A szellemi tulajdon védelme
 

A klíma emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálják szegedi tudósok

A A A    Nyomtatható verzió

Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri. Ha egy ember szabad téren, direkt napsütésben áll, akkor bizony a szervezetét nagyon nagy hőstressz éri, még az egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel, például hőgutával is járhat. Kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetében ez még kritikusabb.

Az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező városklíma, humán bioklíma és ökoszisztéma szolgáltatás kutatás folyik. Elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. A 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtjük az adatokat, amelyek kirajzoltak egy meglehetősen egyértelmű tendenciát. Ott, ahol nincs zöldfelület akár 10-15 Celsius fokkal is magasabb lehet a hőterhelés (az előbb említett PET index értékével kifejezve) a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka. Így nem marad más megoldás, mint a klímaberendezés használata, ami azonban komoly problémákat jelent.

A berendezések működtetése komoly energiafelhasználással jár, aminek az előállítása jobbára fosszilis energiahordozókból történik. Vagyis jelentős CO2 kibocsátás kapcsolódik hozzá, azaz közvetve hozzájárul az üvegházhatás, és így a felmelegedési folyamat gyorsulásához. Másrészt a beltérből kivezetett hő rövidtávon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját.

A szegedi kutatók szerint a megoldást hosszútávon az jelenti, ha visszatalálunk a természethez, a természetes megoldásokhoz. A faállomány növelése, a tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők, zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz.

A kutatócsoport szerint ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék a körülményeket és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze az egyre nagyobb kiterjedésű zöld- és a vízfelületek kialakítása.

 

Forrás:

https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-julius/eleteket-menthetnek?objectParentFolderId=19396

Kép forrása: https://univpecs.com/