foglalja mindazokat a felhasználásokat, illetve engedélyezéseket, amelyeket a szerzőket megillető vagyoni jog lefed le (Szjt. 16.§)

A muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet szerint: 3. § (1) A kulturális javak kutatása és feldolgozása, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos, illetve közművelődési célú hasznosítása elsősorban annak a muzeális intézménynek a feladata, amelyben a javakat nyilvántartásba vették. (2) A kulturális javaknak a muzeális intézményben történt nyilvántartásba vételétől számított 5 éven belüli kutatására és feldolgozására, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos és közművelődési célú hasznosítására elsősorban az a múzeumi szakember jogosult, aki e javakat gyűjtötte (feltárta), illetve aki elsődleges meghatározásukat (és nyilvántartásba vételüket) elvégezte. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben megnevezett múzeumi szakember nem kíván élni ezen jogával, vagy nem képes elvégezni a munkát, a muzeális intézmény vezetője jogosult a további feldolgozást, tudományos vagy közművelődési célú hasznosítást, publikálásra való előkészítést más szakemberre bízni.

Ebből következően, amennyiben egy kutató/olvasó korábban még közzé nem tett szövegeket publikál, akkor az editio princeps jogával maga rendelkezhet. Az esetleges jogviták elkerülése végett javasoljuk az adott gyűjteménnyel a felhasználás előtt egyeztetni.

Az editio princeps mellett a kutatókat leggyakrabban a szerkesztői jogok illetik meg. Az Szjt. 7. §-a szabályozza a gyűjteményes művek szerzői jogát: 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.

Így már oltalom alatt nem álló szövegek egyéni, eredeti jellegű összeválogatása szerkesztésnek minősül, e műveket ugyanabban az elrendezésben csak a szerkesztő beleegyezésével lehet felhasználni. A szerkesztő nem tilthatja meg, hogy a gyűjteménybe felvett nem védett műveket más felhasználja.

Végül pedig tudományetikai szempontból is biztosított lehet az Ön számára, hogy tudományos eredményeire (pl. ismeretlen szövegek feltárása és közzététele) mások hivatkozni fognak.

Üdvözlettel,

Szerzői Jogi Főosztály
(2017.12.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Amennyiben tehát a felhasználni kívánt fotó nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, vagy a védelmi idő már lejárt, a felhasználásához nem szükséges a szerző engedélye. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy egy fotó egyéni, eredeti jellege számtalan körülményből adódhat (megvilágítás, beállítás, fényviszonyok, lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 35/2006 sz. szakvéleménye -- http://www.sztnh.gov.hu/hu/szjszt/kereses/evszam?ev=2006 ).

Ha a felhasználni kívánt fotó (kép) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz - függetlenül attól, hogy honnan kerül letöltésre - főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges.

Már nyilvánosságra jutott szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művek (kép, fotó) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt kép képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html




(2017.12.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet. A jelen tájékoztatás ezért nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek, és a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Amennyiben a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható.

Ha a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

(A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].)

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].

A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

Mindezek alapján tehát a szabad idézés feltétele egyrészt, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak. További lényeges előírás, hogy a szabad idézéshez minden esetben szükséges, hogy maga az idézetet átvevő alkotás is önálló egyéni, eredeti jelleggel rendelkező, szerzői jog által védett alkotás legyen, amelyben az idézés keretében átvett műrészlet kizárólag legfeljebb valamilyen kiegészítő (pl. az átvevő mű eredeti mondanivalóját alátámasztó, megerősítő) szerepet tölthet be. Jelezzük továbbá, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között." (A Szerzői Jogi Szakértő Testületet SZJSZT-08/11 számú szakvéleménye / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2011_8.pdf , amely részletesen tárgyalja az idézés esetén felmerülő különböző szempontokat és szabályozásokat.)

Amennyiben a felhasználás nem felel meg a fenti feltételeknek, kívül esik a szabad felhasználás körén, és ennek megfelelően az alábbiak szerint engedélyköteles.

A mű felhasználásának minősül különösen a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §), valamint az átdolgozás [Szjt 17. §-ának d) és f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. A mű átdolgozásának engedélyezése a szerző kizárólagos joga [Szjt 29. §-a].

Mozifilmek kivágott részeinek videofilmekben való felhasználása átdolgozásnak minősülhet, ha így olyan új alkotás születik, amelyben a mozifilm, azaz az eredeti mű felismerhető. Annak megállapítása, hogy az adott esetben "átdolgozásról", azaz az eredeti mű engedély kötött megváltoztatásáról van szó, a bírósági hatáskörbe tartozik, mindazonáltal a tény, hogy Ön felismerte a filmrészleteket valószínűsíti, hogy átdolgozás történt.

Már csak azért is szükséges ilyen esetekben a szerző engedélyének a megszerzése, mert a filmrészletek más kontextusba helyezve az eredeti jelentéshez képest jelentősen más értelmet nyerhetnek, ami sérelmes lehet a szerzőre nézve.

Hasonlóan átdolgozásnak minősül, így a szerző engedélye esetén jogszerű, a film hanganyagának a megváltoztatása függetlenül attól, hogy szöveg, vagy zene megváltoztatásáról van szó.

E mellett a felhasznált zene, illetve szöveg szerzőjének az engedélyét is meg kell szerezni a felhasználáshoz, amennyiben azok a felhasználáskor szerzői jogi védelem alatt állnak.

Végezetül jelezzük, hogy a Youtube-on való megjelenéssel kapcsolatos jogviták esetében nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy melyik ország joga az irányadó.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.
Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Tájékoztatási és Innovációtámogatási Főosztály


(2017.12.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben az Ön által vezetett blog tartalmának tulajdona kérdésében érdeklődött.

Elöljáróban engedje meg, hogy tájékoztassuk a szerzői jogi oltalom keletkezésének feltételeiről. Szerzői jogi védelem illet az irodalom, a művészet és a tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A művet megalkotó személyt (a szerzőt) a mű létrejöttétől kezdődően automatikusan, a törvény erejénél fogva megilleti a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok) összessége. [Szjt. 1. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései; Szjt. 9. § (1)].

Az Szjt. 4. § kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdődően szerzői jogok illetik meg, melyek lehetnek személyi és vagyoni jogok. Az Szjt. 9. § (3) bekezdése szerint a vagyoni jogok (öröklés, szoftverek, adatbázis, a munkaviszonyban alkotott művek valamint a reklámozás céljára megalkotott művek kivételével) nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. Ennek alapján tehát az Ön által alkotott művek továbbra is az Ön tulajdonát képezik, arra vonatkozóan más személynek tulajdoni igénye nem állhat fenn.

A szerzői vagyoni jog gyakorlásának rendeltetésszerű módja azonban felhasználási szerződés kötése, mely alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A blogokon található szerzői jog által védett tartalmak képezhetik ilyen jellegű felhasználási szerződés tárgyát. A legtöbb esetben a felhasználási feltételek részeként a szerző ingyenes, nem kizárólagos felhasználást enged a blog üzemeltetőjének a művei felhasználására, amely a tartalom törlése után is fennállhat. Tekintettel arra, hogy ezek a rendelkezések blogfelületenként és üzemeltetőnként eltérhetnek, valamint, hogy kérdésében nem jelölte meg az Ön által használt felületet, az Önre érvényes felhasználási feltételekre vonatkozóan pontos tájékoztatást nyújtani nem tudunk, ez amúgy sem tartozik a hivatal feladat és hatáskörébe. A blog felhasználási szabályzatával javasoljuk szerzői jogban jártas ügyvéd felkeresését.

A fizetés ellenében igénybe vett szolgáltatásból történő kizárás problémájának álláspontunk szerint nincs releváns szerzői jogi vonatkozása, ezzel kapcsolatban az általános polgári jogi szabályok adhatnak útmutatást.


Üdvözlettel,

Szerzői Jogi Főosztály


(2017.12.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentiket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogi védelem a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és a törvény erejénél fogva fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

Az előzőek értelmében a szerzői művek felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése].

Az Szt. 35. § (1) bekezdése alapján természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)–d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.

Amennyiben a felhasználás megfelel az Szt. 35. §-ában foglaltaknak, a felhasználás a szerző engedélye nélkül is jogszerű. Ehhez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmet.

A magáncél szűken értelmezendő, tehát e körbe tartozik a saját és családi, valamint a szűk körű baráti kör részére történő másolás. Így például a mű honlapra vagy közösségi oldalakra történő kitétele nem esik ebbe a körbe.

A másolatkészítés közvetve sem szolgálhatja a jövedelemszerzést. Ezért ha a felhasználás üzleti célt szolgál, nem felel meg a szabad felhasználás követelményének.

Kizárt a szabad felhasználásból az az eset is, ha valaki mással készíttet másolatot számítógépen vagy elektronikus hordozóra.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy a tervezett felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges-e.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.11.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben magyar vagy európai szabadalmi bejelentés költségeiről érdeklődik, amivel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

Magyarország vonatkozásában a szabadalom megadására irányuló eljárás során a bejelentéskor bejelentési és kutatási díjat, az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor vizsgálati díjat és a szabadalom megadása esetén megadási díjat kell fizetni, továbbá közzététel után évente kell fenntartási díjat fizetni. Az eljárás során fizetendő, illetve fenntartási díjak megtalálhatók honlapunkon az alábbi címen: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak.

A táblázatban látni fogja, hogy ha a bejelentők azonosak a feltalálókkal, a fenntartási díjak felét, a többi fentebb említett díj egynegyedét kell megfizetni.

E mellett jelezzük, hogy a leírás és igénypontok szakszerű elkészítéséhez célszerű szabadalmi ügyvivő segítségét igénybe venni, ami szintén költséget jelent, de az ügyvivők díjairól nem rendelkezünk hivatalos információval. Az ügyvivők, és ügyvivői irodák névjegyzése a http://www.szabadalmikamara.hu/ internetes oldalon érhető el.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) vonatkozásában a szabadalom megadására irányuló eljárás során a bejelentéskor bejelentési, megjelölési és kutatási díjat, az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem benyújtásakor vizsgálati díjat és a szabadalom megadása esetén megadási díjat, továbbá a harmadik évtől évente fenntartási díjat kell fizetni. Az eljárás során fizetendő, illetve fenntartási díjak megtalálhatók az EPO honlapján az alábbi címen http://www.epo.org/applying/forms-fees/fees.html.

Az európai szabadalom vonatkozásában felmerülő további költségek tényleges összegéről nem tudunk tájékoztatás adni, csupán jelezni tudjuk, hogy melyek ezek a költségek:

- az európai szabadalmi bejelentés tagországokban történő honosításával kapcsolatos díjak (az összegek a tagországok honlapján ellenőrizhetők: http://www.sztnh.gov.hu/url/ipvint/ipvint1.html);
- fordítási díjak - az európai szabadalmi bejelentést, és a további beadványokat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a hivatalos nyelvek (angol, német, francia) valamelyikén, az európai szabadalom tagországokban való érvényesítéséhez (honosításához) a beadványokat jellemzően az adott ország hivatalos nyelvén kell benyújtani;
- a szabadalmi ügyvivők díja - a folyamatok összetettsége, és az idegen nyelvűség miatt mind az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás, mind a honosítás során célszerű európai, illetve az adott országban működő szabadalmi ügyvivő igénybe vétele akkor is, ha jogszabály ezt nem írja elő.

A http://www.epo.org/applying/online-services/representatives.html internetes oldalon elérhető az európai szabadalmi ügyvivők névjegyzéke, a névjegyzék a képviselő nemzetisége szerint szűkíthető.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak. Elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas#2

Tisztelettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.11.21)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Martina!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a kérdés olyannyira általános, hogy csak néhány támpontot tudunk adni, és javasoljuk, hogy keresse meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Ügyfélszolgálatát személyesen vagy telefonon részletes tájékoztatásért.

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások (termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba.
A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik, és a jogokkal kapcsolatban (az adott találmány vagy formatervezési minta oltalom alatt áll-e, ki a jogosult, az oltalom fennáll-e...) a megfelelő adatbázisokban lehet tájékozódni. Mivel az adott esetben vélhetően bármelyik oltalmi forma felmerülhet, és ennek megfelelően a releváns információ feltárásához sem egyértelmű, mely adatbázisok jöhetnek szóba, részletekbe e tekintetben most nem bocsátkozunk.

E mellett - mivel az érdeklődése kitér az önkéntes műnyilvántartásba vételre is - röviden a szerzői jogról is tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi - beleértve a szoftvereket -, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer ....nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, azaz a szerzői jog a formába öntött művet védi, az alkalmazás mögött álló elv, elgondolás, eljárás védelmére nem alkalmas.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben lehet a szerző segítségére, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. A szolgáltatás során nem kerül vizsgálatra az adott, nyilvántartásba vetetni kívánt tartalom (sem az, hogy már létezik-e), csupán az kerül feltüntetésre a nyilvántartásban, hogy a bejelentésre mikor került sor, ki az, aki a művet sajátjának elismerte, illetve a művel kapcsolatos egyes adatok.

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál.

(A szolgáltatás részletei elérhetőek a: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon)

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai várják a jelentkezését elsősorban telefonon vagy személyesen, mert így mód nyílik arra, hogy a releváns adatbázisokban való tájékoztatáshoz segítséget nyújtsunk.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.11.20)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Szilágyi Attila!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyben - ha jól értettük - irodalmi alkotások népszerűsítésére szolgáló módszer jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.


A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf oldalon).

A fentieket előrebocsátva a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (a szabadalom műszaki színvonalát el nem érő szerkezeti megoldások esetén a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

Az Ön által néhány szóban ismertetett elgondolás védelmére a fenti oltalmi formák vélhetően nem alkalmasak. Amennyiben a megoldás részleteinek ismeretében mégis úgy ítéli, hogy valamelyik oltalmi forma szóba jöhet, kérésére arról részletes tájékoztatást adunk.

A fentieken túl az iparjogvédelem körébe tartozik a védjegyoltalom.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma. Egy oktatási, vagy egy alkotásokat népszerűsítő módszer elnevezése védjegyoltalommal védhető, ugyanakkor jelezzük, hogy a védjegy nem védi azt a szolgáltatást vagy árut, amellyel kapcsolatban használják, "csupán" arra szolgál, hogy a fogyasztók tájékoztatását elősegítse. Védjegyoltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek grafikailag ábrázolhatók, megkülönböztetésre alkalmasak, valamint a lajstromozásukkal szemben nem állnak fenn kizáró okok.


A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Megjegyzendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

Az előzőek alapján egy vállalatirányítási rendszer védelmére a szerzői jog vélhetően nem alkalmas, ugyanakkor a rendszer leképezésére szolgáló szoftver az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése c) pontja értelmében a szerzői jogi védelem hatálya alá tartozik.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Végezetül jelezzük, hogy a irodalmi alkotások népszerűsítésére szolgáló módszerhez esetleg kapcsolódhat olyan "speciális ismeret", amely jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolás védelmére milyen jogi eszközök jöhetnek szóba.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

www.sztnh.gov.hu
(2017.11.10)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban. Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-a szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik.

A rövid ismertetése alapján nem egyértelmű, mire vonatkozik a "könyv ötlete", de mivel az üzenet végefelé úgy fogalmaz, hogy „a kiado kiadott egy temaban, formaban az eredeti ajanlatommal megegyezo konyvet”, így az ötletet ebben a körben értelmezzük, és a tájékoztatásunk is erre korlátozódik.

Egy könyv megjelenési formája, de elsősorban az azon, és abban látható grafikai, illetve szöveges elemek szerzői jogi védelem alatt állhatnak.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az Tisztelt alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A szerzői jog a formába öntött művet védi, így egy könyv témájának, vagy a megjelenésére vonatkozó ötletnek a védelmére vélhetően nem alkalmas.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, így a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha egy jogsértéssel kapcsolatos ügyben állást foglalna, vagy tanácsot adna.

Mindazonáltal tájékoztatjuk, hogy egy bírósági eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

Végezetül jelezzük, hogy egy "speciális ismeret", "know-how" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el. Ezért az ilyen jellegű ismeretek átadása előtt célszerű titoktartási szerződést kötni az érdeklődővel.

Amennyiben az "ötlet" lényege az említett könyv megjelenésével nyilvánosságra jutott, a fenti jogszabály alapján a jogi védelem már nem áll fenn.

Amennyiben a nyilvánosságra jutás jogsértés eredménye, a vitás kérdés rendezése bírósági útra tartozik.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (http://www.szabadalmikamara.hu/ ), illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ) honlapján éri el.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat



(2017.11.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenek előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

A fentieket előre bocsátva jelezzük, hogy a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(Az Szjt. internetes elérhetősége: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény .)

