1. Mi a szerzői jog?

1.1. Hol helyezkedik el a szerzői jog?

1.2. Mire terjed ki?

1.3. Mire nem terjed ki a szerzői jogi védelem?

1.4. Mi az alapja a szerzői jogi védelemnek?

1.5. Szükség van-e eljárásra ahhoz, hogy az alkotásom szerzői műnek minősüljön?

1.6. Meddig tart a szerzői jogi védelem?

1.1. Hol helyezkedik el a szerzői jog?

A szerzői jog a szellemitulajdon-jog egyik ága:

1.2. Mire terjed ki?

Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, de egy építészeti terv vagy egy számítógépes program is – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerinti szerzői jogi védelem alá esik.

A szerzői jog két fő területre osztható fel, egyrészt a szűkebb értelemben vett szerzői jogra (például regény, szoftver, zenemű), valamint az úgynevezett kapcsolódó jogokra, így a szomszédos jogokra, valamint a sui generis adatbázisokhoz kapcsolódó jogokra.

A szomszédos jogok azokat a szerzői művekkel „rokoni” viszonyban álló (akár kreatív jellegű, akár anyagi ráfordításban megnyilvánuló) teljesítményeken fennálló jogokat oltalmazzák, amelyek célja a szerzői művek közönséghez történő közvetítése, eljuttatása. A szomszédos jogi védelem tárgyai a szerzői jogi törvény alapján a következő teljesítmények:

Az adatbázis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, azzal, hogy az egyes tartalmi elemekhez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.

Kétféle adatbázist különböztetünk meg az alapján, hogy elemeinek összeválogatása egyéni, eredeti jellegű-e (szerzői műnek minősülő adatbázis), illetve, hogy tartamához kapcsolódik-e jelentős ráfordítás (kapcsolódó jogi oltalom alatt álló sui generis adatbázis).

Ez bővebben azt jelenti, hogy a sui generis adatbázis védelmének – szemben a szerzői műnek minősülő adatbázissal – nem feltétele, hogy a tartalom összeválogatása egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzék, ugyanakkor követelmény, hogy az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényeljen. Az adatbázis-előállítót akkor illeti meg tehát a kapcsolódó jogi védelem, ha saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.

1.3. Mire nem terjed ki a szerzői jogi védelem?

Nem részesülnek szerzői jogi védelemben:

• a jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések;
• a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek;
• valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet;

Így az ötlet (pl. filmötlet, reklámötlet) önmagában még nem lehet szerzői jogi védelem tárgya, ehhez ugyanis az ötlet „formába öntése” szükséges.

• a folklór kifejeződései.

1.4. Mi az alapja a szerzői jogi védelemnek?

A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg, vagyis ne legyen más mű szolgai másolata. Ennek feltétele, hogy a szerzői alkotás szabadsága fennálljon, azaz az alkotás tere ne legyen teljesen behatárolva a körülmények által (mint például a restaurátor munkája esetében).

1.5. Szükség van-e eljárásra ahhoz, hogy az alkotásom szerzői műnek minősüljön?

Nem. A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

1.6. Meddig tart a szerzői jogi védelem?

A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelent, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben (védelmi idő).

A szomszédos jogi teljesítmények esetében a védelmi idő rövidebb, mert ott ötven év, amelynek kezdő időpontja többnyire az adott teljesítmény nyilvánosságra hozatalához kötődik (pl. hangfelvétel esetében a forgalomba hozatal napja).

A sui generis adatbázisok annak az évnek a végétől számított tizenöt évig részesülnek kapcsolódó jogi védelemben, amelyben az adatbázist nyilvánosságra hozták.

Ez azt jelenti, hogy a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.