Az erős fényű hídlámpák ez idáig megzavarták a kérészek esti rajzását, a rovarok elveszítették tájékozódási képességüket, és az úttest tükröződő felületére rakták le petéiket. Ez óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes.
A problémára Kriska György, az ELTE TTK docense és kutatótársai hívták fel a figyelmet. Kimutatták, hogy kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani, így tömeges pusztulásukat megakadályozni.
A dunavirágzásra készülve a Budapest Közút 2023 júliusában az Árpád híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyezett el. A kérészvédő fények a kérészrajzás néhány hetében a közvilágítással együtt kapcsolnak be, és este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. Mivel a fények a víz felé irányulnak, így nem növelik a főváros fényszennyezését.
A világ első kérészvédő fénysorompó-rendszerét 2019-ben Tahitótfaluban a Tildy Zoltán hídon alkalmazták, vagyis a híd helyett a folyó vize fölé vonzották a rajzó kérészeket.
A magyar találmányt a Science tematikus összefoglalója is kiemelte a természet védelmére született jó gyakorlatok között.
A budapesti előrajzás filmes megörökítése az alábbi linken megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=3wfIW-p34H8
__________________________________________________________________________________
A fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. Visszatérésük ökológiai jelzés arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize tisztább lett.
Forrás:
https://www.elte.hu/content/kereszvedo-lampak-az-arpad-hidon.t.28858
Kép forrása:
https://enbudapestem.hu/2023/08/03/fenysoromporendszer-segiti-a-dunai-kereszek-rajzasat-az-arpad-hidnal
RSS
