Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek, hatvan éve, 1963. május 7-én halt meg a németországi Aachenben.
Különleges tehetsége már korán kibontakozott a Mintagimnáziumban (ma: Trefort Ágoston Gimnázium), 1897-ben megnyerte az Eötvös-versenyt matematikából. Elvégezte a budapesti Műegyetemet, majd diplomája megszerzése után a szelepek csattogását vizsgálta első kutatási témaként.
Az egyetem elvégzése után a Műegyetem tanársegéde és a Ganz-gyár tanácsadója lett.
1908-ban befejezte fizikusi disszertációját, majd Párizsba ment, ahol Marie Curie előadásait hallgatta. Megtekintett egy repülőbemutatót, és ez annyira fellelkesítette, hogy később ennek hatására kezdett repüléselméleti kutatásokkal foglalkozni.
1933-ban Pasadenában a Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója lett.
Ez az intézet lett „a repüléstudomány mekkája", ahol Kármán Tódor fontos eredményeket ért el a mérnöki matematika, a folyadékmechanika, a turbulencia-elmélet, a repülőgép-szerkezetek és a talaj széleróziójának kutatásában.
Az 1930-as évek második felétől kiemelt figyelmet szentelt a reaktív meghajtásnak, az űrkutatás kérdéseinek. Részt vett az amerikai rakéta- és űrkutatási programban, kidolgozta a felszállást segítő rakétákkal ellátott repülőgépet, vezetésével fejlesztették ki az öngyulladó folyékony üzemanyagokat, az első irányított ballisztikus rakétákat, részt vett a B-36, B-47 és B-52 repülőgépek kialakításában.
Az ő tervei alapján indította el 1950-ben az UNESCO az aszályos övezetek kutatását, ő kezdeményezte a NATO-államok Aeuronautikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportjának (AGARD) létrehozását, s javaslatára hívták életre a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsot (ICAS).
Kármán Tódor kutatásai mintegy 170 tanulmányban, könyvben láttak napvilágot, amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá, tudományos akadémiák tagja volt. Számos magas kitüntetés mellett 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet, s John F. Kennedy elnök neki adta át elsőként a legfontosabb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érmet.
Mellszobra áll a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában és a Közlekedési Múzeum parkjában.
Források:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/karman-todor
https://www.origo.hu/tudomany/20230506-karman-todor-a-repulestudomany-nagy-alakja-60-eve-halt-meg.html
Kép forrása:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/karman-todor
RSS
