A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet közös kutatócsoportja a világon először szerzett információkat a molnárfecske és partifecske vonulási és telelési területéről, mely ebben a formában ez idáig ismeretlen volt.
Ezeknél a madárfajoknál igen alacsony az éves túlélési arány, a megfogyatkozás okainak feltárásához a magyar kutatók a fecskék vonulási útvonalának nyomon követésétől remélnek magyarázatot.
A kutatás eredményes elvégzéséhez a szakembereknek a nagyobb testű madaraknál használatos jeladókat miniatürizálni kellett (5 gramm körülit 0,6 grammra), hogy az igen kicsi, mindössze 20 gramm alatti fecskefajoknál is használhatók legyenek.
A jeladók (geolokátorok) a madarak hátára kis hátizsákként felerősítve 2-5 percenként rögzítették az adatokat.
Az első adatok feldolgozása során az már kiderült, hogy ezek a madarak a tavaszi vonulásuk során napi 620-1080 kilométert repülnek és az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra.
A magyar kutatóknak a tudomány történetében először sikerült adatokat szerezni a Kárpát-medence molnárfecskéinek Közép- és Dél-Afrikában található telelőterületeiről.
Forrás:
Magyar kutatók a világon először követték két fecskefaj vonulását– index.hu – 2017. február 27.
Kép forrása: http://kapanyel.reblog.hu/erdekessegek-madarainkrol-a-partifecske-es-egy-tavoli-rokon