A szellemi tulajdon védelme
 

Magyar kutatók a halgenetikában értek el nemzetközi jelentőségű sikereket

A A A    Nyomtatható verzió

Magyar kutatók a Duna vízrendszerében őshonos, fokozottan veszélyeztetett vágótok ivartalan szaporodását próbálták előidézni, miközben véletlenül kereszteztek két olyan, a Föld két különböző kontinensén élő halfaját, amelyekről eddig azt hitték, nem tudnak szaporodni. A vágótok ikráinak megtermékenyítéséhez az amerikai lapátorrú tok spermáit használták, mivel az eddigi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a két fajnak nem volt életképes hibridje. A lapátorrú tok spermája sikeresen megtermékenyítette a vágótok ikráját, de nem jött össze az ivartalan szaporodás, és a kutatók véletlenül a két hal hibridjét hozták létre.

A két faj 184 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól az evolúció során, és azóta a Föld két különböző kontinensén élnek. A vágótok a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vízgyűjtőjének őshonos halfaja, míg a lapátorrú tok az Észak-amerikai kontinensen honos.

A felfedezésről beszámoló közlemény szerint a kutatás eredménye nemzetközi jelentőségű, mivel rávilágít a tokfélék lassú evolúciójára és segít megérteni hogyan is maradhatnak meg olyan élő kövületek, mint például a tokfélék. Génmegőrzési szempontból fontos felismerés, hogy a lapátorrú tok és a vágótok a természetben is képes lehet életképes utódok létrehozására.

A kutatásban a NAIK Halászati Kutatóintézete mellett a keszthelyi Georgikon Kar hallaboratóriuma, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete vett részt, emellett a projektet segítette egy amerikai tokhal-specialista is a Kentucky Állami Egyetemről.

A beszámoló szerint a NAIK Halászati Kutatóintézete tartja fenn Európa egyik legnagyobb és egyben legteljesebb élő tokgénbankját, amelynek kiemelt célja ezen veszélyeztetett fajok dunai populációinak génmegőrzése és rehabilitációja.

A felfedezést júliusban publikálta a kutatócsoport a Genes című tudományos folyóiratban. A cikk nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki, több jelentős sajtóorgánum, köztük a New York Times tudományrovata, a Quanta Magazine és a USA Today is interjút készített a kutatókkal – olvasható a Vízió Budapest Tudománykommunikációs Ügynökség által kiadott közleményben.

 

Források:
Felfedezés: életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók – magyarnemzet.hu – 2020. július 20.
Meglepett arcú hibridhalat hoztak véletlenül létre magyar tudósok – index.hu – 2020. július 17.

Kép forrása:  https://tropicarium.hu/