A szellemi tulajdon védelme
 

Magyar kutatások a Science 2020 TOP 10 tudományos publikációi között

A A A    Nyomtatható verzió

Három magyar kutatást is beválasztott a Science a 2020. év 10 legjobb tudományos publikációi közé.

Az egyik a MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport világszenzációnak számító felfedezése, melynek során a magyar csapat 3 és fél év alatt bizonyította be a jeles ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból. kutatás eredményeként Domokos Gábor és feltalálótársa, Várkonyi Péter, a BME ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára másik, korábban hatalmas tudományos érdeklődést kiváltó munkája, a Gömböc természettudományos értelemben is a helyére került.

A másik szenzáció az ELTE kutatóinak eredménye, amiben azt fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre (a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén) érzékeli az infravörös sugárzást. Kimutatták, hogy a kutyák képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, mely akár vadászat közben is hasznos lehet. A kutatók ezt két különböző kísérletben demonstrálták: az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák, míg egy másik, funkcionális mágneses rezonanciás képalkotásos (fMRI) vizsgálatban kimutatták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

A harmadik: Diósi Lajos, a Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa, tudományos tanácsadója, az MTA doktora, valamint az idén frissen Nobel-díjas Roger Penrose dolgozta ki azt az elméletet, ami megmagyarázhatná a kvantumfizika egyik legfurcsább jelenségét – azt, hogy az a részecske, ami egyszerre két helyen is lehet, a megfigyelés hatására miért választ mégis egyetlen helyet. Ez a mainstream tudományba Schrödinger macskájával került bele, és Neumann János a megfigyelő személyével magyarázta, a Diósi-Penrose elmélet azonban behívja a gravitációt is az egyenletbe, ezzel magyarázná, hogy a kvantumállapot összeomlik.

 

Forrás:

Három magyar kutatást is választott a Science 2020 legjobbjai közé – 24.hu -  2020. december 23.

Kép forrása:   sciencemag.org