Budapesten született, Berlinben végezte egyetemi tanulmányait és ott is doktorált. Egy ideig Einstein munkatársa volt, majd Hitler hatalomra kerülése után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az USA-ban élt.
1939-től Enrico Fermivel az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárdot illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült Államok jelképes egy dollárért.
A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Ugyanakkor a második világháború befejezése után Einsteinnel együtt már ő figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevezetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Baktériumokkal és enzimekkel kezdett foglalkozni, miközben egy saját maga által alkotott metódussal 1960–62 között kigyógyította magát rákos betegségéből. Betegségét is arra használta fel, hogy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki: a rák radioterápiáját.
Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni, emlékét többek között üstökös és a Hold egyik krátere is őrzi.
Források:
Szilárd Leó születésének 100. évfordulójára – sztnh.gov.hu – 1998. június
35 éve halt meg Szilárd Leó (Budapest, 1898. 02. 11. La Jolla, 1964. 05. 30.), fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós – sztnh.gov.hu – 1999. április
Szilárd Leó – sztnh.gov.hu
Kép forrása: https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo