Richter Gedeon földbirtokos-terménykereskedő család fiaként látta meg a napvilágot 1872. szeptember 23-án, Ecséden. Szülei korai elvesztését követően az anyai nagyszülőknél nevelkedett tovább testvéreivel együtt Gyöngyösön.
Középiskolai tanulmányait a gyöngyösi ferenceseknél végezte, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész diplomát szerzett. 1897-ben külföldre utazott, és több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati módszereit. Hazatérését követően 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti Sas patikát, ahol egy preparatív és egy vegyészeti laboratóriumot létesített. Még tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre. Első készítményét, az adrenalint tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban.
1907-ben felépítette Kőbányán a nevét viselő gyárat, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A gyár megalapításával az innováción, a tudományos kutatásokon, valamint a farmakológiai háttéren nyugvó modern hazai gyógyszeripar alapjait is lerakta.
Az irányításával működő gyár gyorsan fejlődött, termelési profilja egyre bővült. Richter számos növényi kivonat gyártási eljárását és az ahhoz szükséges berendezések leírását szerezte meg külföldi szakértők bevonásával, és kiterjedt fejlesztési együttműködéseket kötött. 1912-ben előállította a Hyperol fertőtlenítőszert és a Kalmopyrin lázcsillapítót, melyek a mai napig ismert és közkedvelt készítmények Magyarországon. A húszas években Richter Gedeon megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot. A nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben itt állították elő az első szintetikus ösztrogént (Stilbestrol).
A Richter gyár termékei 1912-től megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában, 1910-ben már képviselete működött Törökországban. A gyárnak az I. világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a II. világháború elején öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett.
A gyógyszeripari forgalom 1943-ig dinamikusan nőtt, ettől kezdve azonban alapanyaghiány vagy egyes exportpiacok elvesztése miatt a termelés fokozatosan csökkent. A gyárban egészen 1944-ig folyt termelés, ekkor azonban a hadiesemények ellehetetlenítették a munkát, és 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár alapítójának az életét a nyilasterror oltotta ki Budapesten, 1944. december 30-án.
Richter Gedeon születésének 150. évfordulója alkalmából, különleges, csúcsára állított 2000 forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Ugyancsak az évforduló alkalmából Richter Gedeon nevét vette fel a kőbányai Vaspálya utca egy szakasza, valamint emléktáblát avattak a Kőbányán működő gyógyszergyár telephelye mellett, illetve a gyár dorogi és debreceni telephelyein is emléktáblát állítottak az alapító emlékére.
Forrás:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/richter-gedeon
Kép forrása:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/richter-gedeon
RSS