A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, beleértve a szakirodalmi és tudományos műveket, filmeket [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [16. § (1) bek.].

Az előzőek alapján az Ön által készített fordítás – amennyiben megfelel a fenti követelményeknek - szerzői jogi védelem alatt állhat, ezért a felhasználása főszabályként az Ön engedélyéhez kötött.

Ugyanakkor a fordítással kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmét.
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás többek között a mű fordítása, és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. § ]. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §].

Mivel vélhetően külföldön nyilvánosságra jutott művekről van szó jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].
Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

Annak eldöntése, hogy az Szjt. hatálya valamely - először külföldön nyilvánosságra jutott - műre kiterjed-e, minden körülmény (eredeti szerző neve, fordítás esetén a fordító neve, lakóhelye, állampolgársága, hol jutott először nyilvánosságra a mű, stb) ismeretén alapuló szakjogászi feladat.

Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatásunkra.
A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata (a hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ ).


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.10.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Érdeklődésére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ( http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421,%20http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196105.323703 továbbiakban: Szjt.) alapján a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az Szjt 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azzal a kikötéssel, hogy az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és a szerző életében és halálától számított hetven éven át áll fenn [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (például az, hogy a művet megilleti-e a szerzői jogi védelem) az Szjt. alapján bírói útra tartozik.

Jelezzük továbbá, hogy a doménnevek regisztrációja kívül esik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörén, az a domén regisztrátorok (http://www.domain.hu/domain/) feladatkörébe tartozik.

A jelzett oldalon elérhető információk alapján tájékoztatjuk, hogy a domain-igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat ( http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.html) keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát stb.) ne sértse.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de ki kell emelnünk, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ ; http://www.magyarugyvedikamara.hu/ éri el.

Üdvözlettel,

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html



(2017.10.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Nagy Rozália!

Alábbi, pályázatra benyújtott mesék védelmével kapcsolatos kérdésére a szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következokrol tájékoztatjuk.
(Az Szjt. hatályos változatának elérhetosége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.)

Az Szjt. hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és muvészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése]. A szerzoi jogi védelem a mu létrejöttétol kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, a védelem keletkezése semmiféle elozetes eljárást nem igényel [Szjt. 9.§ (1)]. Innentol kezdve tehát a szerzoi jogok felett a szerzo rendelkezik, o jogosult meghatározni, hogy ki, és milyen feltételek mellett használhatja fel az alkotást [Szjt. 16.§ (1)]. Ilyen feltételek lehetnek többek között a felhasználás idobeli -, területi hatálya, módja, vagy kizárólagossága [Szjt. 42-56. §].

A felhasználási szerzodés keretében kerül tisztázásra, hogy a szerzo a felhasználó mellett jogosult-e a továbbiakban felhasználni az alkotását, illetve, hogy adhat-e további személy részére felhasználási engedélyt. [Szjt. 43.§]

Ezt a megállapodást nevezik felhasználási szerzodésnek, melyet érvényesen csak írásban köthetnek meg a felek. [Szjt. 45.§ (1)]. Az írásba foglalás elmaradása a felhasználási szerzodés semmisségét eredményezi. Ebbol a kötelezo eloírásból következik, hogy írásban kötött felhasználási szerzodés hiányában nem keletkezhet érvényesen felhasználási jogosultság.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az irodalmi mu szerzoje nem mondhat le szerzoi jogáról, kizárólag felhasználási engedélyt adhat [Szjt. 9.§ (2)-(3) és (6)]. Ez a szabály a szerzo fokozott védelmét szolgálja.

A pályázatra beadott muvek esetében (is) a pályázat kiírója, és a szerzo között létrejött megállapodás az irányadó a szerzo által beküldött muvek felhasználására vonatkozóan. Ennek hiányában tehát érvényes felhasználási engedély nem keletkezhet. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy kiírt pályázaton való részvétel bizonyos kötelezettségeket keletkeztet a pályázó oldalán. Ilyen esetben a pályázat kiírója igényt tarthat bizonyos felhasználási módokra. Ilyenkor, ha nincs írásban kötött megállapodás és a pályázat kiírója mégis megkezdi a felhasználást, a jogvita rendezése bírói útra tartozik.

Vita esetén annak az eldöntése, hogy adott alkotás (pl. mese) szerzoi munek tekintheto-e, és a szerzoi jogi védelem kit illet, szintén a bíróság hatáskörébe tartozik.

Végezetül felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fenti tájékoztatás az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatának értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás célját szolgálja, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelheto.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetosége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselo feladata (megjegyezzük, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/ adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni).


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat


(2017.10.16)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amellyel kapcsolatban jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és ennek megfelelően nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

A megkeresésével kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) értelmében a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és a törvény erejénél fogva fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A jogi védelem tehát minden alakszerűség nélkül keletkezik, a védelemhez nem kell és nem is lehet „levédetni” a szerzői műveket.

Ugyanakkor egy jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a művét önkéntes műnyilvántartásba veteti az SZTNH-nál.

Az önkéntes műnyilvántartás jelentősége a szerzői jogi törvényben foglalt ún. szerzőségi vélelem okán bír jelentőséggel. Ennek lényege az, hogy a törvény [94/B. §-ának (1) bekezdése] szerint bár alapvetően „az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.”, de amennyiben a név feltüntetésére nem kerül sor, akkor azt kell az ellenkező bizonyításának hiányában a mű szerzőjének tekinteni, aki a művet az SZTNH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja.

A szerzői művek önkéntes műnyilvántartásba vételéről részletes tájékoztatót talál a honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon.

További kérdések esetén ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy telefonon is állunk szíves rendelkezésére.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.10.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Martina!

Köszönettel fogadtuk a kirakós játék jogi védelmére vonatkozó érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban. Hivatal) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-a szerint nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a Hivatal hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik (az Szt. elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/jogforras/1995_xxxiii_szt_20150301.pdf).

A fentieket előrebocsátva a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.

A szellemi alkotások jogi védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak az alábbiak szerint.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások (termék, berendezés, eljárás, alkalmazás) jogi védelmére a szabadalmi oltalom jöhet szóba. A megoldás új, ha sehol a világon, semmilyen módon nem jutott nyilvánosságra, és feltalálói lépésen alapul, ha a nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára nem kézenfekvő.

A szabadalmazható találmány műszaki színvonalát el nem érő, új és feltalálói lépésen alapuló szerkezeti megoldások esetében a használatiminta-oltalom lehet a megfelelő oltalmi forma.
A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

Egy gazdasági tevékenység körében használt megjelölés, pl. a játék neve védjegyoltalommal védhető, de hangsúlyoznunk kell, hogy a védjegy nem védi azt a terméket, amellyel kapcsolatban használják, csupán arra szolgál, hogy a fogyasztók azonosíthassák, illetve más hasonló termékektől megkülönböztethessék azt.

Ezeknek az oltalmi formáknak az esetében a jogi védelem külön kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik.

A tapasztalatok alapján egy mágneses kirakós játék valószerűtlen, hogy megfelel feltaláló tevékenység követelményének. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy feltalálói lépésen alapul, ami alapján a használatiminta-oltalom esetleg szóba jöhet, de az anyag megváltoztatása ritkán eredményes oltalomképes megoldást. A játék egyes elemeinek alakja, felületeinek mintázata elképzelhető, hogy formatervezésiminta-oltalommal védhető.

E mellett a játék grafikai, illetve szöveges elemei szerzői jogi védelem alatt állhatnak.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)]. A szerzői jogi védelem – az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az Szjt. 1. § (6) bekezdése alapján ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így a szerzői jogi a játék menetének, lépéseinek, elvének a védelmére nem alkalmas.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az Ön által kitalált játék, illetve annak valamely eleme hogyan védhető.

Amennyiben valamelyik jogi védelmi lehetőséggel kapcsolatban további információt szeretne, az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat


(2017.10.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-ában meghatározott feladatokra terjed ki. Ennek megfelelően a Hivatal egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet, termékek, szerzői művek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben szakvéleményt nem adhat, állást nem foglalhat.

A hivatkozott jogszabályi hely értelmében a Hivatal feladat- és hatásköre a szellemi tulajdon területén jellemzően a jogok engedélyezésével, fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokra, valamint az ezekre vonatkozó általános tájékoztatásra terjed ki.

A fentieket előrebocsátva kézműves termékek jogi védelmével kapcsolatosan a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Valamely termék külső megjelenésének a jogi védelmére az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a formatervezésiminta-oltalom jöhet szóba.

A formatervezésiminta-oltalom a termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére alkalmas oltalmi forma.

Az oltalom kérelemre, hatósági eljárás eredményeképpen keletkezik. Feltétele, hogy bejelentésekor a minta új, és egyéni jellegű legyen. Az eljárás menetéről, illetve a vonatkozó jogszabályokról a http://www.sztnh.gov.hu/hu/dizajn oldalunkról elindulva tájékozódhat. Az oltalom külön kérelemre keletkezik, és az oltalmi idő 5 év, amely négyszer további 5-5 évre megújítható.

A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására.

A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.

A minta jogosulatlan hasznosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra, a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti, pl. ipari tervezőművészeti alkotásokat védi.

A védelem - az formatervezésiminta-oltalomtól eltérően - automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vetessék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik (beleértve azt is, hogy valamely mű szerzői jogi védelem alatt áll-e).

Egy bírósági jogvita esetén a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba vetette a Hivatalnál. A szolgáltatással kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, "csupán" bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg hogy azt a szerző a magáénak elismerte. Az eljárás részleteit áttekintheti a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas internetes oldalon.

Azzal kapcsolatban, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén a sértett milyen lépéseket tehet a jogai védelmében, figyelmébe ajánljuk a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapjának http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/ oldalát, ahol a lehetőségekkel kapcsolatban részletes tájékoztatást talál.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Ügyfélszolgálat

(2017.10.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbi megkeresésére, amelyben saját minták pólókra nyomtatása mellett híres logók és feliratok felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése].

Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.

Az Szjt. említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti logó, (illetve bizonyos esetekben az adott mű címének) felhasználásához a szerző engedélye szükséges.

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy az egyes megjelölések (logók, feliratok, nevek, stb.) védjegyoltalom, a logók formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak.

Érvényes védjegy-, illetve formatervezési mintaoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.

Megjegyezzük, hogy a TMview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Egy gyors szűrés alapján a TMview adatbázisából például látható, hogy a "Superman", valamint "Batman" nevekre keresve több védjegy is létezik. A védjegyek jogtulajdonosa az adatbázis alapján a DC COMICS. (Honlapjukon / http://www.dccomics.com/ / a felhasználásokkal kapcsolatos információk - „Terms of use” - is elérhetők.)

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala




(2017.10.04)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Előrebocsátva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-a szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, hatásköre alapján a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, ezen belül is védjegyjogi ( http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf ) vonatkozásaira korlátozódóan a következőkről tájékoztatjuk.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (logók, nevek, szókapcsolatok, szlogenek, ábrák vagy egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére a védjegyoltalom szolgál.

Fontos kiemelni, hogy a védjegy nem védi azokat a termékeket (szolgáltatásokat/árukat), amelyek vonatkozásában az oltalmat igényelték rá, hanem - árujelzőként - megkülönbözteti azokat a többi piacon lévő hasonló szolgáltatástól/árutól.

A lajstromozott védjegy jogosultjának - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólagosan használja, illetve, hogy a használatára másnak engedélyt adjon.

A Magyarországon szerzett nemzeti védjegyoltalom hatálya tehát Magyarországra terjed ki, annak alapján külföldi használattal szemben nem lehet fellépni.

A levelében említett azon kérdésrészt, hogy "ugyanazt a terméket ... azonos tartalommal védjegyeztetheti-e más külföldi piacon" célszerű lenne tovább pontosítani. Ezért, illetve az esetleges további általános kérdésekkel érdemes Ügyfélszolgálatunkhoz fordulnia, ahol személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állunk.

Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy iparjogvédelmi ügyekben szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) iparjogvédelmi területen jártas szakemberek feladata (a szabadalmi ügyvivők és ügyvivői irodák jegyzéke a http://www.szabadalmikamara.hu/ oldalon, az ügyvédek névjegyzéke a http://www.magyarugyvedikamara.hu oldalon érhető el).


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu

(2017.10.04)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésére, amelyben örökös/leszármazott nélkül elhalálozott szerző műveinek felhasználása iránt érdeklődik, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései alapján a következőkről tájékoztatjuk.

(Az Szjt. hatályos változatának elérhetősége: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.)

Az Szjt. hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése]. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

Mivel a szerzői jogi védelem nem csak a szerző életében, hanem a halálát követően is fennáll, a szerző leszármazói is részesülhetnek azokból a jövedelmekből, amelyek az örökhagyó szerző műve felhasználása révén keletkeznek.

A szerző halála esetén tehát a vagyoni jogok örökölhetők; az engedélyezési jog gyakorlása, illetve a jogdíj beszedése a jogutódot illeti meg.

Az öröklés törvényen, vagy végrendeleten alapulhat. Az általános szabályok szerint a végrendelet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. évi törvény (Ptk.) 7:3 §-ának (1) és (2) kebezdése].

A törvényes öröklés általános rendjét a Ptk. 7:55-7:66 §-ai szabályozzák. Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös, ilyenkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy megbízottja, irodalmi művek esetében a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökség jár el.

Az előzőeket összegezve amennyiben a szerző törvényes örökös nélkül halálozott el, de végrendeletben rendelkezett a művei szerzői jogait illetően, a jogosult a végrendeleti kedvezményezett. Ha a szerző érvényes végrendeletet sem hagyott hátra, a műveivel kapcsolatos szerzői jogokat vélhetően a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökség gyakorolja.

A jogutódok felkutatásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – felhatalmazás hiányában – nem tud közreműködni, de javasoljuk, hogy a kutatást kezdje a szerző utolsó lakhelye szerint illetékes Közjegyzői Irodában, vagy a HoFra Szinházi es Irodalmi Ügynökségnél (elérhetősége: http://hofra.hu/ ).

Amennyiben a szerzői jogosult (akár az állam, akár más) ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, van lehetőség arra, hogy az SZTNH adjon engedélyt az ilyen "árva" művek felhasználására. Erről bővebb tájékoztatást itt találhat: https://www.sztnh.gov.hu/en/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Üdvözlettel,

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
(2017.09.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet, így hivatalos állásfoglalás vagy szakvélemény kiadására nincsen lehetőség. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

A szerzői jogi oltalom alatt álló mű [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések] egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen módon, anyagi vagy nem anyagi formában történő felhasználása a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. § (1) bek.] – hacsak nem tartozik a szabad felhasználás eseteinek körébe (Szjt. 33-41. §). A felhasználás jogosulatlan, amennyiben engedély nélkül került rá sor, illetve ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet [Szjt. 16. § (6) bek.].

Az Szjt. 16. § (7) bekezdése alapján a felhasználó valóban köteles a szerzőt vagy adott esetben a közös jogkezelőt tájékoztatni a felhasználás módjáról és mértékéről, ha az Szjt. vagy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Kjkt.) másként nem rendelkezik. Habár a felhasználási szerződés érvényes lehet a felhasználási mód és mérték pontos meghatározása nélkül is [Szjt. 43. § (5) bek.], a felhasználó legkésőbb a szerző, annak jogutódja vagy adott esetben a közös jogkezelő szervezet kérésére köteles ezekről nyilatkozni.

Mindemellett vannak bizonyos felhasználási módok, amelyek engedélyezését a törvény a szerződésben való kifejezett kikötéssel teszi csak lehetővé; ezek: az átdolgozás, többszörözés engedélyezése esetén a mű kép- vagy hangfelvételen való rögzítése, számítógéppel vagy elektronikus hordozóra való másolása, terjesztés engedélyezése esetén a műpéldányok forgalomba hozatal céljából való behozatala az országba (Szjt. 47. §).

Jogsértés esetén a szerző a jogsértővel szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértéstől,
- követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt,
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, teljesítésében résztvevőkről,
- követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
- a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását, a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból visszahívását, végleges kivonását, megsemmisítését [Szjt. 94. § (1) bek.],
- a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet [Szjt. 94. §(2) bek.].

Ezen túlmenően a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) büntetőjogi jogkövetkezményt is tartalmaz a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozóan, melynek feltétele, hogy a jogsértés vagyoni hátrányt okozzon (Btk. 385. §).

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, és fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.09.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben szerzői jogi védelemben részesülő zeneművek nyilvántartása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezésein alapulnak, amelyeknek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196105.323703

Elöljáróban fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a szerzői jogok a mű létrejöttével keletkeznek, így azokhoz semmilyen bejegyzés, nyilvántartásba vétel, vagy egyéb „levédetés” nem szükséges [Szjt. 9. § (1) bekezdés]. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (továbbiakban: ARTISJUS) és a hozzá hasonló, úgynevezett közös jogkezelő szervezetek feladata a szerzők, és egyéb szerzői jogosultak [pl.: a szerzők örökösei, Szjt. 9. § (5) bekezdés] képviselete műveik olyan, jogszabály, vagy a szerzők többsége által meghatározott (jellemzően tömeges) felhasználási módokkal összefüggésben, amely esetben a szerzők egyéni szerződéses engedélyadás útján nem tudják szerzői jogaikat érvényesíteni. A közös jogkezelők így a szerzők, vagy jogszabály felhatalmazása alapján jogosultak egyes felhasználási módok kapcsán a szerzők nevében a szerző műveinek felhasználására engedélyt adni, és a felhasználásért a szerző javára jogdíjat beszedni [Kjkt. 4. § 7. pont].

Egyes közös jogkezelők felhatalmazást kaphatnak meghatározott műtípusok és meghatározott felhasználási módok vonatkozásában úgynevezett kiterjesztett hatállyal végezni a közös jogkezelést [Kjkt. 17. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben az adott műtípus adott felhasználása vonatkozásában (egy-két kivétellel) kizárólag az arra felhatalmazott közös jogkezelő adhat engedélyt, olyan szerzők művei vonatkozásában is, amelyek nem tagjai, vagy megbízói, ugyanakkor kötelessége ismegkísérelni a felkutatását ezeknek a szerzőknek, és részükre - műveik felhasználásának engedélyezése után beszedett - jogdíjat megfizetni. Ilyen kiterjesztett hatályú közös jogkezelési tevékenységet folytat például az ARTISJUS zeneművek nyilvános előadása vonatkozásában, a zeneszerzők javára.

A felhasználók a díjfizetésen túl az egyes művek felhasználása után kötelesek a felhasznált művekről kellő információt közölni (mű címe, szerzője, egyéb azonosító adatok), amely alapján az általuk kifizetett jogdíjat a közös jogkezelő eljuttathatja a szerzőhöz, jogosulthoz. Az így rendelkezésre bocsátott információkon kívül egyéb információkkal csak akkor rendelkezik a közös jogkezelő az egyes művekről, ha arról a szerzők tájékoztatják. Magukkal a művekkel, azok kivonatával, másolatával a közös jogkezelő jellemzően nem rendelkezik, arról csupán a felhasználók, esetleg a szerzők által nyújtott és saját maga által nyilvántartott információkkal bír.

Az ARTISJUS Alapszabályában rendelkezik a tagok részére előírt kötelezettségekről. Ez alapján a szerző – többek közt – köteles a műveit az egyesületnek bejelenteni.

A Kjkt. 48.§-a szerint az ARTISJUS köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról. Az ARTISJUS fő tevékenysége nem az adatszolgáltatás, csupán működése kapcsán rendelkezik adatokkal a jogosultról és a művekről, és előfordul, hogy ezek az adatok nem naprakészek (pl. évekig, évtizedekig nem használják fel a művét, ezért jogosultkutatási kötelezettsége sem támad).

A fentiekből látszik, hogy bár fordulhat a díjfizetést megalapozó művekkel kapcsolatos, adatigénylési kérdéssel az ARTISJUS-hoz, ezeket az adatokat nem köteles a közös jogkezelő nyilvántartani, műpéldánnyal pedig jellemzően nem rendelkeznek. Az ARTISJUS vezet egyfajta önkéntes műnyilvántartást, és abban, vagy a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?panel=Y) esetleg fellelhetők a keresett szerző művei, továbbá javasoljuk, hogy érdeklődjön az ARTISJUS ügyfélszolgálatán.


Üdvözlettel,

dr. Csősz Gergely
szerzői jogi ügyintéző
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Hatósági Osztály


(2017.09.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet, így hivatalos állásfoglalás vagy szakvélemény kiadására nincsen lehetőség. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1. § (3) bekezdés első mondata]. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése példálózó jelleggel sorol fel olyan műtípusokat, amelyek védelem alá esnek.

A szerzőt megillető jogok egyfelől személyhez fűződő jogokból, másfelől vagyoni jogokból állnak. Az Szjt. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőt megilleti a neve feltüntetésének joga, ennek elmaradása a szerző személyhez fűződő jogainak megsértését eredményezné. Emellett irányadóak a névfeltüntetés általános szabályai, tehát ha például irodalmi mű előadásáról van szó, mondja be a szerző nevét és a mű címét, ha zenemű, ugyanezeket valamiképpen jelölje a rögzített felvételen. A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályként pedig az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Az Szjt. meghatároz azonban a szabad felhasználás körébe tartozó eseteket, amely eseteknél az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése alapján „a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges”. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy az előadás (vagyis az Ön által végzett felhasználás) jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és az csakis magánhasználat céljából történik, illetve alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen kerül sor rá. Fontos kiemelnünk azt a további követelményt, hogy az Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit, valamint meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Abban az esetben rögzíthető az előadás, ha a szabad felhasználás feltételei továbbra is fennállnak, vagyis, hogy az előadás rögzítése csakis magánhasználat céljára történik, valamint jövedelme sem származik belőle.

Összegezve a fentieket, elmondható, hogy mindaddig, amíg a mű előadása zárt körben történik (vagyis a nyilvánosság számára nem megtekinthető, és közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját), valamint a rögzítése kifejezetten magánhasználat céljára történik (vagyis a nyilvánosság számára nem lesz elérhető a rögzített mű, és az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját), addig az Ön által említett két felhasználási mód a szabad felhasználás körébe tartozhat. Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy amennyiben a felhasználások során nem felel meg a szabad felhasználás valamely fent említett követelményének az előadás vagy a rögzítés kapcsán, úgy felhasználási tevékenysége engedélyköteles, amely engedélyt az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerző – vagy a szerzőt egyes vagyoni jogai tekintetében képviselő közös jogkezelő szervezet – adhat Önnek felhasználási szerződés keretein belül.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, és fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.09.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésére, amelyben saját készítésű természetfotók felhasználásával kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf (Szt.) 115/G §-át.)

A fentieket előrebocsátva a A http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes megvilágítás, színhatás, stb), vagy a felvételhez választott beállításból.

Az előzőeket összegezve, amennyiben a fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg fennáll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Ha az Szjt. másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes [Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése].

A szerzői jogok megsértésével, illetve szerzőt megillető díjazással kapcsolatos vitás kérdések rendezése bírósági útra tartozik.

A jogérvényesítés lehetőségeiről bővebben a http://www.hamisitasellen.hu/vallalkozasoknak/milyen-jogi-lepeseket-tehet-a-hamisitoval-szemben/ internetes oldalon tájékozódhat.

Végezetül jelezzük, hogy már nyilvánosságra jutott fotók esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.

Amennyiben szeretné, hogy a fotóinak a másodlagos felhasználására a Hungart ne adhasson engedélyt, az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kell tennie.

(Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)


Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu



(2017.09.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Az alábbi megkeresésére, amelyben Superman logójaként ismert "S" betű módosított formában történő felhasználása iránt érdeklődik, a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető a szerzői jogi védelmi idő fennállta alatt [Szjt. 16. § (1) bekezdése]. Az Szjt. 16.§-ának (2) bekezdése szerint „a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is”. A cím tehát önállóan is lehet szerzői jogi védelem tárgya, azonban az egyéni, eredeti jelleg fennállása a címre való tekintettel is követelmény, ezért csak a sajátos címekre terjeszti ki az Szjt. az oltalmat.

Említi, hogy a Superman logójaként ismert S betű színeit szeretné módosítani, illetve szöveget s szeretne elhelyezni benne, ezért a következőkre hívjuk fel a figyelmét.

A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].
Az átdolgozás a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, nem esik a közös jogkezelés körébe, így átdolgozás esetén az eredeti mű szerzőjének előzetes engedélyét célszerű megszerezni.

Ha az Ön által készített logóban az eredeti mű bárki által könnyen felismerhető (pl. a formák, díszítő elemek azonossága, vagy hasonlósága alapján), akkor csak származékos, az eredeti művel kapcsolatban álló átdolgozásról lehet szó.

Az átdolgozás esetében fontos kiemelni, hogy ha engedély nélkül végzi valaki, az nem csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fűződő jogait is sértheti.

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti logó felhasználásához a szerző engedélye szükséges.

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy a szóban forgó logó védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhat.

Érvényes formatervezési minta-, illetve védjegyoltalom esetén a hasznosítás (a szerzői jogi védelemhez hasonlóan) kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

(Egy gyors szűrés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának E-kutatás adatbázisában a 157449 lajstromszámú S ábrás megjelölés Magyarország területén nemzeti védjegyoltalom alatt áll. A védjegy jogtulajdonosa a nyilvántartásunk alapján a DC COMICS (New York állam törvényei szerint működő vállalat); New York, New York 1700 Broadway 10019 (US)).

Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a védjegy jogosultja az ellen is felléphet, aki az engedélye nélkül - abban az országban, vagy régióban ahová a védjegyoltalom kiterjed -, a gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt (védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény / 12. §. (2) bekezdés).

Tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) és az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/ ) adatbázisokban önállóan kutathatók.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2017.09.15)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) érkezett megkeresését, amelyben autóbiztonsági fejlesztései levédetéséről érdeklődik, amivel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk.

A kidolgozott műszaki megoldások, azaz találmányok oltalmára a szabadalmi oltalom, illetve a használati mintaoltalom szolgál. Ezen oltalmi formákról részletes ismertetést honlapunkon (http://www.sztnh.gov.hu/hu) talál.

A szabadalmazható találmányokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a találmány világviszonylatban új legyen és feltalálói tevékenységen alapuljon, azaz a korábban nyilvánosságra jutott megoldások alapján szakember számára ne legyen nyilvánvaló, míg a használati minta esetében ezek a követelmények némileg enyhébbek. E mellett mindkét oltalmi forma esetén követelmény az ipari alkalmazhatóság, azaz, hogy a találmány az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható legyen.

Az említett oltalmi formák esetében a jogi védelmet jellemzően országonként kell megszerezni. Magyarország vonatkozásban oltalmat a Hivatalhoz benyújtott szabályszerű bejelentéssel kérhet, amely bejelentési kérelemből, leírásból, igénypontokból, kivonatból és szükség esetén rajzokból áll.

A Hivatal kizárólag szöveges ismertetés, és az ahhoz kapcsolódó rajzok formájában tudja fogadni a bejelentést, a bejelentésnek nem feltétele, hogy legyen működőképes prototípus.

A bejelentésben oly mértékben kell ismertetni a találmányt, hogy szakember a leírás és a rajzok alapján azt megvalósíthassa, de prototípus elkészítése nem szükséges. A részletes követelményekre vonatkozó információkat talál honlapunkon a: http://www.sztnh.gov.hu/szabadalom/nemzeti_ut/ oldalon a szabadalmi oltalomszerzéssel, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/hasznalati-minta/eljaras-menete oldalon a használatiminta-oltalom engedélyezési eljárással kapcsolatosan.

Amennyiben oltalomszerzés céljából bejelentést kíván tenni a Hivatalnál, a szabadalmi, illetve a használati minta bejelentésekhez szükséges űrlapok, a kitöltésükre vonatkozó tájékoztatók, valamint az eljárás során fizetendő díjak megtalálhatók honlapunkon az alábbi címen: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/urlapok-dijak, de jelezzük, hogy ezeken a díjakon felül felmerülhetnek például szabadalmi ügyvivői költségek is, amelyek összegéről nem áll a Hivatal rendelkezésére információ.

Szabadalmi bejelentés előtt mindenképpen tanácsos tájékozódni a találmány tárgykörébe eső nyilvánosságra jutott megoldásokat illetően (technika állása). Erre az Interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben szabadalmi dokumentumok között tájékozódhat. Ilyen pl. hazai vonatkozásban az "E-kutatás" iparjogvédelmi adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), vagy szélesebb körben az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi adatbázisa, az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html) de jeleznünk kell, hogy szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ éri el.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat



(2017.09.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésével kapcsolatban, amelyben filmes karakterek és meseszereplők felhasználásával kapcsolatban érdeklődik mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét , hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal egyedi ügyekben tanácsot nem adhat, így a kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait illetően általánosságban a következő támpontokat adjuk.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások - beleértve a filmes karaktereket, mese figurákat is - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt./ http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasolt a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvétel a termékek hasznosításának megkezdését megelőzően.

Megjegyezzük, hogy filmek esetében a karakterek felhasználásának jogait gyakran a filmstúdió szerzi meg szerződések révén, és a továbbiakban a felhasználás engedélyezésének joga is filmstúdiónál van. Így a szerzői jog jogosultjainak felkutatásában kiindulópont lehet az érintett filmstúdiók, esetleg producerek megkeresése.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó filmes karakterek, mese figurák formatervezésiminta-, illetve védjegyoltalom, neveik védjegyoltalom alatt is állhatnak.

Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki az iparjogvédelmi jogok (védjegy, formatervezési minta) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

Védjegyek, illetve formatervezési minták esetében megemlítendő, hogy a jogkimerülés elve alapján nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék továbbforgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése]. (Itt megjegyzendő, hogy a jogkimerülés ugyanakkor nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.)

Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.

A tárgyban a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.

Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.

További, általános kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)

Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
www.sztnh.gov.hu




(2017.09.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A gazdasági tevékenység során, a különböző termékek azonosítását, illetve megkülönböztetését segítő megjelölések (például nevek, ábrák) jogi oltalmát a védjegy biztosíthatja, a termékek külső jellegzetességének (például a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület) védelmére pedig a formatervezésiminta-oltalom szolgálhat.

A Magyarország területén hatályos - nemzeti és nemzetközi - védjegyek és formatervezési minták az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#) adatbázisban, a Magyarországra is kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták az eSearchplus (https://euipo.europa.eu/eSearch/#advanced/trademarks ) adatbázisban kutathatók.

Megjegyezzük, hogy a Tmview ( https://www.tmdn.org/tmview/welcome ) és Designview (https://www.tmdn.org/tmdsview-web/welcome.html?lang=hu) adatbázisokban - mint másodlagos adatforrásokban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei, illetve nemzeti formatervezési mintái egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Amennyiben a kutatáshoz segítségre van szüksége, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárában (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas ) kollégáink szíves rendelkezésére állnak.

Végezetül tájékoztatjuk, hogy a Magyarország területén érvényes védjegyek vonatkozásában igénybe vehető hivatalunk térítéses védjegykutatási szolgáltatása, amelyről részleteket honlapunkon, a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/vedjegyszolgaltatasok oldalról elindulva talál.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

www.sztnh.gov.hu
(2017.09.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy védjegyek esetében nincsenek éves fenntartási díjak.
A védjegyeljárások esetében bejelentési díjat kell fizetni, Magyarországon a bejelentés napját követő két hónapon belül. A díj befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele. Ha az eljárás oltalommal zárul, annak hatálya - visszamenőlegesen, a bejelentés napjától számított - tíz évig tart.
Igény esetén az oltalom tíz évente, újabb tíz éves időszakokra (kérelemre, és megújítási díj befizetésével) megújítható.

(A bejelentési díj a védjegybejelentésben megadott, Nizzai Osztályozás szerint igényelt osztályok számától függően három osztályig 74 800 Ft, háromnál több osztály esetén, minden további osztály után 32 000 Ft. /díjtáblázat: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf ).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.09.05)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Először is fontos tisztázni a szerzői jogi oltalomban részesített művek körét. Védelem illet minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, amely egyéni, eredeti jelleggel bír, függetlenül minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől és a színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések]. Nem tartoznak azonban a szerzői jog által védett körbe a tények, hírek, ötletek, elvek, elgondolások, eljárások [Szjt. 1. § (4) – (6) bekezdések].

Egy kérdőív összeállításának, a fogalmazásmódnak és az egymásból/egymás után következés rendszerének specialitása mutathat egyéni, eredeti jelleget, és ennek alapján állhat szerzői jogi oltalom alatt, ez viszont a konkrét szövegtől függ. A törvény a mű egészének vagy valamely azonosítható részének felhasználását a szerző kizárólagos jogaként fogalmazza meg, amely tehát engedélyhez kötött [Szjt. 16. § (1) bek.]; e rendelkezés alól azonban eltérést enged bizonyos esetekben, ezeket hívjuk szabad felhasználásnak.

