RSS

4. Mi az a felhasználás?

A A A

4.1. Mi az összefüggés a felhasználás és a vagyoni jogok között?

4.2. Hogyan köthetünk felhasználási szerződést?

4.3. Milyen alkotókat védő szabályok vannak a felhasználási szerződés megkötése során?

4.4. Mitől függ a jogdíj mértéke?

4.5. Minden esetben a szerző köti meg a szerződést?

4.1. Mi az összefüggés a felhasználás és a vagyoni jogok között?

Felhasználásnak a szerzői jogban a mű bármiféle hasznosítását nevezzük. A korábbiakban említett vagyoni jog a szerző vagyoni érdekeit szolgálja. A vagyoni érdek a mű érzékelhetővé tételével áll szoros összefüggésben.

A felhasználás, illetve vagyoni jogok körébe tartozik a következők engedélyezésének joga:

a mű többszörözése (pl. fénymásolással, nyomtatással, internetre történő feltöltéssel),
a mű terjesztése (pl. a mű kereskedelmi forgalomba hozatalával) és
kiállítása,
a mű nyilvános előadása (pl. színpadi előadás, hangverseny),
a mű nyilvánossághoz közvetítése (azaz a műhöz interneten történő hozzáférés biztosítása) és
továbbközvetítése (pl. televízióműsor kábelszolgáltatón keresztül történő sugárzása).
E körbe tartozik az átdolgozás joga, ami jelenti a mű fordítását, színpadi, zenei feldolgozását, filmre való átdolgozását, a filmalkotás átdolgozását és a mű minden más olyan megváltoztatását is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A vagyoni jogok körébe tartozik az ún. merchandising jog: ez a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi hasznosítására irányuló engedélyezésének jogát jelenti.

Mivel egy mű igen sokféleképpen hasznosítható, ezért a felhasználás fogalmát a szerzői jog a lehető legtágabb értelemben használja. Ebből következik, hogy a felhasználás fogalma minden jelenlegi és jövőbeli, újabb és újabb felhasználási módra, azok törvényben való nevesítése nélkül is ki fog terjedni.

4.2. Hogyan köthetünk felhasználási szerződést?

A felhasználási szerződés kötésénél a következő szempontokra érdemes figyelni:

felhasználási szerződés érvényesen csak írásban köthető;
a szerződésben minél pontosabban javasolt meghatározni, hogy felhasználási engedély:
- mennyi időre szól;
- milyen területi hatállyal rendelkezik;
- milyen felhasználási módokra (pl. másolatkészítés, kiállítás, internetre feltétel) vonatkozik;
- kizárólagos jelleggel bír-e;
- harmadik személynek átengedhető-e.
E szempontok adjak ki a felhasználás terjedelmének legfontosabb sarokpontjait, de ezeken túl természetesen a felhasználási szerződésben valamennyi más a felek által lényegesnek ítélt szempontra javasolt kitérni.

4.3. Milyen alkotókat védő szabályok vannak a felhasználási szerződés megkötése során?

Fontos kiemelni, hogy a felhasználó csak abban az esetben jogosult a szerző művének átdolgozására, ha arra az alkotó kifejezetten engedélyt ad, azaz a vagyoni jogokra vonatkozó általános felhasználási engedélybe nem értendő bele automatikusan az átdolgozás joga.

Emellett a szerződés csak akkor biztosítja a mű kizárólagos használatának jogát, ha ezt így a szerző és a felhasználó kifejezetten kikötötték benne (ebben az esetben a szerző is csak akkor használhatja fel a művét, ha erről a szerződésben külön rendelkeztek).

Az alkotókat védő szabály továbbá, hogy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell alapul venni.

Figyelem! A szerzői jog tiltja az „életműszerződéseket”. Így a szerző és a felhasználó nem köthetnek olyan szerződést, amelyben a szerző bizonytalan számú, jövőben megalkotandó mű elkészítésére kötelezi el magad.