Ebben az esetben a szabad felhasználási módok közül az idézés, illetve az átvétel lehet releváns. A mű részlete szabadon idézhető a forrás és a szerző nevének megjelölésével, amennyiben az átvevő mű maga is szerzői jogi oltalom alá esik, annak jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven [Szjt. 34. § (1) bek.].
Átvétel esetében a mű másik műben való, az idézést meghaladó mértékű felhasználásáról van szó. Ez is engedélykérés nélkül, a forrás és a szerző megjelölése mellett szabadon megtehető, amennyiben irodalmi, zenei mű vagy film részlete, kisebb terjedelmű önálló mű, képzőművészeti, iparművészeti, ipari vagy építészeti alkotás képe, illetve fotóművészeti alkotás átvételére kerül sor, szerzői jogi oltalom alá eső műben, és csakis iskolai oktatási vagy tudományos kutatási célra [Szjt. 34. § (2) bek.]. Jelen esetben a forrásul használni kívánt PhD dolgozat minősülhet irodalmi műnek, így merülhet fel az átvétel is, amennyiben például a kérdőív kérdéseinek többségét vagy egészét szeretné felhasználni – mindez, az idézéshez hasonlóan, kizárólag indokolt terjedelemben végezhető.

Az indokolt terjedelem esetenként vizsgálandó, nincs konkrétan meghatározott mértéke, azonban fontos kiemelni, hogy a szabad felhasználás is csak akkor megengedett – és díjtalan –, ha nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. § (2) bek.].

A szerzői jogi szempontok mellett az adott tudományterült szakmai szokásait, tudományetikai előírásait (amelyek gyakrabban szigorúbbak a szerzői jogi rendelkezéseknél) is figyelembe kell venni, amelyről a konzulense adhat bővebb felvilágosítást. Egy már megvalósult kutatásban/kérdőívben található szempontok/kérdések átvétele, és a kész dolgozatban történő hivatkozás („a kutatás X.Y. kérdőívének/adatsorának felhasználásával készült”) a szakmai szokásoknak megfelelhet, és – hacsak nem lehetetlen – a kérdőíven is javasoljuk a forrásműre történő hivatkozás feltüntetését.

Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.08.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Először is tisztázzuk, mire terjed ki a szerzői jogi oltalom. Védelem alatt áll minden olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, amely egyéni, eredeti jellegű, függetlenül minőségi, mennyiségi, esztétikai és a mű színvonalára vonatkozó szempontoktól [Szjt. 1. § (1) – (3) bekezdések].

E védelem alapján az adott mű egészének vagy azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bárminemű felhasználásának engedélyezése a szerző kizárólagos joga [Szjt. 16. § (1) bek.]. Azonban bizonyos esetekben a törvény eltérést enged e főszabálytól, ezt hívjuk szabad felhasználásnak. Ide tartozik az idézés is, tehát amennyiben az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven idézik a szóban forgó művek részleteit, valamint a forrást és a szerző nevét is feltüntetik, nincs szükség külön engedélyezésre [Szjt. 34. § (1) bek.].

Az idézésnél nem szempont, hogy magán vagy jövedelemszerzési célból történik-e a felhasználás, azonban az „átvevő mű” fordulatból az következik, hogy csak egy másik (műtípustól független) műbe történhet idézés, idézetek önálló felhasználása nem tartozik a szabad felhasználás körébe. Az idézés meghatározásában szereplő „indokolt terjedelemben” fordulat pedig esetről esetre vizsgálandó, nem lehet egy általános zsinórmértéket felállítani, hogy mi az, ami még nem/már engedélyköteles. A szabad felhasználásokra általános szabályként érvényesül az úgynevezett háromlépcsős teszt [Szjt. 33. § (2)]:

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben:

- nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
- indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit,
- továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Üdvözlettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.08.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Elöljáróban fontos tisztázni a szerzői jogi oltalomban részesülő művek körét, amely magában foglal minden egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, függetlenül annak mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőitől, illetve a színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (1) – (4) bekezdések]; e körbe a táncjátékok, koreográfiák is beletartoznak [Szjt. 1. § (2) bek. d) pont].

Adott mű felhasználására engedélyt a szerző felhasználási szerződés keretében adhat, amelyet írásba kell foglalni (Szjt. 42. és 45. §). Fontos kitérni arra, hogy a felhasználási engedély csakis abban az esetben kizárólagos, ha ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Ez esetben a szerző további engedélyt nem adhat – azonban, eltérő rendelkezés hiányában, a korábbi, nem kizárólagos engedély fennmarad –, valamint ő maga sem használhatja fel művét, csak amennyiben ez is kikötésre került. (Az engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és meghatározott mértékre.) (Szjt. 43. §) A felhasználó által csak akkor ruházható át harmadik személyre az engedély, illetve csak akkor adható további engedély a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte [Szjt. 46. § (1) bek.]. Elmondható tehát, hogy a koreográfia előadására jogszerűen kaphattak engedélyt a szerzőtől vagy más jogosulttól, amennyiben az egyesület felhasználási szerződésében nem került sor kizárólagosság kikötésére.

Amennyiben mégis jogsértésre került sor, a kizárólagos felhasználási engedély alapján jogszerző felhívhatja a szerzőt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogsértés abbahagyása iránt (az Szjt. 94. §-ában foglalt módon). Ha a felhívástól számított harminc napon belül a szerző nem intézkedik, a jogszerző léphet fel saját nevében a jogsértés miatt [Szjt. 98. § (1) bek.]. Abban az esetben, ha az engedély nem kizárólagos felhasználásra szólt, a jogszerző csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel az előbb leírt módon [Szjt. 98. § (2) bek.].

Üdvözlettel:

Szerzői Jogi Főosztály

(2017.08.22)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) feladat és hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-ában meghatározott tevékenységekre, jellemzően
- az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatására;
- a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátására;
- az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
- a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
- a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői feladatok ellátása terjed ki.

Ezért az adózással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal illetékességi körén.

Javasoljuk, hogy a kérdéseivel forduljon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyileg illetékes kirendeltségéhez.

További, a szellemitulajdon-jogokat érintő kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.


Tisztelettel,


Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!
A megkeresésre, amelyben az iránt érdeklődik, hogy mielőtt egy cégnek felajánlják megvételre az Önök által kidolgozott játékot, azt szabadalmaztatni kellene, mindenekelőtt a szellemi alkotások jogi védelmének lehetőségeiről tájékoztatjuk röviden.

A szellemi alkotások védelmét jellemzően két jogterület biztosítja világszerte, az iparjpogvédelem, és a szerzői jog.

Az iparjogvédelem körébe tartoznak az alábbi oltalmi formák.
Amennyiben a játékhoz valamilyen új, feltalálói tevékenységen/lépésen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás (pl. eszköz) kapcsolódik, a védelemre a szabadalom, illetve a használatiminta-oltalom lehet az alkalmas oltalmi forma.
A játékhoz kapcsolódó valamely tárgy, eszköz külső megjelenése (pl. bábuk, játéktábla, kártyák rajzolata) formatervezésiminta-oltalommal védhető, amennyiben megfelel az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
A játék neve, illetve az azonosítására szolgáló megkülönböztető megjelölés (név, logó, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölés) védjegyoltalommal védhető. A védjegyoltalom magát a játékot nem védi, "csupán" annak azonosítására, a piacon lévő többi hasonló játéktól (pontosabban az azokhoz kapcsolódó termékektől és/vagy szolgáltatásoktól) történő megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására ad lehetőséget a használatára vonatkozó kizárólagos jog alapján.

A fenti oltalmi formák esetében a jogi védelem külön kérelemre, és hatósági eljárás eredményeképpen születik.


Egy játék tartalmazhat olyan grafikai, szöveges, vagy egyéb elemet, amellyel kapcsolatban szóba jöhet a szerzői jogi védelem .

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, amennyiben egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.
Ennek megfelelően a játékhoz kapcsolódó egyéni, eredeti jellegű sík- és térbeli grafikai, vagy ábrás elemek, figurák, szövegek szerzői jogi védelem alatt állhatnak, de annak megállapítása, hogy ezek az alkotások ténylegesen a Szjt. hatálya alá tartoznak-e, minden tény és körülmény figyelembe vételét igénylő szakértői feladat.
(Ide kapcsolódóan szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SZJSZT) 06/2009. sz. szakvéleményét / http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2009/2009PDF/szjszt_szakv_2009_06_01.pdf , amely a következőket fejti ki:
„1.3. A társasjátékok szabályainak, menetének leírása elvileg, adott esetben, amint erre az SzJSzT-42/07/1. számú szakvéleménye is rámutat, önmagában lehet egyéni eredeti módon kifejtett irodalmi alkotás, vagyis szerzői mű. Az erre vonatkozó jogok azonban élesen elválnak az 1.2. pontban leírt tartalomra, játék-menetre vonatkozó jogosultságoktól: ugyanaz a tartalom, cselekmény, gondolat, akár játékszabály is másképpen, más által a szerzői jog szempontjából szabadon, engedély és díjfizetés nélkül leírható, felhasználható. Az egyéni-eredeti módon történt játékszabály leírás viszont csak a szerző engedélyével többszörözhető, adható ki, közvetíthető a nyilvánossághoz. ..")



A szerzői jogi védelem - az iparjogvédelemtől eltérően - a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll meghatározott ideig anélkül, hogy a jogvédelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.
Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál (részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele ugyanakkor semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.


Megemlítjük még, hogy az elgondolásához kapcsolódó "speciális ismeret" jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető.

Ezért ilyenkor különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok megőrzése érdekében körültekintően járjanak el.



Reméljük, hogy az előzőek a segítségére lesznek annak eldöntésében, hogy az elgondolása védelmére milyen jogi eszköz jöhet szóba.



A kérdésére válaszolva jelezzük, hogy a visszaélések megelőzésére mindenképpen célszerű lépéseket tenni a jogok védelmében, mielőtt bárkinek információt szolgáltatnak a megoldásról.

A fentiek alapján a lehetséges lépések - attól függően, hogy maga a játék milyen jogi eszközzel védhető - különösen:
- iparjogvédelmi bejelentés benyújtása, amellyel a megoldás elsőbbségét megalapozhatják, amennyiben a megoldás, vagy annak valamely része megfelel a követelményeknek
- a megoldás szerzői jog hatálya alá tartozó tartalmainak (pl. grafika, szoftver, egyéni, eredeti jellegű szövegek) önkéntes műnyilvántartásba vétele,
- titoktartási szerződés aláíratása a féllel, mielőtt bármilyen információ átadásra kerül.

Végezetül tájékoztatjuk, hogy a hasznosítással kapcsolatos kérdések kívül esnek a Hivatal hatáskörén.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata, további kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

(A képviselet ellátására jogosult szabadalmi ügyvivők, illetve ügyvédek névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ található),


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.08.18)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A megkeresésére, amelyben saját készítésű természetfotók jogi védelmével kapcsolatban érdeklődik, mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20170617_.pdf (Szt.) 115/G §-át.)

A fentieket előrebocsátva a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a fotóművészeti alkotásokat. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése]. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Fotók esetében az egyéni, eredeti jelleg nem mindig nyilvánvaló. Fotóknál a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg adódhat többek között a fotós által elkapott pillanat sajátosságából (jellegzetes megvilágítás, színhatás, stb), vagy a felvételhez választott beállításból.

Amennyiben az egyéni, eredeti jelleg fennáll, a felhasználás főszabályként a szerző engedélyéhez kötött.

Már nyilvánosságra jutott fotók esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.

Amennyiben szeretné, hogy a fotóinak a másodlagos felhasználására a HUNGART ne adhasson engedélyt, az Szjt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozatot kell tennie.

(Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyozzuk, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/.)


Tisztelettel,

Ügyfélszolgálat : http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
www.sztnh.gov.hu


(2017.08.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés magyarországi, illetve szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Tájékoztatjuk, hogy a kérdést illetően a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései az irányadók. (Az Szjt. hatályos verziójának az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.)

A szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak az egyéni, eredeti jelleggel megformált irodalmi, tudományos és művészeti alkotások [Szjt. 1. §-ának (1)-(3) bekezdése].

A szerzői jogi védelem a művet annak létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan illeti meg anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék [Szjt. 9.§ (1) bek.]. A mű a szerző életében, és a halálát követő 70 évben áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Említi, hogy a felolvasásról készült videófelvételt a Youtube csatornára kívánja feltölteni, ezért jelezzük, hogy az Szjt. 26. §-ának (1) bekezdésére értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

A fentieket összegezve amennyiben a védelmi idő már lejárt, a mű szabadon felhasználható.

Amennyiben a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, nincs jelentősége, hogy a részlet felolvasva mindössze 1 percnyi, az említett felhasználás a szerző engedélyéhez kötött.

Mivel a kérdése alapján külföldi szerzők műveit tervezi felolvasni, felhívjuk a figyelmét, hogy szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van [Szjt. 4. §-ának (2) bekezdése].

Így amennyiben a művek részleteit nem az eredeti nyelven olvassa fel, a jogszerű felhasználáshoz a fordító engedélyét is be kell szereznie, amennyiben a fordító még él, illetve a halálától még 70 év nem telt el.

Végezetül jelezzük, hogy olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az Szjt-ben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti [Szjt. 2. §-a].

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdése szerint "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Ügyvédi Kamara: http://www.magyarugyvedikamara.hu/.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala


(2017.08.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben festmények másolása, többszörözése kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Szjt. 1. § (3) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A szerzői jogi védelem feltétele egyrészt az, hogy a mű a szerzőé legyen, azaz a művet a szerzőhöz személyes kapcsolat fűzze, az szubjektíve eredeti legyen, és ne mástól vegye át, ne egy másik mű szolgai másolata legyen. Az egyéni, eredeti jelleg azt jelenti, hogy a mű más alkotásoktól való megkülönböztethetősége a tartalmi és formai elemek kifejezésének módjában kell, hogy megnyilvánuljon.
Az Szjt. 9. §-a kimondja, hogy a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.

Az Szjt. 31. §-a rendelkezik a védelmi időről. Eszerint a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt főszabály szerint a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A védelmi idő elteltével a mű közkinccsé válik, azt bárki engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja (kiadhatja, előadhatja stb.), sőt átdolgozhatja, meg is változtathatja. A védelmi idő hossza az Európai Unióban főszabály szerint azonos, de más országokban (pl. Egyesült Államok) ez eltérhet, így külföldi szerző esetében figyelembe kell venni az adott ország védelmi időre vonatkozó szabályait.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A megkeresése alapján Ön már létező műveket többszöröz, átdolgoz és terjeszt. Még szerzői jogi védelem alatt álló művek esetében ezek mind az eredeti szerző kizárólagos vagyoni jogainak számítanak, így engedélyköteles felhasználásnak minősülnek.

A szerző személyhez fűződő jogai közé tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a név feltüntetésének joga, valamint a mű egységének védelme.

A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

Az átdolgozás vagyoni joga és a mű egységének védelme személyhez fűződő jog szorosan összekapcsolódik. Az átdolgozás lényege, hogy a mű oly módon kerül megváltoztatásra, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre, amely szintén egyéni, eredeti jelleggel bír. Egy festmény lemásolása, és a kisebb változtatások nem minősülnek átdolgozásnak, mivel nem jön létre új, egyéni-eredeti jelleget tükröző alkotás, csupán az eredeti festménynek egy másolata (többszörözés). Az Szjt. 13. §-a azonban kimondja, hogy a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Így amennyiben az ön által eszközölt változtatások akár elérik, akár nem az átdolgozás mértékét, a szerző személyhez fűződő jogát sérthetik, amely jogsértés esetén a szerző – többek között – sérelemdíjat is követelhet. A jogsértés megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor fontos rendelkezés az Szjt.-ben, hogy a név feltüntetéséhez való jog az egyetlen személyhez fűződő jog, amelyet a védelmi idő lejárta után is érvényesíteni lehet. E jog védelmében a védelmi idő után az Szjt. 14. § (1) bekezdésében megjelölt személyek mellett az érintett közös jogkezelő vagy érdek-képviseleti szervezetek is jogosultak fellépni. Tehát a védelmi idő eltelte után sem lehet egy mű szerzőségét magáénak állítani, azaz bitorolni.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.07.27)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése alapján „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen […] e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül”.

Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

A Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése a mű szerzőjét a következőképpen definiálja: „a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”

A közösen létrehozott művek vonatkozásában az Szjt. különbséget tesz aszerint, hogy a mű egyes részei önállóan felhasználhatók-e, vagy az egyes műrészek nem alkalmasak az önálló felhasználásra. Az Szjt. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.” Ugyanakkor ezen paragrafus (2) bekezdésének első mondata úgy szól, hogy „ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók”.

Álláspontunk szerint általánosságban egy szöveges zenemű esetében a szöveg és a zenei alap önállóan felhasználható műrészek, a több szerző által alkotott zenei alap egyes részei azonban alapvetően nem használhatóak fel önállóan, mert azok egységben, egymásra épülve alkotják a zenei művet.

További fontos, ugyanakkor a zenemű és a körülmények ismeretének hiányában nehezen megállapítható kérdés, hogy a zenei alap készítőjének (aki az Ön által kitalált hangokat rögzítette, feljátszotta) tevékenysége egyéni, eredeti jellegű-e. Abban az esetben ugyanis, ha az Ön által kitalált dallamot az Ön iránymutatásai alapján csak szolgai módon, egyéni eredeti jelleg híján, pusztán hangszeres tudását alkalmazva játszotta fel a zenei alap készítője, akkor dal előadóművészeként (és nem szerzőjeként) az előadóművészekre vonatkozó szomszédos jogi jogosultságok illetik meg. Azonban, ha a zenei alap készítője a zenei mű hangszerelése során egyéni eredeti jellegű tevékenységével járult hozzá a mű elkészítéséhez, társszerzőnek tekinthető, és a szerzőkre vonatkozó szerzői jogi jogosultságok illetik meg.

Amennyiben a zenei alap készítője - tevékenységének egyéni, eredeti jellege miatt - szerzőnek minősül, az őt megillető vagyoni jogokat nem ruházhatja át és azokról nem mondhat le. Az Szjt. 9. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „a vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.” Amennyiben az Önök között létrejött megállapodás ezzel ellentétes kitételt tartalmaz, a megállapodás azon része semmis.

A szerzőség tehát – a szerzőtársak közötti szerződéstől függetlenül – nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A szerzőségi részarányt a közös műnél az alkotói munkában való részvétel határozza meg. A zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság ugyanakkor eltérhet a szerzőségi részaránytól.

Összefoglalva az előző bekezdést: az Artisjus műbejelentő lapján feltüntetett százalékos arányszám a szerzők vagy társszerzők között a bejelentett zenei műhöz kapcsolódó vagyoni jogosultság arányát tükrözi, amely a felek (szerzők) megállapodásán múlik. Egy esetleges későbbi jogvita során azonban a jogalkalmazó (a bíróság és esetlegesen a bíróság által kirendelt szerzői jogi szakértők) a vagyoni jogokkal kapcsolatos megállapodáson túl a szerzőtársak tényleges szerzőségi részarányát is vizsgálat alá helyezi, amely – mint arra előbb utaltunk – ténykérdés, és nem függ a szerzők megállapodásától.

Az Artisjusnak azonban nagy gyakorlata van a műbejelentéssel kapcsolatban, ezért javasoljuk, hogy vegye fel velük a kapcsolatot. Az Artisjus műbejelentő lapját az alábbi linken éri el:
http://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2017/06/mubejelentes_eredeti.pdf

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.07.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a feltett kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Az SZTNH feladatköréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a rendelkezik.)

Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a védjegyhasználattal kapcsolatos vitás kérdések kívül esnek a Hivatal feladat- és hatáskörén, ezért a Hivatal hatáskör túllépést valósítana meg, ha ilyen jellegű kérdésekben tanácsot adna, vagy állást foglalna.

A fentieket előrebocsátva a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/vedjegy/nemzeti-ut/vedjegyoltalom) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése].

A jogkimerülés elve alapján ugyanakkor nem szükséges az eredeti jogtulajdonos hozzájárulása a termék forgalmazásához, ha a terméket a jogtulajdonos, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával (tipikusan szerződés alapján) másvalaki már forgalomba hozta az Európai Gazdasági Térségben [ Vt. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése].

Jogvita esetén a bíróság jár el, és a jogkimerülés körülményeinek fennállását (pl., hogy az áru ténylegesen az eredeti jogtulajdonos hozzájárulásával került kereskedelmi forgalomba) Önnek kell bizonyítania. Ha a jogkimerülés mégsem következett be, nem bizonyítható, vagy esetleg kiderül, hogy a termék hamis, az iparjogvédelmi oltalmak bitorlásának és a hamis termék forgalomba hozatalának valamennyi büntető és polgári jogi következménye alkalmazandóvá válik. Ezért már a beszerzés során célszerű a forgalmazótól beszerezni a megfelelő igazolásokat.

Az előzőeket összegezve a fentiek szerint jogszerűen forgalomba került termékek továbbforgalmazásához a jogtulajdonos engedélye nem szükséges.

Itt kell jeleznünk, hogy a jogkimerülés nem alkalmazható, ha a jogtulajdonosnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze; védjegyoltalom esetén különösen akkor, ha a védjeggyel ellátott áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

A továbbforgalmazással kapcsolatos vitás kérdésekben a NAV Szellemitulajdon-védelmi Osztálya (elérhetőség: tel.: 437 4386; 437 4389, e-mail: ebpvpig_sztvo@nav.gov.hu) illetékes, de a tájékoztatásuk alapján Ők is a jogtulajdonossal egyeztetnek az áru eredetét illetően, ha az kérdésessé válik.

Mindezek alapján amennyiben biztos akar lenni abban, hogy a továbbforgalmazás jogszerű, mindenképpen célszerű a forgalmazás megkezdése előtt az eredeti jogtulajdonossal egyeztetnie az ügyben.

Végezetül jelezzük, hogy a felmerült problémával ajánlatos szakjogászhoz fordulnia, mivel szakvélemény, tanács adása, illetőleg az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése, képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) a szellemi tulajdon területén jártas szakemberek feladata.

A hivatásos képviselet ellátására jogosult képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján érhető el.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Ezen túlmenően az Szt. 115/G §-a alapján a doménnevek és védjegyek ütközésével, valamint ezek használatával kapcsolatos vitás kérdések rendezése, illetve az esélyek, kockázatok megítélése kívül esik a Hivatal hatáskörén, ezért a Hivatal a kérdést illetően nem jogosult állást foglalni.

Egy, az Amerikai Egyesült Államok területén hatályos védjegy és egy .com kiterjesztésű doménnév ütközését illetően, valószínűleg az Ön által is jelzett - a WIPO-nál működő - Alternetív Vitarendezés ( http://www.wipo.int/amc/en/ ) lehet az illetékes fórum.

Az előzőeket összegezve a felmerült kérdésben a szellemitulajdon-védelem területén jártas szakember adhat tanácsot. A szakemberek névjegyzékét eléri a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Szabadalmak kutatásával kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.

Külföldi szabadalmi dokumentumok kutatására az Interneten díjmentesen elérhető adatbázisok közül az espacenet (http://worldwide.espacenet.com/?locale=en_EP) adatbázist ajánljuk figyelmébe, amely több mint 90 000, az Európai Szabadalmi Hivatal, valamint több mint 90 ország által publikált szabadalmi, illetve használati minta dokumentumot tartalmaz - beleértve a nemzetközi szabadalmi bejelentéseket is.

A kutatás általában speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel, a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának (Cím: Budapest, V. ker. Akadémia u. 21.) szakreferensei személyes megkeresés esetén a kutatás elvégzéséhez támogatást tudnak adni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a Frecskay János Szakkönyvtár június 21 – július 31-ig szerdai napokon 9-13 óráig tart nyitva, más napokon a nyitva tartás a szokásos rend szerinti (http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/a-szellemi-tulajdon-nemzeti-hivatala-elerhetosege-felfogadas); augusztus 1-31-ig ZÁRVA tart.

Az espacenet adatbázis nem tartalmaz évvényességi adatokat, ezért az adatbázisból nem derül ki, hogy adott dokumentum alapján érvényes szabadalmi oltalom fennáll-e. Arra vonatkozóan, hogy az adatbázisban feltárt esetlegesen releváns megoldás ténylegesen szabadalmi oltalom alatt áll-e valamely országban, az adott ország illetékes szervezeténél szerezhető hiteles információ.

Jelezzük továbbá, hogy a kutatással megbízhat hivatásos képviselőt, akitől tanácsadást, vagy a netán felmerülő jogi ügyletek lebonyolításához is segítséget kérhet. A hivatásos képviselők névjegyzékét a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ érheti el.

E mellett tájékoztatjuk, hogy az adott kérdésre választ adhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által térítés ellenében végzett szabadalomtisztasági vizsgálat, amellyel kapcsolatban további részleteket talál a http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/kutatasi-szolgaltatasok/szabadalomkutatas/szabadalomtisztasagi internetes oldalon.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon szíves rendelkezésére állnak (http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html ).


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.07.19)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

A felvetett kérdés elsősorban szerzői jogi aggályokat vet fel.

Az egyéni, eredeti jellegű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

(Az Szjt., hatályos szövege a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/2016-_evi_xciii-_torveny_20160728.pdf internetes oldalon elérhető.)

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

A karakter egyéni, eredeti jellegű neve szintén szerzői jogi védelem alatt állhat, s így a felhasználása szintén a szerző engedélyével jogszerű.

Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól. A felhasználási feltételeket a felek egymás közötti megegyezés alapján, szabadon állapíthatják meg és felhasználási szerződésben rögzítik.

Az érdeklődésével kapcsolatban jeleznünk kell, hogy annak védjegyjogi vonatkozásai is vannak.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban Vt.) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisokban kutathatók:
- az E-Kutatás adatbázis (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) tartalmazza a nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
- ez európai uniós védjegyekről, amelyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban tájékozódhat.
- a Tmview ( http://www.tmview.europa.eu/tmview/welcome.html ) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei kutathatók egyetlen felületen.

Az érdeklődésével kapcsolatban jelezzükl, hogy az e-kutatás adatbázisban (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# ) a "Védjegyoltalmat" választva, és a "Megjelölés" rovatba beírva a "Harry Potter" megjelölést több nemzeti védjegy is adódik találatként, és a Magyarország területén is érvényes európai uniós védjegyeket tartalmazó eSearch Plus adatbázis (https://euipo.europa.eu/eSearch/) is 31 találatot hoz a "Harry Potter" megjelölésre történő keresésre.

A fentieket összegezve, a név használata gazdasági tevékenység körében, így például Harry Potter ajándéktárgyak árusítása a jogtulajdonos engedélyével jogszerű.
A magyarországi védjegy bejelentés ügyében a képviseletet az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Iroda; Budapest Fő u. 19. 1011 (HU) látta el, javasoljuk, hogy érdeklődjenek az irodánál a felhasználási engedélyt illetően.


Üdvözlettel:

Ügyfélszolgálat
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivalata

(2017.07.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt., a törvény hatályos szövegének az elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf) értelmében a szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése].

Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a szerzői jogi védelemnek nem lehet tárgya ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet [Szjt. 1. § (6) bekezdése].

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, azaz az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az előzőeket összegezve a szerzői jogi védelem a formába öntött művet védi, de ez a védelem nem terjed ki a műben testet öltő elgondolásra, elvere, így a vélhetően a mű stílusára sem.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik, ahol az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti a Hivatalánál, amelynek 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díja van (további részletek a szolgáltatással kapcsolatban a http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html oldalon olvashatók).

(Az Szjt. 94/B. §-a értelmében

(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.

(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)182 Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki.

(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.)

Végezetül még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, így a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán egy bizonyítási eszközt ad a szerző kezébe.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal
Ügyfélszolgálat



(2017.07.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH egyedi ügyekben jogi tanácsadást nem végezhet.

A felmerült kérdéskörrel kapcsolatban javasoljuk, forduljon szakjogászhoz, aki minden tény és körülmény ismeretében adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel adjon a cég engedélyt a fényképek felhasználására, valamint segítségükre lehet a szerződés megszerkesztésében is.
A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.

Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.07.04)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet. A jelen tájékoztatás ezért nem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek, és a kérdés magyarországi vonatkozásaira korlátozódik.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1)].

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik, és meghatározott ideig fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Amennyiben a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható.

Ha a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, a felhasználása főszabályként a szerző engedélyéhez kötött [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az előzőek alapján nem engedélyköteles a felhasználás abban az esetben, ha az eredeti mű kizárólag ihletként szolgál, és az átdolgozás eredményeként egy teljesen új, az eredetitől független mű jön létre.

Az „ihlet” értelmezésével kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk a Szerzői Jogi Szakértő testület 23/214 sz. szakvéleményét (elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakvelemeny_23_2014.pdf)

Ha az Ön által készített képregényben az eredeti mű bárki által könnyen felismerhető (pl. a karakterek, nevek, helyszínek azonossága, vagy hasonlósága alapján), akkor csak származékos, az eredeti művel kapcsolatban álló átdolgozásról lehet szó, Az átdolgozás a jogosult előzetes engedélyéhez kötött, nem esik a közös jogkezelés körébe, így az Ön által tervezett felhasználáshoz feltehetően a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) előzetes engedélyét célszerű megszerezni.

Az átdolgozás esetében fontos kiemelni, hogy ha engedély nélkül végzi valaki, az nem csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fűződő jogait is sértheti. Karakterek, elnevezések,

Végezetül jelezzük, hogy amennyiben külföldi szerző művét kívánja felhasználni, a védelmi idő ettől eltérő is lehet.

Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.




Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon nemzeti Hivatal

Ügyfélszolgálat
(2017.06.26)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben saját kezűleg Star Wars szobrok forgalmazásával kapcsolatban érdeklődik.

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében kizárólag a szellemi tulajdonnal - ezen belül a szerzői joggal - kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ezért a Hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, szerzői jogi vitás kérdésben jogi állásfoglalást nem adhat. Válaszunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

A fentieket előrebocsátva a megkeresésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf / a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a értelmében szerzői jogi védelem alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése]. A mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás [Szjt 17. §-ának f) pontja], amely magában foglalja a mű minden olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt 29. §-a].

Az Szjt. fent említett rendelkezéseiből következik, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló jellegzetes és eredeti filmes karakterek alakjait formázó - eredetivel megegyező, illetve azok átdolgozásával keletkezett - figurák forgalomba hozatalához (kereskedelmi hasznosításához) a szerző előzetes engedélye szükséges. Az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhető a jogosulttól.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó figurák akár védjegy-, illetőleg formatervezési mintaoltalom alatt is állhatnak. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - kizárólag a jogosult engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos védjegyek és formatervezési minták jogosultjainak elérhetősége az E-kutatás, illetve az eSearch plus adatbázisban megtalálható (az adatbázisok elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ ; https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/esearch ). Amennyiben az adatbázisokban való tájékozódáshoz segítségre van szüksége, az Ügyfélszolgálat munkatársainak a segítsége igénybe vehető.

A Star Wars figurák esetében figyelmébe ajánljuk a Walt Disney Magyarország Média Szolgáltató és Szórakoztató Kft-t, amely tudomásunk szerint minden fajta Star Wars figura felhasználásának engedélyezésével foglalkozik.
A Kft. elérhetőségei:
Cím: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/a.,
Tel.: +36 1 555-1200

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az
illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.

A hivatásos képviselők elérhetősége:
Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve
Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.06.16)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

A külföldi írók műveinek jogi védelmével kapcsolatos kérdésére a következőkről tájékoztatjuk.

Magyarországon a szerzői művek a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesülnek védelemben, ez a védelmi idő. (A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény /Szjt./ 31.§-a alapján). Ezt a hetven évet a szerző - illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs - halálát követő év első napjától kell számolni. Ha a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik.

Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Külföldi írók művei tekintetében kiindulási alap lehet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500004.TVR), amely kimondja, hogy az Egyezményben biztosított védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed, de az Unióhoz tartozó országok jogosultak ennél hosszabb védelmi időt biztosítani [7. cikk. (1) és (6) bekezdés]. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint pedig "Az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad." E Szerződést Magyarországon a 1975. évi 4. törvényerejű rendelet hirdette ki. (Szerződő Államok: http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=15).

Jelezzük továbbá, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) alapján a védelmi idő irodalmi alkotások esetében az Európai Unió tagországaiban egységesen a szerző életében, és a halálától számított 70 éven át tart.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a regényekben szereplő karakterek neve akár védjegyoltalom alatt is állhat. Érvényes oltalom esetén a hasznosítás - a szerzői jogi védelemhez hasonlóan - főszabályként a jogtulajdonos engedélyéhez kötött. A Magyarország területén hatályos védjegyek az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#), illetve az eSearch plus (https://oami.europa.eu/eSearch/) elektronikus adatbázisokban kutathatók. A kutatáshoz a Hivatal Frecskay János Szakkönyvtárának munkatársai igény esetén segítséget nyújtanak. A Szakkönyvtár elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/elerhetoseg. Az adatbázisokban való kutatás esetenként választ adhat arra, hogy ki a jogok (szerzői és iparjogvédelmi (védjegy) jogok) tulajdonosa, és ily módon a segítségére lehet annak megállapításában, hogy kihez kell fordulni a felhasználási engedélyért.

Figyelemmel arra, hogy a védelmi idő országonként változó, illetve, hogy a felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, javasoljuk, hogy forduljon szerzői jogban, illetve védjegyjogban jártas szakemberhez. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html), de jeleznünk kell, hogy a Hivatal a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, ez, valamint a kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata.


Üdvözlettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyélszolgálat


(2017.06.09)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk a megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi, illetőleg magyarországi vonatkozásaira korlátozódik (lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon)

A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.

Az Szjt. alapján a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az Szjt. hatálya alá tartoznak az 1.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében az irodalmi művek (beleértve mindennemű írásos alkotást). Az egyéni, eredeti jelleg meghatározásánál lényeges a megformált tartalom. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer .... nem részesülhet védelemben [Szjt. 1.§ (6) bekezdése].

A védelem az alkotás létrejöttével automatikusan, a törvény erejénél fogva keletkezik, fennáll a szerző életében és halálától számított hetven éven át [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés]. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. § (1) bek.], mely felhasználásra engedély eltérő törvényi rendelkezés hiányában felhasználási szerződéssel szerezhető.

A fentieket összegezve egy közismert játékok leírását tartalmazó írásmű is szerzői jogi védelem alatt állhat, ha a játékok ismertetése egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik (pl. a nyelvezet, a szóhasználat, stb. alapján).

Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, arról másolat is engedély nélkül készíthető, így annak bármely részlete kitehető akár az internetre is. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.

Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.

Az Szjt. alapján néhány kivételes esetben ugyanakkor lehetőség van a művek felhasználására a szerző engedélye és díjfizetési kötelezettség nélkül is (úgynevezett szabad felhasználási esetek). A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges [Szjt. 33. §-a (1) bekezdése].

A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti [Szjt 34. §-a (1) bekezdés].

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra [Szjt. 33. §-ának (2) bekezdése].

A szabad idézés feltétele, hogy az kizárólag a mű egy adott részletére vonatkozhat, teljes mű átvételére az idézésre vonatkozó szabályok nem jogosítanak.

Végezetül jelezzük, hogy "az idézés csak akkor jogszerű, ha van jogszerű idézési cél (gondolati kapcsolat) az idéző és az idézett mű között."

Megjegyezzük továbbá, hogy a gyűjteményes művek – azok egyéni, eredeti jellegű szerkesztési elve alapján - önálló szerzői jogi oltalomban részesülhetnek [Szjt. 7. §-a], így egy teljes gyűjteményes mű egészének, vagy jelentős részletének felhasználásához nem csak az azt alkotó művek szerzőinek hozzájárulása szükséges, hanem a gyűjteményes mű szerzőjének engedélye is. Igaz ez akkor is, ha a gyűjteményes műben felvett művek oltalmi ideje már letelt, azonban a gyűjteményé még nem.

Ehhez hasonló az adatbázisok oltalma is, amiket szerkesztési elve alapján akkor is egyfajta oltalomban részesít a törvény, ha az nem minősül gyűjteményes műnek: tehát nem, vagy nem kizárólag szerzői műveket foglal magában, szerkesztett formában, valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezve [Szjt. 60/A. §-a]. Nem szükséges az adatbázis előállítójának engedélye a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személynek arra, hogy az adatbázis egy jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen – kimásolja, vagy újrahasznosítsa [Szjt. 84/B. §-ának (1) bekezdése], azonban az adatbázis egészének, vagy jelentős részének többszörözése, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele az adatbázis előállítójának engedélyéhez kötött felhasználás [Szjt. 84/A. §-ának (1) bekezdése], amelyért az előállítót főszabály szerint díjazás illeti meg [Szjt. 84/A. §-ának (3) bekezdése].

Reméljük, hogy a fenti információt hasznosnak találja.

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.06.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amely elsősorban a védjegyoltalmat érinti.

Jogszabály senkit nem kötelez arra, hogy az általa gazdasági tevékenység körében használt nevet / logót védjegyoltalommal védje, de az azonos, vagy összetéveszthetőségig hasonló megjelölést használó versenytárssal szemben érvényes védjegyoltalom alapján lehet a leghatékonyabban fellépni.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1997_xi_vt_1.pdf) 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

A védjegybejelentéssel kapcsolatos információkat megtalálja ezen a felületen (Online tájékoztatás), a 2017.02.04-én, a grafikus által készített logó felhasználásával kapcsolatban a 2017.02.20-án érkezett kérdésre adott részletes válaszunkban.

További kérdések esetén kérjük, hogy keresse meg ügyfélszolgálatunkat telefonon vagy személyesen.

Üdvözlettel:

Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

(2017.06.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Szerzői műben szereplő sajátos név felhasználásával kapcsolatos kérdésére engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf ) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése].

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. alapján maga a mű, a mű valamely azonosítható része [Szt. 16. §-ának (1) bekezdése] - adott esetben akár a műben szereplő karakter neve - és a mű címe [Szjt. 16. §-ának (2) bekezdése] is szerzői jogi védelem alatt állhat, amennyiben az eredetiség jegyeit mutatja.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése bírói útra tartozik. Ebbe a körbe tartozik a kérdés is, hogy az előzőleg említett művek, illetve azok részlete vagy címe szerzői jogi védelem alatt áll-e.

Az előzőek alapján könnyen lehet, hogy a név használatával szerzői jogokat sért, de azt, hogy ténylegesen sérülnek-e szerzői jogok csak bíróság állapíthatja meg.

Ezért mielőtt egy műben szereplő - nem közismert nevet - egy más műben felhasználnak, célszerű egyeztetni az eredeti mű szerzőjével a felhasználást illetően.
Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a korábbi mű szerzője nem járul hozzá a felhasználáshoz, egy bírósági jogvita elkerülésére megfontolandó új név választása.

Reméljük, hogy a fentiek a segítségére lesznek.

Üdvözlettel:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt György Beáta!

Köszönettel fogadtuk az érdeklődését, amelyre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jog hatálya alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, beleértve a képzőművészeti és fotóművészerti alkotásokat is. A szerzői jogi védelem azokat az alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3) bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél fogva jön létre, nincs nyilvántartásba vételhez, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése].
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, az ún. védelmi időn belül részesülnek védelemben, ha pedig a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. [Szjt. 31.§ (1) és (3) bekezdés].

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Amennyiben tehát a felhasználni kívánt kép (fotó, reprodukció) nem rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, vagy a védelmi idő már lejárt, a felhasználásához nem szükséges a szerző engedélye. Itt jelezzük ugyanakkor, hogy egy kép (fotó) egyéni, eredeti jellege számtalan körülményből adódhat (megvilágítás, beállítás, fényviszonyok, lásd: Szerzői Jogi Szakértő Testület 35/2006 sz. szakvéleménye).

Ha a felhasználni kívánt képek (fotók) esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz - függetlenül attól, hogy honnan kerül letöltésre - főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös..) engedélye szükséges.

Már nyilvánosságra jutott szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művek (kép, fotó) esetében ugyanakkor minden további, ún. másodlagos felhasználás a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a felhasználni kívánt kép képmást (is) tartalmaz, a felhasználással személyhez fűződő jogok is sérülhetnek, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48.§-nak (1) bekezdése értelmében képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy erre hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nincs szükség.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


Tisztelettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html



(2017.06.07)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy amennyiben a játékkal kapcsolatosan valamely iparjogvédelmi oltalom (formatervezési mintaoltalom, szabadalom, védjegy) áll fenn Magyarországon, a hasznosítás (előállítás és forgalomba hozatal, stb.) főszabály szerint kizárólag az oltalom jogosultjának engedélye mellett jogszerű.

A Magyarország területén hatályos iparjogvédelmi oltalmak az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázisban kereshetők. Formatervezési minták, illetőleg védjegyek vonatkozásában az európai uniós védjegyek, illetőleg formatervezési minták oltalma is kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.

A keresésben segítségére lehet, ha személyesen felkeresi a hivatalunk Frecskay János Szakkönyvtárát, ahol a kutatáshoz kollégáink közreműködését is igénybe veheti.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(2017.06.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben fényképekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
Az alábbi válaszok a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf.
Elöljáróban engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a szerzői jogi védelem keletkezésének feltételeiről. A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének i) pontja védelemben részesíti a fotóművészeti alkotásokat, amennyiben azok egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek. Ennek megfelelően védelem illetheti fotóművészeti alkotásokként a portrékat is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.
A szerzői jogi védelem az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ez a személy a mű szerzője. Ő léphet fel a fénykép engedély nélküli vagy engedélytől eltérően történő felhasználása esetén. (Szjt. 16. §) Ez azt jelenti, hogy az Önről készült kép, illetve az arról készült másolat szerzői jogai a fényképek készítőjét illeti, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkeznek, tehát esetében szerzői művekről beszélhetünk.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerző a mű felhasználását főszabályként felhasználási szerződésben engedélyezheti [Szjt. 16.§ (1) bek.], melyben a felhasználás pontos tartalmát meghatározhatja (így akár a mű további felhasználásának lehetőségeit engedélyezheti vagy azokat megtilthatja). Amennyiben a felhasználó e felhasználási szerződésben meghatározott engedély határát túllépi, azaz olyan módon rendelkezik a szerzői művel, amire a felhasználási szerződés nem ad kimondottan engedélyt vagy kifejezetten megtilt, úgy jogsértést követ el [Szjt. 16.§ (6) bekezdés Attól függetlenül azonban, hogy ki a felhasználó, a szerző személye (tehát a fotós) változatlan marad. ]. Erre tekintettel függetlenül attól, hogy Ön megvásárolta-e a képet, a szerzői jogokkal (másolatkészítés, internetre való feltöltés) a fotós rendelkezik, amennyiben nem kötöttek írásbeli felhasználási szerződést. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Szjt. 72. §-ának értelmében „megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.” Így tehát a fotós sem gyakorolhatja a szerzői jogait az Ön beleegyezése nélkül.
A zenék rögzítése telefonra magáncélra magáncélú másolásnak minősülhet, így feltehetőleg a szabad felhasználás esetkörébe tartozván nem engedély és jogdíjköteles, feltéve, hogy közvetve sem céloz jövedelemszerzést, vagy -fokozást. „Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.” [Szjt. 35. § (1)] Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor nyilvános előadást rögzítenek, pl. koncertet, ilyen esetben nem alkalmazhatóak a szabad felhasználás szabályai.
Az Szjt. 29. §-ának második mondata alapján átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Ennek megfelelően feltehetőleg a fénykép feliratokkal való ellátása is átdolgozásnak minősül. Az Szjt. 29.-ának első mondata értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Megjegyzendő, hogy a kép szöveggel való ellátása engedély nélkül akár a szerző becsületére, vagy hírnevére is sérelmes lehet, így személyhez fűződő jogot is sérthet. Ennek megfelelően tehát a fényképésztől kell engedélyt kérni a szövegnek a képen való elhelyezéséhez.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.

Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Sándor!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmszöveg részletének zeneszöveg részleteként történő felhasználásának lehetséges módjairól érdeklődött.

Felhívom a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf

Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy mit is részesít oltalomban a szerzői jog. Szerzői jogi védelem illeti az irodalom, kultúra, tudomány körébe tartozó minden olyan alkotást, minőségi, mennyiségi, esztétikai jellemzőitől függetlenül, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír [Szjt. 1. § (1)-(3) bekezdések]. A törvény nem részesít védelemben ötletet, elvet, eljárást, vagy matematikai műveletet [Szjt. 1. § (6) bek.]. Az önálló védelem alapja tehát az egyéni, eredeti jelleg, mely alapján az alkotás létrehozóját, a szerzőt maradéktalanul megilletik az alkotás kapcsán a személyhez fűződő (pl.: név feltűntetésének joga), valamint a vagyoni, felhasználási jogok, például a többszörözés joga (Szjt. 4. §, 10. – 29. §).

A teljes alkotásnak, vagy annak egy részletének felhasználása főszabály szerint a szerző engedélyével lehetséges. Az engedély megadását a törvény írásbeli formához, felhasználói szerződéshez köti. (Szjt. 42. – 55. §)

Meghatározott feltételek mellett a törvény lehetővé teszi az alkotások felhasználását külön engedély nélkül. Az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozó felhasználási módok kapcsán az általános feltételeken túl [például hogy e szabályokat nem lehet kiterjesztően értelmezni – Szjt. 33. § (3) bek.] a törvény meghatározza az egyes felhasználási módok mértékét és feltételeit is. A szóban forgó felhasználási mód – egy film részletének zeneszövegrészletkénti felhasználása – feltehetően az idézés kategóriájába tartozhat, melynek feltétele, hogy az átvevő műben – a zeneműben – a felhasználási cél által indokolt arányos terjedelmű legyen, és feltüntessék az „idézet” mellett a forrást és a szerzőt [Szjt 34. § (1) bek.]. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a felhasználás a szerző külön engedélye nélkül, szabadon megtörténhet.

Fontos utalni az előzőeken túlmenően arra, hogy az alkotás, például film részletének felhasználása más jellegű, más műtípusú származékos műben átdolgozásnak is minősülhet (Szjt. 29. §), amely különösen azért engedélyköteles felhasználási mód, mert alkalmas lehet a szerző személyhez fűződő jogainak, különösen pedig jó hírének befolyásolására (Szjt 13. §). Átdolgozásról van szó abban az esetben is, ha adott mű alapulvételével, annak megváltoztatásával történik az új, egyéni eredeti jellegű alkotás létrejötte. Ebben az esetben az új (átdolgozott mű) felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének engedélyére is szükség van. Ha azonban a változtatás olyan mértékű, hogy az eredeti mű csupán inspirációnak tekinthető és az új műben az lényegében emiatt nem is fedezhető fel, akkor az eset akként is minősíthető, hogy átdolgozásra, engedélyköteles szerzői jogi felhasználásra nem is került sor. Az idézésen túlmutató részlet vagy a mű egészének elhanyagolható módon megváltoztatott formában történő felhasználása többszörözésnek (Szjt. 18. §), vagyis engedélyköteles felhasználásnak minősül.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkat hasznosnak találta.

Üdvözlettel,
Szerzői Jogi Főosztály
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztel Sólyom Eszter!

A fenti érdeklődésére a következőkről tájékoztatjuk.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) alapján a védelmi idő alatt (a szerző életében, és a halálát követő 70 évben) a szerzőnek kizárólagos joga van

a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése, 31. §-ának (1) bekezdése].

A szerző kizárólagos joga ezen belül is, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű …… minden …. olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].


Egy ismert mesefigurának horgolási technikával való létrehozása nagy valószínűséggel a mű átdolgozását valósítja meg, amihez a fentiek szerint a szerző engedélye szükséges.

Ha mástól vásárol mintát, és az eladó engedélye a minta árusítása mellett további felhasználási módokra is kiterjed, nem feltétlenül kell további engedélyt kérnie a szerzőtől, de mivel minden egyes felhasználás után díj illeti meg a szerzőt, és kevéssé életszerű, hogy a minta eladója előre kifizette a jogdíjat olyan felhasználás után, amellyel kapcsolatban a bevétel nem őt illeti, ez valószínűtlen.

Ha maga tervez ilyen mintát, jogszerűen akkor jár el, ha a szerző engedélyét az átdolgozásra, és - a szükséghez képest - a felhasználás egyéb eseteire is megszerzi.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a jellegzetes, eredeti mesefigurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek (pl. a mesefigura ábrázolását tartalmazó textil áruk, ruhaneműk stb.) kereskedelmi hasznosítása (így pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a forgalmazás megkezdését megelőzően. (E felhasználás engedélyezésére vonatkozó joga a jogtulajdonosnak akkor sem szűnik meg, ha erre korábban más felhasználó részére ugyanazon termékkel összefüggésben már engedélyt adott.)

A mesefigurák (könyv illusztrációk, rajzfilmek, animációs filmek....) szerzői jogi jogosultjainak a felkutatásában a segítségére lehet a http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/kutatasi-adatbazis internetes oldalon található kutatási adatbázis.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.05.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel fogadtuk az alábbi érdeklődését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt jelezzük, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre a vonatkozó jogszabályok szerint a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feladatokra terjed ki.

Fentiekre tekintettel, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt. / https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezései alapján tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogi védelem alá azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1), (3)].

Az Szjt. 1.§ (6) bekezdése szerint valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Összegezve, a szerzői jog a megformált tartalmat védi. A megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet önmagában nem áll szerzői jogi védelem alatt.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)



Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat
(2017.05.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben regények ISBN száma kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Először is szeretném leszögezni, hogy az ISBN (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító) szám használatának kérdése nem tartozik a szerzői jog körébe. Az azonosító kiadására az Országos Széchenyi Könyvtár ISBN irodája jogosult. Az ISBN azonosítóval összefüggésben további információt a következő oldalon talál: http://www.oszk.hu/isbn_keres

A tájékoztató alapján amennyiben a kiadvány tartalma vagy címe megváltozik, új ISBN-t kell kiutalni, ez azonban nem érinti a kiadóval kötött felhasználási szerződést.