4.4. Mitől függ a jogdíj mértéke?

A válasz igen egyszerű: a felhasználás terjedelmétől. A következőkben megadunk néhány szempontot, amelyeknek figyelembe vételével meghatározható a jogdíj mértéke:

Ilyen szempontok lehetnek a felhasználás…

földrajzi területe (helyi < regionális < nemzeti < európai< világszerte)
időtartama (pl. egyszer< 1 év< állandó)
módja (pl. terjesztés< átdolgozás)
jellege (pl. kizárólagos, átruházhatóság)

[Megjegyzés: a < jel a jogdíj összegének növekedésére utal.]

4.5. Minden esetben a szerző köti meg a szerződést?

Ha a felhasználási szerződés tárgya egy olyan szerzői mű, amely az első nyilvánosságra hozatal előtt áll, akkor a szerző személyesen adja meg az engedélyt a felhasználónak.

Az egyedileg nem gyakorolható felhasználási módok esetében a mű felhasználásra a szerző helyett a közös jogkezelő szervezetek adnak engedélyt.

A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználóknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy egyenként megkeressék a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.

A közös jogkezelő szervezeteknek feladatai:

felhasználás engedélyezése,
díjmegállapítás,
díjbeszedés,
díjfelosztás és adott esetben
a jogok érvényesítése is.

A közös jogkezelés előnye tehát az alkotó számára, hogy nem kell alkotásainak minden egyes felhasználását figyelnie. A közös jogkezelő szervezet ugyanis elvégzi a felhasználás nyomon követését, a jogdíjak beszedését és azok egyes szerzőkre jutó részének kiosztását.

A közös jogkezelő működése ugyanakkor a felhasználók dolgát is egyszerűsíti. Például, ha egy kiadó már megjelent fotóművészeti alkotásokkal, grafikákkal illusztrált könyvet kíván kiadni, nem kell minden egyes illusztráció alkotóját külön-külön megkeresnie, hanem a HUNGART-tól egy kézből, egy szerződés keretében kaphat engedélyt.

(HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, amely a képző-, ipar- és fotóművészek közös jogkezelés körébe vont szerzői jogok érvényesítését látja el.)

Egy adott területre, vagyis a művek, egyéb teljesítmények meghatározott csoportjára csak egy közös jogkezelőt lehet nyilvántartásba venni. Összesen jelenleg nyolc közös jogkezelő szervezet került bejegyzésre, ezek a következők:

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, amelynek feladata a zeneszerzők, zeneszövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők közös jogkezelés körébe vont szerzői jogok érvényesítése, valamint a művekről, a jogutódokról és örökösökről nyilvántartás vezetése. További információ: http://www.artisjus.hu/.
HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, amely a képző-, ipar- és fotóművészek közös jogkezelés körébe vont szerzői jogok érvényesítését látja el. További információ: http://www.hungart.org/.
FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, mely az audiovizuális művek szerzői (pl. rendező, operatőr) és a filmelőállítók közös jogkezelés körébe vont szerzői jogok érvényesítését látja el. További információ: http://www.filmjus.hu/.
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda (MSZSZ-EJI), mely az előadóművészek közös jogkezelés körébe vont szomszédos jogainak érvényesítéséért felel. További információ: https://www.eji.hu/index1.php.
Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ), mely szervezet a hangfelvétel-előállítók közös jogkezelés körébe vont szomszédos jogainak érvényesítését végzi. További információ: http://www.mahasz.hu/.

A reprográfiai díj területén három szervezet került bejegyzésre:

a Magyar Reprográfiai Szövetség, amely a szerzői művek fénymásolással vagy más hasonló módon történő magáncélú másolására tekintettel a szerzőket, valamint a művek kiadóit megillető jogdíjigényeket érvényesíti. További információ: http://www.reprografia.hu/;
a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, ez az egyesület az irodalmi és szakirodalmi szerzőket és könyvkiadókat megillető jogdíjakat osztja fel. További információ: http://www.maszre.hu/;
végül meg kell említeni a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét (Repropress), mely az időszaki lapok kiadóit megillető magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigényt osztja fel.