Az Szjt. 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

Az 56. § szerint a kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével - kizárólagos.
A kiadó joga kizárólagos, így a kiadói szerződés fennállása alatt a szerző nem jogosult a művön változtatni, és nem jogosult sem ő maga felhasználni, sem másnak a felhasználást engedélyezni.

Az 51. § rendelkezik a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó kiadói szerződés felmondásának feltételeiről. Ez alapján a szerző felmondhatja a szerződést, ha
• a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
• a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző a fent említett felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

Kizárólagos felhasználási (kiadói) szerződés esetén a szerző is megsértheti a jogosult (jelen esetben a kiadó) szerződéssel szerzett jogait, aki polgári jogi igényérvényesítést kezdeményezhet.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.05.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Kedves Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését. A levélben feltett kérdésére adott válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapulnak.

Tájékoztatjuk, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető. Tájékoztatom továbbá, hogy kizárólag a magyar jogrendszerrel kapcsolatosan tudunk felvilágosítást nyújtani.

Az Szjt. 1.§-ának (2) bekezdése értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik […] „az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” E „védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” [Szjt. 1.§ (3) bekezdés első mondata]. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése példálózó jelleggel sorol fel olyan műtípusokat, amelyek védelem alá esnek. Ilyen nevesített műtípus például a zenemű, a filmalkotás és más audiovizuális mű, valamint grafikai mű is.

A szerzőt megillető jogok egyfelől személyhez fűződő jogokból, másfelől vagyoni jogokból állnak. Az Ön által feltett kérdés megválaszolása szempontjából a vagyoni jogok bírnak jelentőséggel.

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályként az Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.” Az Szjt. 17.§-a szerint a mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés (18-19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás (24-25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).

Zeneművek felhasználása
Az Szjt. 29.§-a alapján „a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.”
A zeneművek filmhez történő társítása esetén új, eredeti mű jön létre, amelyek az eredeti zeneművek átdolgozásának minősülnek. Az ilyen zeneművek felhasználását megelőzően tehát a felhasználót az Szjt. 29. §-ában meghatározottak szerinti előzetes engedélykérési kötelezettség terheli a zeneművek átdolgozására. Az átdolgozás a szerző engedélyéhez kötött felhasználási mód, amelyre a szerzők képviseletében eljáró közös jogkezelő szervezet nem, kizárólag közvetlenül a szerző adhat engedélyt.

Filmes karakterek felhasználása
A film szerzői mindazok, akik a film egészéhez alkotó módon járultak hozzá. A filmben megjelenő jellegzetes alakok építő elemei a filmnek, és a kreatív alkotó munka eredményei, így tehát szerzői jogvédelem alá tartoznak.
A zeneművek felhasználásához hasonlóan, egy már meglévő, szerzői jogi védelem alatt álló filmes karakter saját műben történő felhasználása szintén engedélyköteles tevékenység. E felhasználás megvalósíthatja az Szjt. szerinti átdolgozás, többszörözés [Szjt. 18. §] vagy terjesztés [Szjt. 23. §] cselekményét is.

Az Szjt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján „a filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.” A rendelkezés feltételeinek fennállása esetén tehát a karakterek felhasználását nem a karakterek közvetlen szerzői, hanem a filmelőállító engedélyezheti.

A fent leírtak alapján javasoljuk a filmelőállítók megkeresését a felhasználási engedély megszerzése céljából.

Bizonyos figurák a szerzői jogi oltalmon kívül (valószínűleg) védjegyoltalomban is részesülnek. Mivel ezen oltalmi forma meghaladja a szerzői jogi tájékoztatás kereteit, ezért arról csak rövid tájékoztatást tudunk nyújtani az alábbiakkal.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12.§-ának (1) bekezdése szerint „a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára”. A szerzői joghoz hasonlóan szerződéssel a védjegyek esetében is jogot szerezhetünk a használatra. A védjegyoltalom lajstromozással, azaz hatósági aktussal keletkezik.

Javasoljuk, hogy a kérdéses figurák felett fennálló védjegyoltalommal kapcsolatban az alábbi linken tájékozódjon:
http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU

A fenti link a lajstromozott védjegyeket tartja nyilván, de abban is segítségére lehet, hogy kit kell megkeresnie a figurák felhasználásának engedélyezése miatt.

Jó- és rosszhiszeműség szerzői jogi felhasználások esetén
A szerzői jogi felhasználások és a felhasználásokkal kapcsolatos esetleges jogsértések megállapítása tekintetében nincs relevanciája a felhasználó jó- vagy rosszhiszeműségének. A minősítő kérdéseket a Büntető törvénykönyv (Btk.) XXXVII. Fejezete szabályozza. Büntetőjogi kérdésekkel kapcsolatban azonban nem áll módunkban tájékoztatást adni.

Összegzés
Az Ön által említett felhasználások tehát engedélyköteles tevékenységek. Az Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján „felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.” Felhasználásra engedélyt tehát zeneművek esetén a szerző, filmes karakterek felhasználása esetén pedig a filmelőállító adhat felhasználási szerződéssel, írásban.

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunk hasznos volt az Ön számára. Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel:
Szerzői Jogi Főosztály

(2017.05.08)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Kovács Marianna!

Köszönettel fogadtuk az alábbi megkeresését, amelyben dekorációs falfestéshez mesefigurák felhasználásának szerzői jogi kérdései felől érdeklődött.

Elöljáróban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-jogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 115/G §-át / http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf ).

A fentieket előrebocsátva tájékoztatjuk, hogy az alábbi válaszaink a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt) rendelkezésein alapulnak. Az Szjt. hatályos szövegét az alábbi linken találja: http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/professional/szjt-4.pdf)

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. Ilyen alkotásnak minősül az Szjt. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi védelem a szerző életében, valamint a halálát követő hetven évben áll fenn (Szjt. 31.§-ának (1) bekezdése).

Ha a védelmi idő már letelt, a mű szabadon felhasználható, így arról másolat is engedély nélkül készíthető. Az eredeti alkotó nevét azonban e másolatokon is kötelező feltüntetni, melynek elmaradása esetén a műtípus szerinti közös jogkezelést végző szervezet felléphet.

Amennyiben a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználásához főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző, örökös, munkáltató) engedélye szükséges.

Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás körében természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Amennyiben a dekorációkat más számára készíti, a felhasználás kívül esik a szabad felhasználás körén.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek (kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció, díszítés céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

A HUNGART mint közös jogkezelő szervezet a mű (maga a grafika vagy az arról készült fényképfelvétel mint többszörözött műpéldány) szerzői jogi értelemben vett felhasználását tudja engedélyezni, feltéve, hogy a tervezett felhasználás a HUNGART által végzett közös jogkezelés körébe tartozik, és a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében.

Elképzelhető, hogy a HUNGART a jelzett felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt egyeztesse a szervezettel. Amennyiben így van, engedély közvetlenül a szerzőtől szerezhető.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak.

Az Ügyfélszolgálat elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat.


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.05.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel fogadtuk alábbi érdeklődését, amelyben üzleti információ jogi védelmének lehetősége felől érdeklődik.

A megkeresésével kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt-teljes.pdf oldalon).

Fentieket előrebocsátva a szellemi alkotások védelmével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatjuk.

A szellemi alkotások védelemét világszerte jellemzően két jogterület, az iparjogvédelem és a szerzői jog biztosítja.

Az iparjogvédelem körében a különféle megoldásokhoz különböző oltalmi formák kapcsolódnak.

Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható - műszaki jellemzőkkel leírható - megoldások jogi védelmére a szabadalmi oltalom (egyes esetekben a használatiminta-oltalom) jöhet szóba. A termékek külső jellegzetessége - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok - védelmére, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik, a formatervezésiminta-oltalom az alkalmas oltalmi forma.

A gazdasági tevékenység körében használt megjelölés védelmére a védjegyoltalom az alkalmas oltalmi forma. A védjegy a hasznosítás hathatós eszköze azzal, hogy segíti a fogyasztók tájékozódását az áruk és szolgáltatások, valamint gyártók és szolgáltatók azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének a lehetősé tételével, de hangsúlyozni kell, hogy a védjegy nem „védi” az árut, vagy szolgáltatást (pl. másolás ellen), amellyel kapcsolatban használják.

A fentiek alapján egy üzleti információ védelmére a fenti oltalmi formák közül legfeljebb a védjegyoltalom jöhet szóba azzal, hogy magát az információt természetesen nem védi.

A szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) alapján. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

Kiemelendő, hogy a szerzői jog a megformált tartalmat védi, a megformálatlan tartalom nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

A szerzői jog a formába öntött művet (pl. az üzleti információval kapcsolatos tényeket és körülményeket egyéni, eredeti jellegű írásmóddal rögzítő tanulmányt) védi, a védelem azonban nem terjed ki a tanulmányból kirajzolódó elgondolásra, ötletre, eljárásra, elvre. Ha tehát valaki a tanulmányt felhasználja, pl. többszörözi, szerzői jogokat sérthet, de a tanulmányban ismertetett elgondolás megvalósítása nem ütközik szerzői jogokba.

A szerzői jogi vitás kérdések rendezése (pl. az is, hogy adott mű szerzői jogi védelem alatt áll-e) bírói útra tartozik, és az eljárás során a bíróság előtt kell igazolni a mű létrejöttével kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Ebben a szerző segítségére lehet, ha a mű létrejöttét követően a művet önkéntes műnyilvántartásba veteti hivatalunknál. Hangsúlyozandó azonban, hogy a mű önkéntes műnyilvántartásba vétele semmiféle, a szellemi alkotáshoz fűződő jogot nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett, illetőleg, hogy azt a szerző a magáénak elismerte. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/onkentes_munyilvantartas.html ).

Megemlítjük még, hogy a vállalkozáshoz kapcsolódóan esetlegesen felmerülő "speciális ismeret" (know-how, üzleti titok) jogi védelem alatt állhat az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §-a alapján, ahol a jogi védelem - a szerzői joghoz hasonlóan - mindenfajta alakszerűség nélkül, a törvény erejénél fogva áll fenn. A jogi védelem ebben az esetben addig tart, amíg a védett ismeret jogszerűen nem hozzáférhető, ezért különösen fontos, hogy azt titokban tartsák, és a titok kezelése során körültekintően járjanak el.

A fentieket összegezve egy „üzleti információ” jogi védelem alá helyezésére nincs mód, de amíg azt titokban tudják tartani, a monopolhelyzet fenntartható.

Amennyiben a fentiekhez kapcsolódóan további kérdései vannak, az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak, de jelezzük, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) hivatásos képviselő feladata.
A hivatásos képviselők elérhetőségei: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu .


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.05.03)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben ppt előadások kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

A tanórai felhasználásra készített ppt állhat szerzői jogi oltalom alatt. Az Szjt. 1. §-a szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A 4. § kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Az előadás (akár tábla vázlat, akár ppt., prezi vagy bármilyen más technikai módon megvalóuló) akkor minősül szerzői műnek, ha az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik, például a szöveg szerkesztésének módja egyedi, vagy a szerző ötlete alapján összeállított táblázatot, egyedi kifejezésmódot tartalmaz.

A tanár által elkészített előadás alapesetben a szerzőt, tehát a tanárt illeti meg. Amennyiben munkaviszonyban alkotott műről van szó, azt az Szjt. 30. §-a szabályozza. Ha az illetőnek munkaviszonyból folyó kötelessége a ppt-k elkészítése, úgy a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy nyelviskolában megbízási szerződés alapján oktató tanár előadásáról van szó, az nem minősül munkaviszonyban alkotott műnek. A munkaviszonyból folyó kötelezettség tartalmát a munkajogi szabályokat és kapcsolódó joggyakorlatot alapul véve kell megítélni, amely alapján a munkaszerződés/ kinevezés és a munkaköri leírás tartalma az irányadó, és nem a szerző szándéka, vagy az alkotás helye, illetve hogy munkaidőben vagy azon kívül került rá sor. Mindezek alapján a tanár szerzői jogainak egésze vagy egy része felett rendelkezhet a munkáltató intézmény is. Javasolt a hatályos munkaszerződést/ kinevezést és munkaköri leírást megnézni. Szeretném felhívni továbbá figyelmét arra, hogy ma már a legtöbb oktatási intézmény – így különösen felsőoktatási intézmények – rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal, amely szintén tartalmazhat erre nézve rendelkezéseket. Kiegészítésképpen megjegyzendő, hogy a munkaszerződés/ kinevezés külön rendelkezése hiányában az előadás ppt-i valószínűleg nem minősülnek munkaviszonyban alkotott műveknek, hiszen a tanárnak alapvetően az oktatás és a tantervben kitűzött tanulási eredmények elérése a feladata, amelynek nem kötelező eszköze a ppt. előadás, az pusztán egy általa választott opció, amely számos kreatív, egyedi ötlet beépítését teszi lehetővé.

Ami a diákok által történő szabad felhasználást illeti, az Szjt. 33. §-a szerint a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás esetei alá tartozik a mű iskolai oktatás megkönnyítése céljából történő felhasználása. A 35.§ (4) bekezdés alapján oktatás célját szolgáló intézmény a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
• tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
• nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
• megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
• külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi (ilyen törvényi rendelkezés megalkotására eddig nem került sor).

A másik oktatási intézmény számára fennálló lehetőség az Szjt. 38.§ (5) bekezdése, amely alapján az intézmény a gyűjteményének részét képező műveket az intézmény helységeiben elhelyezett számítógépes terminálok képernyőjén megjelenítheti kutatás vagy egyéni tanulás céljára, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja kitétel a szerzői mű fenti felhasználására és nem az oktatási tevékenység egészére vonatkozik, így a tanár által kapott fizetés vagy egy oktatási intézmény finanszírozási formája nem releváns ebből a szempontból.
Mindezek alapján, ha az előadás szerzői mű és jogosultja a tanár, akkor az iskola a fenti korlátozásokkal használhatja fel szabadon az előadást. Amennyiben az előadást az iskola gyűjteményébe tartozó műnek lehet tekinteni, akkor a nyilvánossághoz közvetítés is lehetséges, ha nem, akkor csak a többszörözés a fent részletezett korlátokkal.

A mű szabad felhasználása nem érinti a szerzőség kérdését, a mű ugyanúgy a szerző szellemi tulajdona marad. A szerző szabadon kiadhatja saját művének másolatát a diákoknak. Amennyiben igazolhatóan munkaviszonyban alkotott műről van szó, akkor a munkáltató rendelkezik a vagyoni jogokkal és így ő adhatja ki az előadást. A kiadott ppt. előadással a diák annyiban rendelkezik szabadon, hogy azt a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban idézheti, többszörözheti.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.04.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH jogi tanácsadást nem végezhet.

Fentiek ismeretében a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Amennyiben a saját nyomtatású zenekaros pólók, bögrék, párnák alatt az egyes zenekarok neveinek, logóinak felhasználását érti, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján a következőkről tájékoztatjuk.

A védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében használt megjelölések (nevek, ábrák, egyéb grafikailag ábrázolható megjelölések) jogi védelmére szolgál.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét [Vt. 12. §-ának (1) és (2) bek.].

A Magyarország területén hatályos védjegyek az alábbi elektronikus adatbázisokban kutathatók.

Az E-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) adatbázis tartalmazza a - nemzeti és a Magyarországra kiterjesztett nemzetközi - lajstromozott, valamint engedélyezési eljárás alatt lévő védjegyeket.
A európai uniós védjegyek oltalma szintén kiterjed Magyarországra, ezekről az eSearch plus (https://euipo.europa.eu/eSearch/) adatbázisban lehet tájékozódni.
A Tmview (https://www.tmdn.org/tmview/welcome) adatbázisban - mint másodlagos adatforrásban - a fenti adathalmazok, valamint további országok nemzeti védjegyei egyetlen felületen, egyszerre kutathatók.

Az előzőeket összegezve, amennyiben a felhasználni kívánt nevek, logók védjegyoltalom alatt állnak, azok használata a jogtulajdonos engedélyével jogszerű bármilyen használati tárgyon, terméken.

Amennyiben az adott zenekarokról készült fotók, képek felhasználását tervezi, tájékoztatjuk, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján, az egyéni eredeti jelleggel rendelkező fotóművészeti alkotások szerzői jogi védelemben részesülnek [Szjt. 1. §.(2) bek. i) pont; (3) bek.].

Ha a felhasználni kívánt képek esetében a védelmi idő még nem telt le, a jogszerű felhasználáshoz főszabályként a szerzői jogi jogosult (szerző) engedélye szükséges. Már nyilvánosságra jutott szerzői jog által védett vizuális művek (pl. kép, fotó) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás (pl. illusztráció céljából) ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik. Ilyen esetben engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerzői mű (pl fotó) kereskedelmi hasznosítása (így például azok bögrére nyomása és értékesítése) a jogosult egyedi engedélyezése körébe tartozik.

Ha a képeken személy(ek) képmása látható, a felhasználás személyhez fűződő jogokat (képmás védelme) is érinthet. Ebben az esetben a képen látható személy engedélye is szükséges a felhasználáshoz [ld. Szjt. 72. § és Ptk. 2:48. §].

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)


Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
(2017.04.24)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Alábbi érdeklődésére a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.

Az önkéntes műnyilvántartás szolgáltatás személyesen a 1054 Budapest, Akadémia u. 21. szám alatt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: SZTNH) Ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben vehető igénybe.
A szolgáltatás részleteiről honlapunkon a http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat/onkentes-munyilvantartas oldalon talál információkat.

Az önkéntes műnyilvántartásba vétel díja 5000 Ft, és a szerző, vagy meghatalmazott képviselője járhat el az ügyben. A beadványnak tartalmaznia kell a szabályszerűen kitöltött kérelmet, a mű eredeti vagy másolati példányát, (amelynek egy A/4-es méretű tasakban elhelyezhetőnek kell lennie), valamint képviselet esetén a képviseleti meghatalmazást (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva /pl. ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával ellátva). Személyes megjelenés estén a tanúsítványt azonnal átadjuk, az azzal összefűzött műpéldánnyal együtt.


Amennyiben a személyes ügyintézésre semmiképpen nincs mód, postai úton a beadványt a 1374 Budapest, Pf. 552 levélcímre kell eljuttatni.
Postai benyújtás esetén az SZTNH a beadvány fogadását követően egy határozatot juttat el a kérelmezőhöz (képviselet esetén a képviselőhöz) postai úton, amelyben felhívja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve a beadvány egyéb hiányosságai esetén azok pótlására. A határozatban szereplő díj átutalással, illetve készpénz átutalási megbízással az SZTNH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára fizethető meg az azonosítási adatok (ügyszám, a határozatban található - ebben az évben - Y1700... formátumú szám) és a rendeltetés (műnyilvántartás) feltüntetésével.

Amennyiben a beadványban feltüntetésre kerül a kérelmező telefonszáma/e-mail címe, az eljárás rövidíthető azáltal, hogy gyorsabban visszajelezhetjük az ügyszámot, pontosíthatjuk az esetleges hiányosságokat.

Amint a befizetett összeg az SZTNH számláján jóváírásra került, hiánytalan beadvány esetén az SZTNH kiállítja a tanúsítványt, és a műpéldánnyal együtt postai úton továbbítja a kérelmezőhöz (több kérelmező esetén az elsőként megadott szerzőnek, illetőleg képviselet esetén a képviselőnek).

Végezetül engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy a mellékelt műpéldány fizikai, műszaki állapotát és tartalmát, illetve sérülésmentességét az SZTNH-nak nem áll módjában sem garantálni, sem ellenőrizni. Előfordulhat, hogy a postai úton érkező műpéldányok sérülten jutnak a SZTNH-hoz, ami megnehezítheti, szélsőséges esetben lehetetlenné teheti a mű későbbi azonosítását, illetve az sem zárható ki, hogy a szállítás során a küldemény megsemmisül.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen és telefonon is szíves rendelkezésére állnak (elérhetőségeink: http://www.sztnh.gov.hu/kapcsolat/ugyfelszolgalat.html )

Üdvözlettel:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat

(2017.04.13)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!


Köszönettel vettük megkeresését, amelyben kiadónak átadott könyv kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.
Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.
Az Szjt. 4. paragrafusa kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdődően szerzői jogok illetik meg, melyek lehetnek személyi és vagyoni jogok. Az Szjt. 9. § (2) bekezdése szerinti szerzői vagyoni jog gyakorlásának rendeltetésszerű módja a felhasználási szerződés kötése, amely alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
Ennek egy specifikus fajtája a kiadói szerződés, amely alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni. A szerződés tartalmáról a felek főszabály szerint szabadon rendelkezhetnek. A kiadói szerződés során a felhasználó, azaz a kiadó jogosult lesz a vagyoni jogok egy részének vagy összességének gyakorlására, és a szerző nem lesz jogosult e jogokat gyakorolni a szerződés fennállása alatt. A kiadói szerződés alapján a kiadó felhasználási joga kizárólagos, ez a jog azonban csak a magyar nyelvű kiadásokra terjed ki.
Megállapítható tehát, hogy a szerző személyhez fűződő és a szerződéssel nem érintett vagyoni jogai ugyanúgy a szerzőt fogják megilletni, a szerződés tárgyát képező vagyoni jogok (jellemzően a többszörözés és a terjesztés joga) pedig a kiadóé lesznek, a szerződés megszűnéséig.
Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu

Tisztelettel,
SZTNH

(2017.04.12)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Tóth Tibor!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemi tulajdonjogi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Az alábbi megkeresés alapján ismert festők, grafikusok képeinek, illetve ismert filmes karakterek megváltoztatott formában történő felhasználásának jogi vonatkozásai iránt érdeklődik.

Válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h] pontja], illetve a filmalkotásokat és más audiovizuális műveket [Szjt. 1. § (2) bekezdés g] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

Az említett, felhasználni kívánt alkotások az előzőek alapján minden bizonnyal szerzői jogi védelem alatt állnak.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Mivel a kérdése alapján a műveket "minimális változtatással" kívánja felhasználni, felhívjuk a figyelmét, hogy a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is [Szjt. 17. §-ának f) pontja].

(A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik [Szjt. 29. §-a]. )

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek esetében minden további, azaz ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől kell kérni (elérhetősége: http://www.hungart.org/kapcsolat.php), amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az átdolgozásra a szerző adhat engedélyt, így átdolgozásra a HUNGART által adott felhasználási engedély feltehetően nem jogosít, de a részleteket mindenképpen a HUNGART-tal kell egyeztetni.


A horrorfilm karakterek felhasználásával kapcsolatban jelezzük, hogy a szerzőt megilleti különösen a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése]. Így például a filmekben, rajzfilmekben megjelenő eredeti figurák felhasználásával készített, úgynevezett merchandising termékek kereskedelmi hasznosítása (pl. értékesítése, forgalmazása) a szerzői jogok jogosultjának engedélyéhez kötött tevékenység, ezért e tekintetben mindenképpen javasoljuk a jogtulajdonossal való előzetes kapcsolatfelvételt a termékek előállításának megkezdését megelőzően.

Tudomásunk szerint a HUNGART ilyen jellegű felhasználásra nem ad engedélyt, de javasoljuk, hogy ezt is egyeztesse a szervezettel.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.

A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.


Tisztelettel:

Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.04.06)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Érdeklődő!

Köszönettel vettük megkeresését, amelyben filmalkotások jogosulatlan felhasználása kapcsán felmerülő szerzői jogi kérdésekről érdeklődött.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében az SZTNH hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.

Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421.

Az Szjt. 1.§-a alapján a törvény védi az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokat. A (2) bekezdés g) pontja mondja ki, hogy a filmalkotások is ilyen védelmet élveznek, így szerzői műnek minősülnek. A szerzői jogi védelem fennállásának két feltétele van: egyrészt az, hogy a mű az 1.§-ban felsorolt valamely kategóriába tartozzon, másrészt, hogy a szerzőtől származzon, azaz egyéni-eredeti jellege legyen. Az egyéni-eredeti jellegnek ki kell fejeződnie a művön, vagyis az egyéni, eredeti jelleggel a tartalom gondolati kifejezésének, a tartalom megformált szövedékének kell bírnia.

A 94/B. § alapján a mű szerzőjének ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazható, ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A Hivatal által kiadott igazolás hatósági bizonyítványnak minősül, így jogvita esetén bizonyítékul szolgálhat a szerzőség igazolására, de nem keletkeztet szerzői jogot. Ez egy vélelem, azaz be lehet bizonyítani az ellenkezőjét is.

A szerző személyhez fűződő jogaként tünteti fel az Szjt. 12. §-a a névfeltüntetés jogát. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni, amennyiben a szerző neve ismert és lehetőség van rá, vagy az a szakma szokásai szerint elvárt.

Az Szjt. 37. §-a szerint egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Ennek a szabad felhasználásnak az a célja, hogy az eseményekről való tudósítási tevékenységet ne akadályozza az előzetes szerzői jogi engedélykérés. A mű a tudósításnak csak mellékes, de soha nem fő tárgya. A bemutatás, megjelenítés megengedett mértékére nincs konkrét szabály, ezt végül is a tájékoztatási alkalom szabja meg, s általában nem lehet több mint ami a mű, az esemény, a szereplők azonosításához feltétlenül szükséges részlet (koncertről készült híradófelvételnél). Jelen ügyben a felhasznált 15 másodperc, mely a 2020-az eucharisztikus világkongresszusról szóló híradás részét képezi, szabad felhasználás tárgya lehet.

Javasoljuk, hogy próbáljon meg egy konzultáció keretében egyezségre jutni a televíziós csatornákkal, amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy forduljon bírósághoz.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján az Ön által bemutatott felhasználás szerzői jogi megítélése nagyban függhet a konkrét körülményektől, indokolt lehet az ügyben szerzői jogban jártas jogi tanácsadó megkeresése. A Budapesti Ügyvédi Kamara weboldalának (http://www.bpugyvedikamara.hu/ugyvedkereso/) adatbázisában szakterületek szerint is tud szakembert keresni.

Az SZTNH kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a szellemi tulajdonjogot érintő problémákkal hozzá fordulók számára valóban értékes segítséget nyújtson, fontos a minket megkeresők véleménye is válaszaink hasznosságát illetően. Annak érdekében, hogy munkánk sikerességéhez Ön is hozzájáruljon, kérjük, hogy szánjon néhány percet az alábbi linken található ügyfél elégedettségi kérdőív kitöltésére:
https://www.sztnh.gov.hu/kerdoiv/index.php?r=survey/index/sid/488721/lang/hu


Üdvözlettel,

dr. Nagy Anna
szerzői jogi ügyintéző

(2017.03.30)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a vonatkozó jogszabályok szerint egyedi ügyekben nem végezhet jogi tanácsadást, így az alábbi információ kizárólag tájékoztató jellegű, és a felmerült kérdés szellemitulajdon-védelmi vonatkozásaira korlátozódik. (Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G §-át, hatályos szövege elérhető a http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/1995_XXXIII_Szt.pdf oldalon).

Az alábbi megkeresésben ismert figurák megváltoztatott formáben történő felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai iránt érdeklődik. A válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szjt.pdf ) rendelkezésein, illetve a magyar joggyakorlaton alapul.

A szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. § (1) és (3) bekezdései]. Ennek megfelelően védelem illeti többek között a festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotást és annak tervét [Szjt. 1. § (2) bekezdés h) pontja] is, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Az Szjt. 17-ának f) pontja szerint a mű felhasználásának minősül az átdolgozás is.

Az Szjt. 29. §-a szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Amennyiben az eredeti mű szerzői jogi védelem alatt áll (a védelmi idő még nem telt le), az átdolgozás az eredeti mű szerzőjének engedélyéhez kötött. A mű bármilyen nemű és mértékű átdolgozása érint(het)i a szerző személyhez fűződő jogait, ezért erre engedélyt kizárólag a szerző vagy jogutódai adhatnak. Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik.

A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe, pl. jövedelemszerzést nem valósít meg), a jogsértővel szemben különösen az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt polgári jogi igényeket támaszthatja.)

Az előzőeket összegezve nem csak közismert, pl. a Walt Disney figurák, hanem bármilyen egyéni, eredeti jellegű figura is szerzői jogi védelem alatt állhat, készüljön bármiből. E miatt bármely, interneten látható figura esetében a fent vázolt helyzet állhat fenn, azaz a felhasználás a szerző engedélyéhez kötött, de ismételten jelezzük, hogy az engedély abban az esetben szükséges, ha a felhasználás a szabad felhasználás körén kívül esik, azaz jövedelemszerzési céllal történik.

Már nyilvánosságra jutott vizuális művek, pl. az interneten hozzáférhető kép, fotó, reprodukció) esetében minden további, ún. másodlagos felhasználás ugyanakkor a közös jogkezelés körébe tartozik, amennyiben a szerző nem lépett ki a közös jogkezelésből a másodlagos felhasználás tekintetében. Így engedélyt már nem az ismert vagy éppenséggel ismeretlen szerzőtől, hanem a vizuális szerzők közös jogkezelő szervezetétől, a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesülettől (http://www.hungart.org/kapcsolat.php) kell kérni, amely nyilvános és egységes díjszabás alapján ad engedélyt a felhasználásra.

Utalva az alább említett unikornisra, amennyiben az interneten látott műből (eredeti figura) csupán ihletet merít, és az Ön által készített változatról az eredeti figura nem ismerhető fel, az Ön által készített mű vélhetően nem sért az eredeti figurához esetlegesen fűződő szerzői jogokat.

Kiemelve, hogy jogi tanács adása, illetve az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása hivatásos képviselő feladata, további - általános - kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai személyesen vagy telefonon is szíves rendelkezésére állnak.


A hivatásos képviselők névjegyzéke a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján: http://www.szabadalmikamara.hu/ , illetve a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján: http://www.magyarugyvedikamara.hu/ érhető el.

Tisztelettel:


Ügyfélszolgálat

http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2017.03.29)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Tóth Márta!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Jelezzük, hogy az alábbi válaszunk a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:

http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.

Szerzői jogi védelem hatálya alá tartoznak azok az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek.].

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. [Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése].

Az Szjt. 17. §-a alapján a mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás.

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre [Szjt. 29. §-a].

Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja [42. § (1) bek. ].

Az előzőeket összegezve egy Ön által írt irodalmi alkotás megfilmesítésére csakis Ön adhat engedélyt, és az engedély fejében jogdíj illeti meg. A felhasználási engedélyt írásba kell foglalni, és a felhasználási engedélyben kell kikötni a felhasználás feltételeit és díját (jogdíj, ami lehet konkrét összegű, a keletkezett haszon %-ában megadott, forgalmazás függvényében megállapított, más módon meghatározott), amit a szerződő felek szabadon határozhatnak meg.

Az Önt megillető jogok sérelme nélkül a forgatókönyv írónak is keletkezhetnek szerzői jogai a forgatókönyvre, amennyiben az egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők elérhetősége: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara http://www.szabadalmikamara.hu/, illetve Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ .)



Üdvözlettel:



Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Ügyfélszolgálat
http://www.sztnh.gov.hu/hu/ugyfelszolgalat


(2017.03.28)

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza >>

<< A válasz elrejtése

Az SZTNH válasza:

Tisztelt Hölgyem!

Köszönettel vettük az alábbi megkeresését, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt felhívjuk a figyelmét, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) egyedi ügyekben tanácsadást nem végezhet, hatásköre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a szellemitulajdon-jogokkal, ezen belül is a Magyarország területén hatályos jogokkal, jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjed ki.

Jelezzük, hogy az alábbi válasz a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el:

http://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1999_lxxvi_tv._szerzoi_jogrol_modosult.pdf.


Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő

rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.


A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés [Szjt. 17. §-ának a) pontja].

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

- a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

- egy vagy több másolat készítése a rögzítésről [Szjt. 18. §-ának (1) bekezdése].


Az Szjt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanakkor a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.

Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e – , ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].

Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők [Szjt. 35. §-ának (1)-(3) bekezdése].


A fentieket összegezve a kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy teljes irodalmi művek fénymásoló szalonban való másoltatása - függetlenül attól, hogy milyen céllal történik - jogsértő, kivéve, ha a szerző engedélyével történik.


Ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó szerző (örökös) esetén árva műről beszélünk. Az árva művek felhasználásának (pl. többszörözésének) engedélyezését a Hivatal az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet szerint végzi. (Részletek: http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/arva-mu )


További kérdések esetén az Ügyfélszolgálat munkatársai szíves rendelkezésére állnak, de hangsúlyoznunk kell, hogy tanács adása, valamint az esetleges kapcsolódó jogi ügyletek lebonyolítása (beadványok, szerződések és egyéb okiratok szerkesztése; képviselet ellátása az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, stb.) alapvetően hivatásos képviselő feladata. (A hivatásos képviselők névjegyzéke elérhető a Magyar Ügyvédi Kamara http://www.magyarugyvedikamara.hu/ honlapján.)

Tisztelettel:


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Ügyfélszolgálat
(2017.03.24)

<< A válasz elrejtése